Két év szünet után robbanásszerűen indultak be a koncertek, a halasztott turnék fürtökben lógtak egymáson, mint méhek a kaptárban, volt, hogy egy napra több izgalmas koncert is esett. Ennek aztán voltak vesztesei is. A kényszerpihenő viszont jót tett az alkotókedvnek, remek új lemezekkel lettünk gazdagabbak. Nézd meg, mit találtunk legjobbnak mi, írd le kommentben, neked mi jött be legjobban!

Szőke József (Dzsó)

Kedvenc albumok:

1. iLAND: A Sziget
2. O.R.k.: Screamnasium
3. Kalle Wallner: Voices
4. Devin Townsend: Lightwork
5. David Paich: Forgotten Toys

Legjobb koncertek:

1. Tool – Budapest Sportaréna, 2022. 05. 24. 
2. Porcupine Tree – Gasometer (Bécs), 2022. 10. 23.
3. Snarky Puppy – Barba Negra Red Stage, 2022. 10. 20.
4. Hobo – Budapest Sportaréna, 2022. 02. 13.
5. Nick Mason’s Saucerful Of Secrets – Budapest Park, 2022. 05. 30.

Kétévnyi koncertmentes diéta után minden zeneipari szereplő egyszerre akarta headbangelősre hizlalni a közönségét, ami végül kezelhetetlenné vált pénztárcával és szabadidővel egyaránt. Egymást érték a co-headliner fellépések, amelyet a művészek oldaláról nyilván nem lehetett kompromisszumok nélkül megúszni, de a rajongói oldal lubickolhatott az elképesztő élőzenei kínálatban.
A Tool második magyarországi koncertjére 15 évet kellett várni, de nagyon megérte, mert elementáris erejű előadást kapott a Budapest Aréna közönsége magas művészi színvonalon, zene és látvány hátborzongató összhangjával. Nemcsak 2022 első helyezését vitte el a show, hanem életem legjobbjai közé is bekerült. Az újrakezdő Porcupine Tree-ért Bécsig kellett menni, hogy megtapasztaljuk nemcsak a telt házas Gasometerben a leírhatatlan PT-érzést, hanem a sztrádán a MOL eszement Unicum-árazását is, mert 12 ezer kicsit soknak tűnt fél literért. Nehezen megfejthető a Snarky Puppy titka, ugyanis a hasonló jazz-fusion csapatok inkább klubokat töltenek meg, nemhogy a Barba Negra Red Stage-et. A négyszeres Grammy-díjas banda fellépését az Akváriumból kellett evakuálni az új helyszínre, de az is megtelt és káprázatos előadást adtak. Az életműkoncertjén éppen a 77. születésnapját betöltő Hobo ezúttal színházi és irodalmi szerepeit mellőzve, teljes mértékben a zenét állította a középpontba és gazdag pályafutásának olyan összefoglalását adta, amelyre nincs szó.
Az egykori Pink Floyd-dobos Nick Mason a korai Floyd-munkásságra fókuszálva adott először néhány alkalmi koncertet, amelyek sikerén felbuzdulva kontinenseken átívelő turnézás lett a projektből. A budapesti fellépést többször is el kellett halasztani, két év csúszással érkeztek meg a Budapest Parkba és megmutatták, hogy mennyi is egy csészealjnyi titok.

A legendás East zenei örökségéből építkezve, de azt továbbgondolva született meg Pálvölgyi Géza zenei vezetésével az iLAND debütáló dupla albuma, amely a hazai progresszív rockzene egyik gyöngyszeme lett. A Kscope kiadó éves összefoglalójában akadtam rá az O.R.k. nevű formációra, akik kimaradtak az életemből idáig, pedig már a 4. albumuk jött ki október végén. Ott van a bandában Colin Edwin (Porcupine Tree), Pat Mastelotto (King Crimson) és Carmelo Pipitone, aki számomra azért fontos, mert Chris Cornell (Soungarden, Audioslave) legjobb pillanatait hozza énekben. A negyedik Lorenzo Esposito Fornasari se kispályás, elsősorban producerként és filmzeneszerzőként ismert. A ‘Screamnasium’ című új albumuk borítóját pedig nem más, mint Adam Jones (Tool) tervezte. Kalle Wallner gitáros azokat a zenei ötleteit írta ki első – instrumentális – szólóalbumán Marco Minnemann dobossal együttműködve, amelyek az RPWL artrockos és a Blind Ego progmetálos kereteit szétfeszítették volna, jól tette, hogy önálló lemezként dolgozta ki a ‘Voices’-t és nem darálta bele a másik két zenekara közegébe. Devin Townsend idei albuma ugyan az előzménynek tekinthető ‘Empath’ mélységeihez és magasságaihoz csak közelít, de dalszerzői zsenialitásával egy nagyon szerethető és befogadható anyagot alkotott. David Paich pedig pályája alkonyán gondolta úgy, hogy kirakós játéka elfeledett darabjaiból összerakja az egészet, így született meg első szólóalbuma ‘Forgotten Toys’ címmel, közel 50 évvel a zenei karrierje indulása után, benne mindazzal, ami pályafutására annyira jellemző.

Csiki Gábor (CsiGabiGa)

Kedvenc albumok:

1. Avantasia: A Paranormal Evening With The Moonflower Society
2. Kissin’ Dynamite: Not The End Of The Road
3. Michael Schenker Group: Universal
4. Serious Black: Vengeance Is Mine
5. Def Leppard: Diamond Star Halos

+1 godfater.: 0

Legjobb koncertek:

1. KISS – Budapest Sportaréna, 2022. 07. 14.
2. Judas Priest – Budapest Sportaréna, 2022. 07. 11.
3. Iron Maiden – Groupama Aréna, 2022. 06. 07.
4. Helloween – Budapest Sportaréna, 2022. 06. 28.
5. Gotthard – A38 Hajó, 2022. 04. 16.

+1 Gary Moore Emlékest – Analog Music Hall, 2022. 11. 15.

A pandémiás évek után végre újra beindult a buliszezon, de addigra nekem ment el a kedvem a koncertlátogatástól. A Gary Moore Emlékestre azért még elmentem, már csak azért is, mert annak kezdetektől fogva én voltam a krónikása. Annak is örülök, hogy a KISS koncertjét nem hagytam ki, szerintem az évszázad – de minimum az évtized – arénashow-ját ők adták. Utoljára 1988-ban láttam őket (akkor stílusosan a KISStadionban léptek fel), épp a maszk nélküli korszakukat élték és ennek megfelelően egy eléggé visszafogott látványvilággal érkeztek, de most, a búcsúturnéjukon kellőképpen ellensúlyozták ezt levegőben repkedő zenészekkel, egy tízezres arénát teljes egészében – nemcsak az első sorokat – beborító konfettiesővel, valamint Gene Simmons felejthetetlen magyar nyelvű beszólásaival.

Koncertek híján a lemezkészítésre több idejük maradt a zenészeknek, s ez meg is látszott a produktumokon. Közhelyes lózung a minden albumnál elsütött „ez az eddigi legjobb lemezünk” mondat, de így utólag hajlamos vagyok igazat adni Tobias Sammetnek, aki a borzalmas című ‘A Paranormal Evening With The Moonflower Society’ alkotásával visszahozta a korai Avantasia dicsfényét, miközben azért benne vannak olyan finomságok is, amelyek az évek során ragadtak a projektre. Valami hasonló mondatot elsüthetett volna a Kissin’ Dynamite is az új lemeze kapcsán, a Bon Jovi-féle arénarockot 21. századi köntösben is mesterfokon tálaló fiatal banda új lemeze vetekszik a csapat ‘Slippery When Wet’-jének számító ‘Money, Sex & Power’-ral. A Serious Black nemhogy túlélte az énekesváltást, de talán eddigi legjobb lemezüket dobták piacra, a Deflepitől meg meglepi volt az elcountrysodás, az amerikai Bon Jovinál ezt még betudhattuk természetes folyamatnak, de egy angol bandánál… Nos, ők is elsütötték a fent idézett mondatot, és tényleg jó lett a lemez, de az a duett Alison Krauss-szal bizony az elkurvulás jeleit mutatja. Tátrai Tibusz viszont ismét régi fényében pompázik a godfater. tagjaként, ráadásul nem is akármilyen zenészek társaságában. Kedvenc Michael Schenkerem idei anyaga pedig minden hallgatással csak egyre jobbnak tűnik, a gitáros már (megint) a negyedik Rainbow-énekessel dolgozik együtt, és ezzel ki is maxolta a dolgot, mert az egyetlen hiányzó, Ronnie James Dio már nem kerülhet fel a stáblistára.

És ha már érintettem a halál témáját: az idei év nagy vesztesége Lénárd László halála. Kevés dologban voltunk egy véleményen, de mindentől függetlenül tiszteltem a magyar rockújságírás megteremtésében játszott szerepéért. Az ő elvesztése mellett szinte lényegtelennek tűnik, hogy el kellett búcsúznunk két hatalmas, de már gyakorlatilag visszavonult rocktoroktól, januárban ment el Meat Loaf, novemberben pedig Dan McCafferty, a Nazareth egykori frontembere.

Márki Miklós (Bigfoot)

Kedvenc albumok:

1. Porcupine Tree: Closure/Continuation
2. Jethro Tull: The Zealot Gene
3. iLand: A sziget
4. Al Di Meola / Paco De Lucia / John McLaughlin: Saturday Night In San Francisco
5. Beth Hart: A Tribute To Led Zeppelin

Legjobb koncertek:

1. John McLaughlin & The 4th Dimension – Erkel Színház, 2022. 11. 30.
2. Nick Mason’s Saucerful Of Secrets – Budapest Park, 2022. 05. 30.
3. Rick Wakeman – Győr, Richter Terem, 2022. 02. 09.
4. Stewart Copeland – Győr, Richter Terem, 2022. 08. 24.
5. Tool – Budapest Sportaréna, 2022. 05. 24.

Végre elindultak a koncertek, amelyek nélkül a zene egy halott műfaj, és most mindegy, milyen stílusról beszélünk. Szerintem nemcsak nekem voltak elvonási tüneteim az év elején, és jó volt újra az élő zene légkörét beszippantani. A lemezismertetők is könnyebben mentek, nem kellett a fotelforradalmár rocker létet élni.

Szám szerint kevesebb albumot hallgattam, mint korábban, de tartalmas muzsikákat így is találtam. A Porcupine Tree visszatérése nagyszerűen sikerült, Steven Wilson végre belátta, hogy egyedül nem megy. A Jethro Tull 23 év után adott ki új albumot (és tavasszal jön a következő), és bizony az beérett, mint az óbor. Az East tagjaiból formálódott magyar szupergroup, az iLand minden kompromisszumtól mentes progresszív rockja némi reményt ad a magyar rockzene kétségbeejtő helyzetében. Nosztalgikus érzéseim vannak, amikor hallgatom a három gitárfenomén második estjének koncertjét San Franciscóból 42 évvel ezelőttről, ugyanolyan jók voltak szombaton, mint pénteken. Szerelmem, Beth Hart pedig irányt mutatott, hogyan kell Led Zeppelint énekelni.

Nem jártam annyi bulin, mint mondjuk két éve, de azért volt miből válogatnom. Talán a nosztalgia is beszél belőlem, de John McLaughlin és bandája koncertjénél idén nem láttam jobbat. Ha valaki 80 évesen ilyen energiával, ilyen örömmel osztja meg zenéjét közönségével, az nagyon rendben van magával és a világgal. Nem tudom, hogy csinálja, hogy ennyi idős létére sem kopott meg a gitártudása. Persze, ehhez kellett három ugyanolyan kaliberű zenészzseni, akik bandáját, a 4th Dimensiont alkották. Már két éve vártam Nick Masont, hogy végre élőben halljam a Pink Floyd korai korszakának klasszikus darabjait, és nem csalódtam nagyszerű bandájában, még úgy sem, hogy a Budapest Park műsorrendje miatt a buli első fele világosban zajlott és az egész rövidebb ideig tartott, mint általában. Rick Wakeman sok humorral, játszi könnyedséggel prezentált egy olyan koncertet, ami inkább volt klasszikus zene, mint rock, bár neki mindegy, melyik műfajt játssza, egyformán megy mindkettő. Stewart Copeland sem rockzenész, egyszerűen zenész, de a legnagyobbak közül való. Nagyzenekari koncertjén ízekre szedte a Police legnépszerűbb dalait, bebizonyítva, hogy így is zseniálisak ezek a szerzemények. A Tool sokkoló fellépéséből áradt a világvége-hangulat, lassan gördülő, a korai Floydra emlékeztető, mégis egyedi stílusú zenéjük egyszerre volt nyomasztó és csodás élmény.

Kárpáti Szabolcs (karpatisz)

Kedvenc albumok:

1. Devin Townsend: Lightwork
2. Michael Romeo: War Of The Worlds, Pt. 2
3. Mandoki Soulmates: Magyar képek
4. James LaBrie: Beautiful Shade Of Grey
5. D’Virgilio, Morse & Jennings: Troika

Legjobb koncertek:

1. Dream Theater, Devin Townsend – Budapest Sportaréna, 2022. 05. 10.
2. Alapi 60 – Barba Negra Red Stage, 2022. 11. 19.

A 2022-es év zenei újdonságok tekintetében már nem volt annyira sűrű, mint az azt megelőzőek. A pandémia alatt született lemezek megjelentek, így a kedvenc előadóim turnén voltak, vagy épp ismét pihenőre mentek. A fent említett öt lemez mellett még sokat hallgattam a Slipknot, az Arch Enemy és a Star One új anyagát is. Bár kevés koncertre jutottam el, de örülök neki, hogy a bakancslistámon kiemelt helyen szereplő Devin Townsendet láthattam végre. Bár a Neal Morse Band európai fellépéseiről megint lemaradtam, engem teljesen kárpótolni tudtak a ’MorseFest 2021’-nal, ami nemcsak tartalmában, de minőségében is csúcskategóriás lett. Az év zenei meglepetését viszont a Leslie Mandoki által dirigált Mandoki Soulmatesnek köszönhetem, a decemberben megjelent ’Magyar képek’ igazi különlegesség lett.

A 2023-as évkezdés is jónak ígérkezik, hiszen a kedvenceim ismét új kiadványokkal jelentkeznek. Jön a Transatlantic Párizsban felvett koncertfilmje, ismét aktív és új lemezt dob ki a Winery Dogs. És mi lesz még márciustól? Én már alig várom!

Kovács Levente (Savafan)

Kedvenc albumok:

1. Arch Enemy: Deceivers
2. Legions Of The Night: Hell
3. Sabaton: The War To End All Wars
4. Ghost: Impera
5. Electric Callboy: Tekkno

+1 Alestorm: Seventh Rum Of A Seventh Rum

Legjobb koncertek:

1. Powerwolf, Dragonforce, Warkings – Barba Negra Red Stage, 2022. 11. 16.
2. Sabaton, Avatar, Dynazty – Barba Negra, 2022. 08. 20.
3. Electric Callboy – Barba Negra, 2022. 04. 27.
4. The Toy Dolls – Barba Negra Blue Stage, 2022. 11. 03.
5. Alestorm, Visions Of Atlantis – Barba Negra, 2022. 07. 03.

Legyünk túl a negatívumokon! Újabb év telt el Theocracy-album nélkül, lassan három éve belengették az új albumot, de még mindig semmi. Illetve elhunyt a hazai rockújságírás egyik meghatározó alakja, Lénárd Laci. És akkor nézzük az évet több szempontból! A lemezlista második helye szorul talán némi magyarázatra. Bombameglepetés! Egy engem jól ismerő haver említette a lemezt és egyből lehidaltam tőle. Egyik kedvenc énekesem, Henning Basse énekel olyan Savatage-témákat, amiktől első hallásra is libabőrös lettem. Mintha hájjal kenegetne az album. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer olyan stílusú album győz nálam, mint idén, de a számomra az „év legjobb dala” címet is bezsebelő Arch Enemy-album engem is meggyőzött. Nem mellesleg élőben is kiválóak voltak. A másik, akit külön ki szeretnék emelni, az Alestorm, a magyar vonatkozású dalokért hatalmas pacsi és piros pont jár nekik.

Koncertek terén sosem látott tömegnyomor volt az ősz folyamán, hála a Covid-szabályok eltörlésének, mindenki elindult, hogy az évek óta halasztott turnéikat végre letudják. Sajnos ennek a zsúfoltságnak voltak áldozatai is, ami valahol érthető, gazdasági és egyéb szempontok alapján, ennyi turné már nagy terhet rak a kiszolgáló személyzetre, a technikai arzenálra és a közönség pénztárcájára is. Mondjuk még mindig sok koncert maradt jövőre, amik szintén tolódnak. De ennek köszönhetően sosem látott erős időszak van mögöttünk. Igaz, ezek a koncertek nem voltak ennyire összezsúfolva az eredeti időpontokban. Most volt olyan, hogy 7 napon belül 5 nemzetközi koncerten voltam. Nehéz is volt a listát ötre redukálni. Igazából szinte mindegyik bulin nagyon sokan voltak és volt olyan, amire hetekkel korábban elfogyott minden jegy, és ezek nagy része az ősszel megnyílt új koncerthelyszínen volt, ami szépen lassan alakul, lépésről lépésre. Örömteli, hogy ennek köszönhetően már nagyobb produkciókat is láthatunk a hideg beköszöntével is. És ez az erős tendencia jövő tavasszal sem lassul, nagy kedvenceim érkeznek jövőre, ráadásul nem egy olyan banda, amelyik még sosem járt Magyarországon. Albumok terén azt hiszem, számomra szegényes év lesz a következő, sok általam kedvelt előadó tavaly vagy idén jött ki albummal, bevallom, most nem látok olyan lemezt, amit nagyon várnék az előzetesek alapján. Hacsak nem az új Theocracyt…

Losonczi Péter (Losi)

Kedvenc albumok:

1. Evergrey: A Heartless Portrait (The Orphean Testament)
2. Oceans Of Slumber: Starlight And Ash
3. Soilwork: Övergivenheten
4. Amorphis: Halo
5. A-Z: A-Z

Legjobb koncertek:

1. Soen, LizZard, Oceanhoarse – A38 Hajó, 2022. 02. 17.
2. Mercyful Fate – FEZEN, 2022. 07. 28.
3. Evergrey, Fractal Universe – Barba Negra Blue Stage, 2022. 10. 11.
4. Helloween, Hammerfall – Budapest Sportaréna, 2022. 06. 29.
5. Iron Maiden – Groupama Aréna, 2022. 06. 07.

Amikor elkezdtem végiggondolni ezt a listát, akkor döbbentem rá igazán, hogy mennyire kevés új album forgott ebben az évben, ezáltal nem is volt nehéz kiválasztani az első ötöt. Ebből a szempontból sok csalódás ért. Ilyen volt például a Kreator lemeze, ami már első hallásra is túl kiszámíthatóra sikerült, vagy a Bloodbath új anyaga, ami szintén a vártnál szerényebb érzelmeket váltott ki belőlem. Sajnos ezt a listát erősíti a Queensrÿche és Ozzy új albuma is. Sajnos nem sok anyag érte el az ingerküszöbömet, de a listán felül meg kell említenem a Crowbar, az Avatarium, a Blind Guardian, a Decapitated vagy a Molnár Róbert Band anyagait, amik azért elég sűrűn forogtak.

Koncertek terén pedig a csalódottságamat az erősíti, hogy túl sok mindenről kellett lemondanom vagy családi okok miatt vagy pedig egyszerűen azért, mert annyira sűrű volt a naptár, hogy képtelenség volt teljesíteni a kitűzött célt. Remélhetőleg a 2023-as év ilyen szempontból is egy picit jobban fog sikerülni, és az időbeosztásomat jobban sikerül majd menedzselni. Szükség is lesz rá, mert a jövő év már most kecsegtet pár érdekességgel. Ilyen például a Pantera név alatt futó formáció aktivizálódása vagy a Psychotic Waltz, akik többszöri halasztás után remélhetőleg végre ideérnek. Várhatóan a jövő év egyik legfontosabb eseménye lesz Ozzy Osbourne és a Judas Priest közös koncertje, ami igazi ajándék lesz, ha megvalósul. Várnak tehát ránk izgalmak bőven, így van miért várni a 2023-at!