Az Anthrax és a Decapitated is bebizonyította, hogy a sok évtizedes pályafutás ellenére is olyan energiával és magabiztossággal játszanak, amely miatt fellépéseik ma is kihagyhatatlanok!
A Hardline hajthatatlanul ragaszkodik első lemezére épített műsorához, ami akár unalmas is lehetne. Mondom, lehetne, de nem volt az, mert Johnny Gioeli színpadi jelenléte és zenekarának felszabadult produkciója volt a garancia arra, hogy elégedetten távozzon a közönség. És ehhez az előtte fellépő bolgár Sevi és csapata is hozzátett.
Két külön világ találkozott ezen az estén. A Sex Action hozta a szabadságot, a dalszövegírói túlzásokat és az önfeledt, pimasz tombolást, a Depresszió a mélységet, tartalmat és közös erőt, amiből töltekezni lehet.
Milyen volt Geoff Tate Operation: Mindcrime-koncertje az A38-on? Egy utazás volt egy hajón, ami nem ment sehova – mégis mindenkit visszavitt oda, ahol ezek a dalok először igazán számítottak. A vendég Inner Vitriolról pedig gyorsan kiderült, hogy nem csak kötelező bemelegítésről van szó, egyértelműen túlmutattak a tipikus előzenekari szerepen.
Imádom a Myrath zenéjét, és ezen nem változtat az sem, hogy Zaher Zorgati énekes mintha egyre jobban rátelepedne a produkcióra. Ötödször láttam őket, és most is lenyűgözött az orientális muzsika és a progresszív metál fúziója. Dudás Ivett és a Roses Of Thieves pedig előzenekarként a legjobb választás volt.
Az Irigy Hónaljmirigy az MVM Dome-ban bebizonyította, hogy 35 év után is képes működő, sziporkázó, profi show-t színpadra állítani egy telt házas aréna közönsége előtt. Lehet, hogy a világ folyamatosan változik, de a Mirigy örök!
Legutóbbi hozzászólások