Walter Trout: Broken
Nem mondhatnám, hogy Walter Trout híján van a kreativitásnak, hiszen, az elmúlt 35 évben maximum két év telt el egy-egy albuma közt és ezúttal is egy jó színvonalú, természetesen gitárcentrikus anyag került ki a műhelyéből.
For All We Know: By Design Or By Disaster
A ’By Design Or By Disaster’ lezárja a For All We Know eddigi munkásságát, a koncepciót, amely a dalok témáiban és a lemezborítókon jól követhető. A harmadik albumon is nagyszerű szerzeményeket kapunk, amelyeket szívesen hallanék élőben is, de sajnos ez a tagok elfoglaltsága miatt kérdéses.
Judas Priest: Invincible Shield
A Judas Priest, a heavy metal felszentelt papjai újabb misét celebráltak. Már a harmadikat ebben a felállásban. És talán a legjobbat. Vagy legalább hasonló szintűt, mint legutóbb. Kevés üresjárat és bravúros befejezés, mely az újrajátszás gombra csábítja az ujjat.
Bruce Dickinson: The Mandrake Project
Bruce Dickinson a 19 évig várt új albumán sokféle stílust felvonultat, az Iron Maiden hatása is érezhető itt-ott a nótákban. Nincs vita abban, hogy a Maidenben a legjobb, de ez az anyag megerősíti, hogy szólóelőadóként is megállja a helyét. Biztosan izgalmas koncert tanúi leszünk a Barba Negrában június 1-én.
Saxon: Hell, Fire And Damnation
Az utóbbi időben a Saxon nekem kezd olyan lenni, mint a Motörhead és az AC/DC. Hosszú ideje nem változtatnak semmit a jól ismert metálzenéjükön, és ebben van az erősségük, ezért szeretem őket. Bár Biff hangján már hallatszik a kor, még mindig hiteles dalnoknak tartom.
Peter Gabriel: i/o
Peter Gabriel olyan szinten fűzte egymásba a dallamokat, építette fel a hangszerelést és énekelt rá jellemző költői szövegeket a zenei alapokra, hogy azt tényleg csak a művészet mértékegységével lehet értékelni. Nem popzene, nem rockzene, ilyet csak ő tud. Utánozni ne is próbálja senki, úgysem fog menni!
Legutóbbi hozzászólások