Lénárd László emlékest

Méltó módon búcsúztunk el a hazai rockzenei újságírás egyik alappillérétől, Lénárd Lászlótól.

Nagyon sajnálatos és szomorú apropója volt ennek az eseménynek. A hazai rockzenei újságírás egyik meghatározó alakja, Lénárd Laci barátunk nemrég elhunyt és neki állított emléket ez az este. Szörnyű, hogy egy ilyen dolognak kellett megtörténnie ahhoz, hogy ennyi ismerős arccal találkozzam, szinte a koncert kezdetéig folyamatosan ismerősökbe, barátokba botlottam és a Lacival történt közös emlékeinket idéztük fel. Persze nem én voltam az egyetlen, akinek azért elfátyolosodott a tekintete a történetek alatt. A szervezők méltó helyet alakítottak ki az eseményen résztvevő rajongóknak, hogy el tudjunk búcsúzni Lacitól, a Barba Negra fedett csarnokának első sorában mécseseket gyújthattunk Laci fotói előtt. Az eseményt (ne nevezzük igazából koncertnek), Cselőtei Laci szavai nyitották meg, akivel évtizedek óta barátok és munkatársak voltak és azt gondolom, sokan köszönhetik nekik a rock- és metálzenei irányultságukat. Egy rövid személyes emlék, legelőször 1999-ben, a Rock In Alhau fesztiválon találkoztunk, véletlenül a Hammer stáb kocsija mellé parkoltunk, majd két zenekar közt beszélgettünk először a fesztivál fellépőiről a Cselőtei-Lénárd-Hartmann trióval. Azóta rengeteg közös élményünk volt, sok beszélgetéssel.

 

 

De térjünk vissza az estéhez, ami tényleg kuriózum volt a maga nemében! Több mint 20 zenekar lépett fel, többnyire egy-egy számot előadva. Pár zenekar volt csak, akiknek kétszámnyi műsoridő jutott. Volt viszont jó pár, igen különlegesre sikeredett fellépés, mint például a Kalapáccsal és Korival kiegészült Omen zenekar, vagy a Zorallt megtámogató énekesek kavalkádja, de nem egy olyan projekt volt, ami hosszú évek után csak erre az estére állt össze. Ilyen volt többek között a Lady Macbeth, a Black-Out vagy a Leander Rising. Apropó, Black-Out, Kowa itt jelentette be, hogy jövőre biztosan lesz egy Black-Out koncert az eredeti felállással. A zenekari átállások nem mindig mentek egyből, de ennyi zenekart, ennyi zenészt és hangszert összerakni nem kis feladat. Ezért is hatalmas köszönet jár a technikai személyzetnek és a színpadi dolgokért felelős Hartmann-Érsek párosnak, akik azért nem unatkoztak az este alatt. Többen Lacihoz kötődő személyes emléket is fűztek a felkonferáláshoz, és a zenekarokon az is látszott, hogy az eseményhez kapcsolódóan próbáltak dalt választani, így volt pár libabőrös pillanatom.

Számomra talán a Lord zenekar Vándora volt az egyik csúcspont, aminek sajnos dupla apropója is volt, ugyanis a zenekar egyik tagja nemrég vesztette el párját. Maximális respekt nekik, hogy itt voltak! Kellemes pillanatokat okozott a Classica zenekar, akiket még sosem láttam élőben, Lőrincz Karcsi akusztikus blokkja, és nagyon rég láttam a Black-Outot is. De igazából ezen az estén az emlékezésen volt a hangsúly, a szerintem bő félházas Barba Negra Track közönsége méltóképpen tudott elbúcsúzni Lacitól. Az utolsó nóta tökéletes választás volt, a Pokolgéptől A jelet a Kalapács zenekar adta elő az este összes fellépőjével, azt gondolom, ez annyira ikonikus dal, nincs olyan rockzeneszerető ember, aki ne ismerné ezt a nótát. De szavak helyett beszéljenek inkább a képek!

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

Lénárd László emlékest

A fellépő zenekarok:

AMD
Beatrice
Beneath The Void
Black-Out 
(klasszikus felállásban: Kowalsky, Csányi Szabolcs, Csányi Zoltán, Andrics László, vendég: Temesi Bertalan)
Bornholm
Classica
Junkies 
(vendég: Takács Vilkó)
Kalapács 
(vendég: Nagyfi László, Nagy Dávid)
Lady Macbeth 
(kibővített felállással: Balogh László “Cica”, Matos Zoltán, Nagy István “Gomba”, Szép Tivadar, Lakai Zoltán, Láris László “Csiga”, Cserfalvi „Töfi” Zoltán)
Leander Kills 
(vendég: Bodor Máté – Alestorm, Wisdom)
Leander Rising 
(klasszikus felállásban: Köteles Leander, Vörös Attila, Takács József, Budai Béla)
Lőrincz Károly (Asphalt Horsemen)
Magma Rise 
(vendég a doom-mood metal tribe: Füleki Sándor, Megyesi Balázs)
Mobilmánia 
(vendég: Szijártó Zsolt)
Mudfield 
(vendég: Jánosi Cicó Szabolcs – The Bedlam, Nomad, Nagy Levente – Neck Sprain, Nomad)
Omen 
(vendég: Koroknai Árpád, Kalapács József)
Remorse
Sear Bliss 
(vendég: Neubrandt István “Necó”, Schönberger Zoltán “Söme”)
Sing Sing
Stress
Zorall 
(vendégek: Kalapács József, Sipos Tamás, Pohl Mihály, Nagy Feró, Szekeres András, Kiss Zoltán, Ördög Tibor “Csipa”)

Már most hiányzol, mert ebben a koncertekkel telezsúfolt időszakban mennyi jó bulin tudtunk volna headbangelni és beszélgetni arról, amit látunk, és amit átélünk ott, a színpad előtt. Ami a te igazi tereped volt.

ISTEN VELED, LÉNÁRD LACI!

Szöveg és fotók: Savafan
Külön köszönet a H-Musicnak a lehetőségért!

Megosztás