A Temperance és az Exit Eden is 3 énekessel lépett fel, épp ez volt produkciójuk lényege, de a Kamelot énekese, Tommy Karevik mellé is bejött két kiváló hölgy, Ignacia Fernández és Clémentine Delauney a műsor több mint harmadában.

Kamelot

A szokásosnál is több autót láttam, mert a kékben is koncert volt, a Future Palace lépett fel. A földes parkolóra kitették a megtelt táblát. Ehhez képest meglepetésre közel sem volt telt ház a vörösben, ahol viszont olyan hármas állt színpadra, amit ki se lehetett volna jobban találni. Annyi összefonódás volt a bandák közt, hogy ihaj! A Temperance énekes-gitárosa, Michele Guaitoli együtt énekel az Exit Eden Clémentine Delauney-jával a Visions Of Atlantisban, egyébként az Exit Eden Chiara Tricaricója volt a Temperance eredeti énekesnője, mellesleg a Temperance dobosa, Marco Sacchetto kísérte az Exit Eden műsorát is, míg a Kamelot új lemezén is Clémentine Delauney szerepel vendégként, be-benézett hát a főbanda koncertjére is a műsor harmadában.

Temperance

A Temperance 19 órás bevonulása döbbenetes volt, nem először jártak nálunk, ennek megfelelően a közönség ismerősként üdvözölte őket, és már az első számban a magasba lendültek az öklök.

Temperance

Az olasz power metal csapat különlegessége, hogy 3 énekessel nyomulnak, és közvetlenül a turné előtt, októberben jelentették meg 8. albumukat, az ‘Arkani’-t, ez állt a műsoruk középpontjában.

Temperance

5 dalt játszottak az új lemezről, a többi dal az ‘Of Jupiter And Moons’ és a ‘Diamanti’ lemezekhez köthető volt. A Visions Of Atlantisból ismert Michele Guaitoli énekes itt több számban gitárt is ragadott.

Temperance

Az alapítók közül Marco Pastorino gitáros-énekes – aki hangsúlyozottan nem csak vokálozott – és Luca Negro basszusgitáros maradt, a vezeték nélküli, rádiófrekvenciás gitárok nagy mozgásszabadságot adtak nekik, amit ki is használtak.

Temperance

Kristin Starkey New York-i létére vállalta az énekesnői szerepet az olaszoknál, jó frontember ő is, de meg sem közelíti azt, amit Clémentine Delauney produkál Guaitoli oldalán.

Temperance

Első bandához képest roppant intenzív fényeket kaptak, hozzájuk képest az Exit Eden háttérfényei bágyadtnak tűntek.

Temperance

35 perces műsoruk erős kezdése volt az estének, de csak még erősebb lett a folytatás.

The Magician: Into The Fire / Of Jupiter And Moons / The Devil: Sin, Sin, Sin / Death: Right Before We Die / The Fool / The Tower: Lean Into Fear / The Last Hope In A World Of Hopes / Pure Life Unfolds

Exit Eden

Az Exit Eden stúdióprojektként indult, akárcsak az Avantasia, a három énekesnő (kezdetben négy) anyabandái mellett nem jutott hely a koncertezésre. Most is, mire rászánták magukat pályafutásuk első turnéjára, Marina La Torraca a Battle Beastbe igazolt, és passzolta a fellépést.

Exit Eden

Az eredeti felállás 4. frontembere Amanda Somerville volt, akit az Avantasia koncertjeiről ismerhetünk, és a Marina helyére meghívott Chiara Tricaricót is az Avantasia színeiben láttuk annak legutóbbi turnéján, szóval adja magát a felismerés, hogy talán éppen a metál opera projekt színpadra állítása adta az ötletet, hogy nem kell ragaszkodni a fix gárdához, mindenki helyettesíthető.

Exit Eden

Mindhárom hölgyet láttam már élőben korábban, Anna Brunner a League Of Distortion tagjaként éppen a Kamelot előtt mutatkozott be 3 éve, Chiara Tricarico tavaly járt itt az Avantasiával, Clémentine Delauney és a Visions Of Atlantis pedig évente tér vissza hozzánk, hol előzenekarként, hol főbandaként. De így együtt hárman új jelentést adtak a frontasszony szóösszetételnek.

Exit Eden

A 3 énekesnő 3 különböző karakter, nemcsak kinézetre, de énekstílusban is. A félig kopasz Anna a rekedtes, rockos hang, a fekete Klemi a koloratúrszoprán, a vörös Chiara pedig a kettő között, a női énekhanggal megáldott szimfonikus metálban megszokott szoprán hangú előadó.

Exit Eden

A háttércsapatuk tagja volt Nils Courbaron gitáros, aki a Sireniában már megszokhatta, hogy női énekest kell kiszolgálnia.

Exit Eden

Siebe Sol Sijpkens, a Phantom Elite hórihorgas basszusgitárosa „szintén zenész”, éppen a turnéból kimaradt Marina La Torraca mögött bőgőzött 10 esztendőn át.

Exit Eden

A dobos pedig, mint említettem, a Temperance-ben szintén énekesnőt kísérő Marco Sacchetto volt, akinek ezen a turnén dupla gázsi járt, mert mindkét előzenekar műsorát végig kellett játszania.

Exit Eden

A feldolgozásokra épülő műsoruk igazi közönségkedvenc volt, sokan kifejezetten miattuk jöttek el, és boldogan csápoltak a Pet Shop Boys– vagy Lady Gaga-slágerek metálverzióira, de a babérokat kétségtelenül a Journey Separate Wayse aratta le.

Exit Eden

A saját szerzemények kevésbé ütöttek, kivéve a Marco Hietalával felvett Runt, melyre élőben Michele Guaitoli ugrott be.

Exit Eden

Jól megugráltatták a nézőket, lelkes előadásukat szívesen elnéztük volna a nekik adatott 45 percen túl is. Remélem, az Avantasiához hasonlóan visszatérnek még, miután megízlelték a közös fellépés varázsát!

Femme Fatale / Separate Ways / Dying In My Dreams / Désenchantée / Paparazzi / Run! / Buried In The Past / It’s A Sin / Impossible

Kamelot

Sokan visszasírják Roy Khant – jómagam is –, Tommy Karevikkel mégis magasabbra jutott a Kamelot, hasonlóan, mint a Nightwish Tarja távozása után Floor Jansennel.

Kamelot

Persze a Kamelot mindig is Thomas Youngblood zenekara volt, a gitáros írta a dalokat, és neki köszönhető, hogy ma ott tartanak, ahol.

Kamelot

Teátrálisabb lett az előadás, a színpadi kellékek, a középen elhelyezkedő trón, mely jobb oldalra szorította a dobfelszerelést, és balra tolta ki a billentyűket, a világító koponya, vagy a Dark Asylum alatt a színpadon keresztültolt tolókocsi, mind emelték a látványos összképet.

Kamelot

Ahogy a fények és a füst összjátéka is, melyek mind a ‘Dark Asylum’ nyomasztó világát idézték meg. Az augusztus végén megjelent nagylemez igen jól sikerült, így nem csoda, hogy a lemez és egyben a koncert intrójaként felcsendült Sanctoriummal és az album, valamint a műsor zárásaként is felhangzott Sanctum Requiemmel együtt összesen 8 tétel kelt életre róla.

Kamelot

A Roy Khan-korszakot 4 dallal idézték meg, a The Great Pandemonium, a Rule The World, a Karma, és a ráadásban a March Of Mephisto csendült fel a magamfajta ódivatú Kamelot-rajongók örömére.

Kamelot

Az új anyag viszont tényleg bitang erős, erről meggyőződhettünk az este folyamán, és a 2, lemezen is közreműködő hölgy, Ignacia Fernández és Clémentine Delauney segítségével egy az egyben vissza is tudták adni az élményt.

Kamelot

Oliver Palotai keytarjával lopakodott előre időnként, Youngblooddal remek párbajokat vívtak a szólók területén.

Kamelot

Sean Tibbetts basszusgitáros is rengeteget mozgott, produkálta magát, a rendszeresen vokálozó Youngblood viszont leragadt a mikrofonállványnál.

Kamelot

Tommy Karevik, aki most szerencsére kapucni nélkül lépett színre – csak a Sanctuary alatt öltötte magára –, nagyon profi énekes és nagyon profi frontember, csak azt a Hungary/hungry poént hanyagolta volna, olyan béna volt, mint Oroszlán Szonja a Valami Amerikában. („I’ve got a special connection to your country, I’m almost always hungry.”)

Kamelot

Alex Landenburg dobszólója szerencsére nem volt túl hosszú, viszont Cozy Powell-esen megkomponált, szimfonikus aláfestéssel fűszerezett, így nem indult meg a zsűri a büfé felé.

Kamelot

Ignacia screamjeivel és Clémentine szopránjával többször visszatért, nemcsak az új lemez dalaiban, de a Liar, Liarben, az Opus Of The Nightban, vagy a két ráadásnótában is.

Kamelot

Összességében egy nagyon jó estét láttunk, egy színpadiasan megkomponált, másfél órás Kamelot-koncertet egy kiválóan sikerült új lemez promótálásaképp, előtte egy metál köntösbe öltöztetett slágerparádét az Exit Edentől, és egy power metal bombát az olasz Temperance-től. Bár Tommy Karevik sokszor egyedül énekelt, az Edit Eden egyik számában pedig négytagúvá bővült Guaitolival, de a műsorfolyamban leggyakrabban a 3 énekeses felállás köszönt vissza. Nagyszerű élmény volt, külön-külön is megnézném bármelyiket!

Sanctorium (Intro) / Ashen World / The Great Pandemonium / Rule The World / Liar, Liar (Wasteland Monarchy) / Godlike Alchemy / Karma / Revolution / Nocte Veritas / Opus Of The Night (Ghost Requiem) / Dark Asylum / Ivy, My Dear / Dobszóló / One More Flag In The Ground / Billentyűszóló / Sanctuary / Veil Of Elysium // March Of Mephisto / Sacrimony (Angel Of Afterlife) / Sanctum Requiem (Outro)

Szerző: CsiGabiGa
Fotók: TT (Török Tamás)
Köszönet a H-Musicnak a lehetőségért!

Megosztás