Az RPWL életművében kiemelt helyet foglal el a 2005-ös ’World Through My Eyes’, amely a rajongók körében a mai napig az egyik legnépszerűbb album. A húszéves évfordulót az együttes egy nosztalgikus koncertturnéval ünnepelte, melyet rögzítettek is, így májusban megjelent a ’World Through My Eyes – Live’ dupla CD-n és dupla vinylen.

És hogy mi fán terem az RPWL? A zenekar nevét először talán egyik legnagyobb magyarországi rajongójuktól hallottam. Tőle olyan sztorikat sikerült begyűjteni, amelyek már önmagukban legendaszámba mennek: több száz kilométeres utazások hegyen-völgyön át, váratlan kalandok egy lerobbant Nissan 300ZX-szel, sőt még magángépes kitérő is csak azért, hogy élőben láthassa kedvenc bandáját Európa különböző országaiban.

Már ezek alapján is úgy éreztem, hogy ennek a zenekarnak tudnia kell valamit! Az igazi kíváncsiságomat azonban azok a személyes koncertélmények keltették fel, amelyekről mesélt, különösen emlékezetes volt a 2008-as müncheni Olympiaturm-koncert története. Az Olympiaturm, az Olimpiai Park 291 méter magas tornya és München legmagasabb épülete, önmagában is különleges helyszín, de a beszámoló szerint a koncert hangulatát az tette igazán felejthetetlenné, hogy a zenekar tagjai közvetlenül kapcsolódtak a közönséggel, mosolyogva nyújtva át egy-egy pengetőt (vagy éppen slide gyűrűt) a legelszántabb rajongóknak.

Ahogy hallgattam ezeket a történeteket, szinte magam előtt láttam a koncertet és szerettem volna én is átélni valami hasonlót, de mivel az időutazás egyelőre nem opció, inkább elővettem azokat az albumokat, amelyekről a setlist dalai származtak. Mivel a koncertprogramban több dal is szerepelt a ’World Through My Eyes’ lemezről, – köztük a Roses (amelyet különösen kedvelek), szinte természetesnek tűnt, hogy végül a jubileumi koncertalbum, a ’World Through My Eyes – Live’ is utat talál hozzám.

Visszatérve a bandára, az 1997-ben, Freisingben alakult RPWL mára az európai art rock és progresszív rock egyik legismertebb zenekarává vált. Nevük az alapító tagok – Rissettio, Postl, Wallner és Lang – vezetéknevének kezdőbetűiből áll össze. A csapat eredetileg Pink Floyd-feldolgozásokkal szerzett ismertséget, de hamar saját dalok írásába kezdett. Az elmúlt közel három évtizedben 11 stúdió- és 9 koncertalbumot jelentettek meg, köztük olyan fontos kiadványokat, mint a ’Trying To Kiss The Sun’, a ’Beyond Man And Time’, a ’Wanted’ vagy a ’Tales From Outer Space’ és a ’Crime Scene’.
A jubileumi turnén hallható felállásban Yogi Lang énekes-billentyűs és Kalle Wallner gitáros mellett Marc Turiaux dobos, Markus Grützner basszusgitáros, Butsch Keys billentyűs, valamint Caroline von Brünken és Carmen Tannich vokalisták alkotják a csapatot.

Fotó: Andreas Tittmann

A koncertalbumot hallgatva, ami először megragadott, az (az album egyik legnagyobb erőssége is) a hangzás. A felvétel tisztán szól, minden hangszer jól hallható, és a közönség jelenléte is természetes része marad az összhatásnak (koncerten vagyunk, nemde?).
Kalle Wallner jellegzetes atmoszférikus gitárdallamai már a nyitó Sleep első perceiben megteremtik az egész albumra jellemző hangulatot. A lassan kibontakozó bevezetőben erősen érződik a keleties/orientális hatás, ami nem véletlen: az eredeti lemez felvételei során indiai hangszereket is használtak, hogy még hangsúlyosabbá tegyék a dal spirituális mondanivalóját. A dalszövegben az alvás a tudatlanságot, az ébredés pedig a felismerést jelképezi, és az olyan visszatérő motívumok, mint az ópium és a pénz, a modern, anyagias világ szimbólumaiként jelennek meg, míg a Shivára tett utalás a lelki ébredés gondolatát erősíti. A dal azt a kérdést feszegeti, hogy mennyire látjuk valójában a körülöttünk lévő világot, és mennyire határozza meg életünket a pénz és a külső elvárások összessége, egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a szerzemény mondanivalója több mint húsz év után is aktuálisnak érződik.
A Start The Fire ezzel szemben az album energikusabb vonalát képviseli. Markus Grützner basszusgitárja és Marc Turiaux dobjátéka végig lendületben tartja ezt a fülbemászó dalt, nem véletlen, hogy ezt választották a koncertalbum első beharangozó kislemezének.

Az Everything Was Not Enough-ban a két énekesnő (Carmen és Caroline) több helyen új, finomabb színt kölcsönöz a dalnak, de ez különösen a Roses esetében érvényesül jól. A billentyűs alapokra épülő szerzemény fokozatosan bontakozik ki, a végén hallható gitárszóló pedig jól szemlélteti Kalle Wallner erősségét: játéka visszafogott, mégis szenvedélyes, és elsősorban a hangulatra és az érzelmekre épít. Itt kell megemlíteni Yogi Lang énekes bársonyos, meleg tónusú hangját is, mely olyan földöntúli nyugalmat áraszt, amivel ez a dal szinte az égig emeli a hallgatót.
A koncert hangulata a közel tízperces 3 Lights alatt sem törik meg. Az útkeresésről és az ember életében fontos kapaszkodókról szóló szerzeményt a lassabb Sea-Nature követi, majd a hasonlóan visszafogott hangvételű Day On My Pillow, amely a magány és a múlt emlékeinek témáját járja körül. Yogi Lang hangja, a női vokálok és az elektromos gitárriffek együtt még tovább mélyítik a dal felfokozott érzelmi világát.

A címadó World Through My Eyes üzenete szerint mindannyian a saját nézőpontunkon keresztül szemléljük a világot, ezért fontos, hogy nyitottak maradjunk mások gondolataira is. A dal a visszafogottabb, dallamos részeket lendületesebb, rockosabb témákkal váltogatja, így végig izgalmas marad. Nem véletlen, hogy a közönség ma is az RPWL egyik legnagyobb kedvenceként tartja számon.
Az első lemezt a Wasted Land és a Bound To Reach The End zárja; mindkettő a jelenlegi felállás előadásában frissnek hat, míg az első egy pörgősebb, erős billentyűkre épített szerzemény, a Bound To Reach The End egy lassú lírai záródal.

A második lemez már a zenekar teljes pályafutásából válogat. A Hole In The Sky és a Victim Of Desire lendületes kezdést ad a ráadásblokknak, A New World pedig ismét teret enged a hangszereknek: erőteljes elektromos gitár és szintetizátor viszi előre a tízperces dalt. A What I Really Need a maga visszafogottabb játékidejével szinte csak feltesz egy kérdést: mire is van valójában szükségünk? A választ nem kapjuk meg azonnal, helyette a zenekar átvezet a több mint tizenhárom perces King Of The Worldbe, amely enyhén templomi hangulatú motívumaival hagy időt az elmélkedésre.
A koncert egyik csúcspontját a leghosszabb tétel, a New Stars Are Born jelenti. A dal címe találóan foglalja össze a jubileumi turné üzenetét: miközben egy korszakot ünnepel és zár le, egyúttal a jövő felé is tekint. A koncert végén az Unchain The Earth és a The Shadow lendületes duója méltó lezárást ad ennek a csaknem két és fél órás koncertanyagnak.

Természetesen akadnak kisebb hiányosságok is. A felvétel helyenként talán túlságosan hű marad az eredeti albumhoz, így azok, akik teljesen újragondolt változatra számítottak, azokban némi hiányérzet maradhat. Emellett a műsor tempója sem mindig pörgős, ez a lemez inkább egy nyugodt délutánt kíván, amikor van idő elmerülni a részletekben és a dalok mondanivalójában. Ugyanakkor az RPWL az art rock egyik legismertebb képviselője, a műfaj pedig éppen arról szól, hogy a zene nem pusztán szórakoztatni akar, hanem gondolatokat és érzelmeket is közvetít, így ebben a megközelítésben a lassabb tempó nem hiányosság, hanem a lemez egyik erénye.

A jubileumi időszak ugyanakkor nem ér véget ezzel a kiadvánnyal. A zenekar következő nagy eseménye a 2026. szeptember 25–27. között megrendezésre kerülő Rock trifft Klassik koncertsorozat lesz Freisingben. Az RPWL a Freisingi Szimfonikus Zenekarral és további helyi muzsikusokkal közösen lép színpadra, hogy Pink Floyd-, Beatles-, Queen- és Led Zeppelin-klasszikusokat szólaltasson meg szimfonikus hangszerelésben. A harmincfős zenekarral és látványos produkcióval kísért előadások minden bizonnyal a zenekar következő időszakának legfontosabb eseményei közé tartoznak.

Összegzés:

A ’World Through My Eyes – Live’ érzelmes, gondolatébresztő koncertalbum. A lemez által felvetett kérdések – kik vagyunk, hogyan látjuk a világot, és hogyan hat ránk a minket körülvevő információáradat – ma talán még aktuálisabbak, mint húsz évvel ezelőtt.

Pontszám: 9

Megjelenés: 2026
Kiadó: Gentle Art Of Music / Soulfood
Stílus:
art rock
Származás:
Németország

A kiadónál kapható fizikai formátumok: CD és fekete vinyl.

Zenészek

Jürgen „Yogi” Lang – ének, billentyűs hangszerek
Kalle Wallner – gitár, vokál
Marc Turiaux – dob
Markus Grützner – basszusgitár
Butsch Keys – billentyűs hangszerek
Caroline von Brünken – vokál
Carmen Tannich – vokál

Dalcímek:

1. lemez

01. Sleep
02. Start The Fire
03. Everything Was Not Enough
04. Roses
05. 3 Lights
06. Sea-Nature
07. Day On My Pillow
08. World Through My Eyes
09. Wasted Land
10. Bound To Reach The End

2. lemez

01. Hole In The Sky
02. Victim Of Desire
03. A New World
04. What I Really Need
05. King Of The World
06. New Stars Are Born
07. Unchain The Earth
08. The Shadow

Megosztás