„Ez az ötödik darabja a mi karanténvideó-sorozatunknak, ez egy ajándék tőlünk neked. Imádlak mindannyiótokat, köszönök mindent” – ezekkel a szavakkal mutatta be legújabb felvételét Roger Waters.
A The Bravery Of Being Out Of Range című dal vadonatúj felvétele és annak videója Roger Waters sorozatának ötödik része, a dal eredetileg az 1992-es ‘Amused To Death’ lemezen szerepelt. Az egykori Pink Floyd-vezér ily módon vázolta korábban elképzeléseit: „Támadt egy olyan ötletem, hogy egy olyan albumot kellene felvenni, mely azokat a dalokat tartalmazza, amiket az ’Us & Them’ turnén játszottunk ráadásként.”
Waters, akinek köztudott háborúellenes filozófiája, minden egyes dalhoz fűzött kommentárt is, de talán még soha ilyen keményet, mint a jelenlegihez: „Az elején szerepel Ronald Reagan elnök búcsúbeszédének egy része, amelyet a hivatalból távozásakor mondott a nemzetnek. Azért illesztettem be a videóba, mert a dal első versszaka Reaganről szól, ő az az öregember, akinek címeztem azokat a sorokat. Reagant még mindig sokan tisztelik, pedig többszörös háborús bűnös, aki az Egyesült Államok elnökeként számos más bűncselekménye mellett tudatosan támogatta a guatemalai maja nép kiirtását. Elliott Abrams, aki a népirtás idején államtitkára volt, ugyanolyan gyilkos, de a mai napig is az Egyesült Államok kormányzati köreiben dolgozva csinálja a disznóságait. Próbáld végignézni a Journeyman filmjét, amely a guatemalai népirtásról és az Egyesült Államok kormányának szerepéről szól, hátborzongató… de nézd meg a guatemalai lányokat, anyáikat, nagymamáikat és apjukat, akiket Reagan áldásával lemészároltak! A második versszak a »Sivatagi viharról« szól, tehát a második öreg az idősebbik Bush, akinek parancsára lemészárolták a Kuvaitból visszavonuló lefegyverzett iraki csapatokat a Bászra felé vezető úton. A harmadik versszakot akkor írtam, amikor megundorodtam attól, hogy »harminc évvel később« az Egyesült Államok a szabadság jegyében még mindig ártatlanok halálát okozza, ezért úgy döntöttünk, hogy ezt a dalt Lettországban adjuk elő a ráadásban. Trump? Biden? Még mindig bombákat dobálnak, még mindig ártatlan embereket gyilkolnak. Ugyanazok az undorító háborús disznók! Gyerünk Amerika, itt az idő, szedd össze magad, és szólalj fel: Ne öljünk meg több gyereket a céljaink elérése érdekében, nem kell több imperialista háború! Menjünk haza és tegyük rendbe a saját házunk táját, mert ráb.szunk!”
Az előadói csapat ugyanazokból áll, mint a korábbi daloknál, ők adták elő a Mothert, a Two Suns In The Sunsetet, a Vera és a Bring The Boys Back Home dalok összegyúrt változatát és az amerikai elnöki beiktatási ceremónia előestéjén bemutatott The Gunner’s Dreamet:
Roger Waters – zongora, ének
Dave Kilminster – gitár
Joey Waronker – dob
Jess Wolfe, Holly Laessig (Lucius) – ének
Gus Seyffert – basszusgitár
Jonathan Wilson – gitár
Jon Carin – billentyűsök
Bo Koster – Hammond
Az Amused to Death a nekem legkedvencebb Waters lemezem. Kövezzetek meg, de jobban tetszik mint a Dark Side vagy The Wall. Zseniális koncepció, zene és szövegek, uh nagyon örülök ennek a dalnak.
Ami Waters mester politikai nézeteit illeti, egyet értek a háborúellenességével, de hogy a világ bajainak egyedül az USA elnökei és a mögöttük álló emberek okoznák… hát… Össze kéne rakni az öreget egy vitakörbe Kid Rockal, Ted Nugenttal és Ivan Moodyval.
Azt meg örülnék ha vki megmagyarázná, h egy USA elnökök és kormányellenes dalt miért éppen Lettországban volt hatalmas bátorság előadni.
Ja meg Jon Schafferral :))
Waters egy idióta, aki “véletlenül” soha nem fog dalt írni Clintonról és Obamáról. Ők a történelem faszagyerekei voltak, hibátlan iraki és szíriai politikával, mi? 🙂
ez az igazi idióta hozzászólás. waters következetesen hangoztatja az alapelveit kormányoktól függetlenül. legfeljebb a diktátorokat és a hülyéket erőteljesebben bírálja.
Nem idióta hozzászólás, hanem tényeken alapuló megállapítás. Ha te elhiszed valakinek, hogy független, csak azért, mert ő azt hirdeti magáról, akkor jóval nehezebben rakod össze a mozaikokat másoknál. Waters nem pusztán egy eltorzult pacifista ideológia megszállottja, hanem anarchista felforgató, aki paranoiás antiszemita is. Évtizedek be van csípődve neki Izrael, csak azért, mert ő nem szereti az államot, a rendet, a normalitást. Mindegy, inkább beszéljünk zenéröl, az jobban megy Rogernek, mint a szemforgató jóemberkedés.
A szerkesztőség mindenkit megkér, hogy az ilyen megnyilvánulásokat ITT mellőzzük, megvannak a világhálóan a megfelelő fórumok ezek kifejtésére. Köszönjük.
Tisztelt Szerkesztőség! Abszolút elfogadom, amit írtatok, én is érzem, hogy átcsúsztunk politikába. Viszont a hír már eleve politikai tartalmú, tehát logikus, hogy a kommentek is ilyen irányba mutathatnak.
Na ezen felnyerítettem. Még hogy Izrael a rend, és normalitás helye!? Ezt te sem gondoltad komolyan! A zsidóknál nagyobb antiszemita nem létezik.
De ezzel le is zártam a témát. Tényleg nem ide való.
Egyik úriember írt Liar és Take the blame címmel sanzonokat politikusokról. Hogy a szarvaskői presszóban hallott érvelést idézzem, “nem találták még fel azt a politikust, aki nem b*szatná meg az emberrel a saját anyját, ha arra kerül a sor”.
Kedves Szerkesztőség! Ha politiaki témájú a hír, ne csodálkozzatok h politikai témájú a komment! Szerintem politizálni KELL(!), csak ésszel, tisztelettel, elfogadással és nyitottsággal. Nem lehet mindig a b***ásról dalolni 😉 🙂
Szvsz ezt eléggé nehéz korlátok közé szoritani egy olyan közegben, ahol lassan már a kakaós csiga fogyasztása is politikai nézetekké válik… 🙁
régen még a politika is jobbvót -nem-
tiszteletben tartom a szerkesztőség kérését annyiban, hogy waters mesterrel kapcsolatban már nem szólok hozzá, de le kell írnom, hogy heavy kollega nagyon értelmeset szólt a politizálásról, és ráerősítek, miszerint több rocker oldalon olvastam, hogy “én nem politizálok”, szerintem ez azt jelentené, hogy nem foglalkozol a világgal, az életed körülményeivel. legyünk nyitottak, képezzük magunkat! s beszélgessünk is más témákban is, ha már itt egy közös nevező (a rockzene szeretete) alapján egy csapat vagyunk
Mondanám, hogy Ámen! De ateista vagyok. ?
Alapvetően nem a politizáláson van a lényeg, hanem a hangnemem. De az a helyzet, hogy a politikusoknak hála (elvégre fejétől bűzlik a hal) már odáig jutottunk, hogy mindenki, aki más véleményen van, mint mi, az hülye, idióta.
Hogy kezdődött ez a vita is? Z.L.: “Waters egy idióta”, mert más a véleménye a politikáról, mint neki. Menya válasza: “ez az igazi idióta hozzászólás”, mert neki viszont ellentétes a véleménye, mint Z.L.-nek. Sajnos ez igaz mindenre, zenei ízlésre, véleményre is, de a politika talaján még jobban felerősödik.
Ha legalább mi, zeneszeretők, zenehallgatók, zenészek, zenekritikusok, meg tudnánk állni, hogy úgy érveljünk, hogy közben ne kezdjük a másikat anyázni, úgy érzem, talán kicsit máris jobbá tennénk a körülöttünk lévő világot. Csak ennyit akartam mondani a magam részéről, de szerintem a szerkesztőségnek is hasonló a véleménye. Ezért töröljük automatikusan a túlzottan személyeskedő, durva hozzászólásokat, és itt is azért szólt a figyelmeztetés, mert kezdett ebbe az irányba elmozdulni a dolog.
Kifogástalan volna az érvelés, ha az eredeti poszt nem volna alkalmas indulatok keltésére.”Undorító háborús disznók” “gyilkosok” és a többi. Tisztelettel kérdezem: ennek mi köze a zenéhez? Furcsállom, hogy az idióta mar nehezen fér bele nektek, de Waters ennél sokkal durvább gondolatait népszerűsítitek.
Szerintem az én érvelésem kifogástalan, a tiédben vannak csúsztatások. Waters háborúellenes kirohanásai néha tényleg túlzóak, főleg, amikor egy koncertet megakasztva is elkezni mondani a magáét, de alapvetően egyetértek a mondanivalójával. Ő minden amerikai elnököt egyszerre nevezett háborús disznónak, Trumpot és Bident, a két ellentétes párt legutóbbi elnökét egyszerre említve meg. Reagant meg konkrétan csak azért hangsúlyozta, mert az ő idejében született dal keletkezéséről beszélt. A pártpolitikát meg Izraelt te vitted bele – szerintem teljesen fölöslegesen – a beszélgetésbe. Ha nem értesz egyet vele, szíved joga, de ha engem akarsz hiteltelenné tenni, ahhoz korábban kell felkelned.
Szerintem lapozzunk! Pont ezt a politikai vitát akartam elkerülni békéltető bejegyzésemmel, de sikerült még abba is belekötni.
Nem akarlak hiteltelenné tenni, ugyanis nem érdekel a politikai véleményed. Amit írsz, teljesen önkényes véleményalkotás, nincs igazad,. Viszont ez a te oldalad, azt irsz, arról szerkesztesz hírt, amiről akarsz, azt a féleszű anarchistát reklámozod, akit akarsz. Annak örülök, hogy az értékrendszeredre fény derült, ennyivel többet tudunk a hardrock.hu készítőiről..Számomra az a tanulság, hogy a zenei hírekre továbbra is erdemes idekattintani, a többire meg nem vagyok kíváncsi. Ezek után nyilván a politikai kommenteket is hanyagolom, semmiről nem akarok veled vitatkozni, nem akarlak meggyőzni.Amig nem fogok rendszeresen olyan politikai tartalmú cikkeket olvasni, mint a fenti, szívesen olvasom a hardrock.hu-t, ahogyan eddig is. Ha pedig már nagyon zavar a világnézeti ízlésetek, akkor majd máshonnan tájékozódom. Béke van. Túlbeszéltük a dolgot.
Én a kakaós csigát kivülről befelé körkörösen eszem és aki nem így teszi az idióta!!! GRRRR!!! :)))) “Béke van”! Szóljon a Rock!