Tegnap este a Las Vegas-i MGM Grand Garden Arenában tartották meg a Recording Academy díjátadó ünnepségét, ahol a „Best Metal Performance” kategória díját végül a Dream Theater kapta meg. További díjazottakat is felsorolunk a cikkben, a Foo Fighters három Grammyt is begyűjtött.
Tavaly októberben harmadszor kapott Grammy-jelölést a Dream Theater, ez utóbbi emlékezetes marad számukra, mert a Deftones, a Gojira, a Mastodon és Rob Zombie elől végül elhozták a díjat. A “Best Metal Performance” kategóriában győztesnek választott The Alien a tavaly októberben megjelent ’A View From The Top Of The World’ album nyitótétele. Az ünnepségen John Petrucci képviselte a zenekart, aki a következőket mondta a díj átvétele után a színpadon: „Hát ez igazán káprázatos! Az egész zenekar nevében szeretnék köszönetet mondani a Recording Academynek és mindenkinek, aki ránk szavazott. Mindig azt mondták nekünk, hogy a dalaink túl hosszúak, furcsák az ütemek benne vagy túl sok a gitárszóló. Tény, hogy ez a dal 17/8-ban íródott, próbáljátok meg a lábatokkal ledobogni! Épp most nyertünk egy Grammyt, szóval örülök, hogy nem hallgattunk ezekre a kifogásokra. Minden Dream Theater-rajongónak köszönjük szerte a világon, ti vagytok a királyok, szeretünk titeket! A prog és progmetal rajongóknak is, maradjatok hűek a műfajhoz, mert él és virul!”
Mike Portnoy és a Dream Theater rendeződött viszonyát jelzi az az üzenet is, amit a dobos osztott meg a közösségi médiában: „Gratulálok barátaim, nagyon örülök a sikereteknek!”
86 kategóriában osztottak ki díjakat, ezek közül kiemelünk még néhányat:
Best Rock Performance: Making A Fire – Foo Fighters
Best Rock Song: Waiting On A War – Foo Fighters
Best Rock Album: ‘Medicine At Midnight‘ – Foo Fighters
Best Country Solo Performance: You Should Probably Leave – Chris Stapleton
Best Country Duo/Group Performance: Younger Me – Brothers Osborne
Best Country Song: Cold – Chris Stapleton
Best Country Album: ‘Starting Over‘ – Chris Stapleton
Best New Age Album: ‘Divine Tides‘ – Stewart Copeland, Ricky Kej
Best Jazz Instrumental Album: ‘Skyline‘ – Ron Carter, Jack DeJohnette, Gonzalo Rubalcaba
Best Americana Album: ‘Native Sons‘ – Los Lobos
Best Bluegrass Album: ‘My Bluegrass Heart’ – Béla Fleck
Best Traditional Blues Album: ‘I Be Trying‘ – Cedric Burnside
Best Contemporary Blues Album: ‘662‘ – Christone “Kingfish” Ingram
Best Remixed Recording: Passenger – Mike Shinoda (Deftones – ‘White Pony 20th Anniversary Deluxe Edition‘)
Best Score Soundtrack For Visual Media: ‘The Queen’s Gambit‘ – Carlos Rafael Rivera + ‘Soul‘ – Jon Batiste, Trent Reznor, Atticus Ross
Best Instrumental Composition: Eberhard – Lyle Mays
Best Boxed Or Special Limited Edition Package: ‘All Things Must Pass 50th Anniversary Edition‘ (George Harrison) – Darren Evans, Dhani Harrison, Olivia Harrison
Best Historical Album: ‘Joni Mitchell Archives Vol. 1: The Early Years (1963-1967)‘ – Patrick Milligan, Joni Mitchell, Bernie Grundman
Az ilyen díjak annyira semmit sem érnek, hogy szégyen. Ha a 3. albumuk után megkapták volna a Grammy-t, akkor azt mondanám, hogy ezeknek a hozzáértőknek van szemük illetve fülük. De hogy majdnem 40 évnyi zenélés után kapják csak meg? És nem akármilyen zenéért! Amit ők csinálnak kevesen tudnák visszaadni. És kevesen tudnak ilyet komponálni is! De ezek a szarfaszú Grammy szervezők minden mást tudnak díjazni, csak a tehetséget nem! Hogy jön egy Foo Fighters tudásban, komplexitásban, változatosságban, ütemváltásban, hangterjedelemben, gyorsaságban, lassúságban, (mindenben) hozzájuk? De ők 3-szor jobbra értékelik. És akkor az egyéb sosem hallott, és a süllyesztőben hamar elfeledett mindenféle fis-fos zenekarról már nem is beszélek, akik megkapták eme nevezetes díjat!
Hozzá nem értés, dilettantizmus. Én DT zenekar helyében át sem vettem volna!
Tény, hogy burkoltan a fenti véleményemet megfogalmazta Petrucci a 17/8-s mondatával.