Végre megérkezett a hivatalos videó, amelyben a The Alien című szerzeményét mutatja be az amerikai progmet kvintett az októberben érkező ’A View From The Top Of The World’ albumáról.
Az Inside Out Music lerántotta a leplet az október 22-én megjelenő új Dream Theater-albumról. A kiadó most se kispályázott, az újdonságot a ’Distance Over Time’-hoz hasonlóan több változatban jelentetik meg. A digipack CD-n és a 2 LP + CD változatokon csak a 7 új szerzemény kap helyet, de az artbook változatban már 2 CD és egy Blu-ray korongot találunk. A bónusz CD-n instrumentális változatok lesznek, míg a Blu-rayen az anyag 5.1-es változata és egy dokumentumfilm is. Azoknak, akik mélyebben bele tudnak nyúlni a pénztárcába, készült egy fedeles gyűjtői díszdoboz, amelyben megtalálható a 2 LP arany színben, a teljes artbook, továbbá poszter, a vinyl lemezhez készített zoetróp filc alátét, kulcstartó, sapka, 8 művészi kivitelezésű képeslap és az eredetiséget igazoló dokumentum is.
![](https://hardrock.hu/wp-content/uploads/2024/02/huacdcbepo.jpg")
A Mangini féle jóslat, miszerint minden eddiginél feszesebb és keményebb az új anyag, úgy tűnik igaz lehet…jó csak ezt a nótát hallottam eddig…
Viszont semmi olyan nincs itt amit eddig ne hallottam volna korábban. Igaz ez Űrzenélés.. elképesztő színvonal.
Nem szólhatok hozzá úgy, hogy Portnoy nevét ne említsem. Igaza volt/van.
A zenekar tényleg ugyanazokat a köröket futja le újra meg újra.
De ettől függetlenül én szívesen hallgatom.
Nekem is ugyanezek a gondolatok jutottak eszembe az első hallgatáskor. Lényegében olyan mint egy zanzásított DT mix, viszont nekem is nagyon tetszik. Megidézi szinte az összes DT korszakot, de már nem olyan mestermű, mint a korábbi dolgaik. Lényegében azt mondanám rá, hogy egy tökéletes precizitással összerakott iparos munka. De valami valahol elveszett, talán az a bizonyos “varázs”… persze ezen megint lehet vitatkozni, hogy mi a különbség a mestermű és a tökéletes iparos munka között. De lényegében szívesen hallgatom, mert nagyon tetszik. Ha ilyen lesz az egész lemez én örülni fogok.
Ha nagyon tetszik, akkor mi is veszett el és miért is nincs varázs? Nem értem 🙂 Egyébként nem azért szeretjük adott zenekarokat, mert a saját köreiket futják? Nem értem az elvárásokat… 🙂
Nem feltétlen, én pl. azt szeretem, ha folyamatosan meg tud újulni egy zenekar, szeretem ha “meglepnek”. Ott van pl. a Pain Of Salvation, szerintem fényévekre vannak a DT-től kreativitás szempontjából. Nyilván ez kockázatos dolog, de ez benne a szép 🙂