HRM évértékelő – 2018 legjobbjai

Ismét eltelt egy év – mondhatjuk klisésen –, és megint töménytelen mennyiségű album, valamint koncert van a hátunk mögött. Ilyenkor általában még az is összegez és számot vet éves kedvenceivel, aki nem szeret különösebben visszatekinteni a múltba, hanem előreszegett fejjel halad előre a jövőbe. Mi viszont az ünnepi szezonban menetrendszerűen hozzuk saját kedvenceinket, listáinkat, természetesen szigorúan szubjektívan!

Az a helyzet, hogy az elmúlt pár évhez hasonlóan 2018-nak sem volt egységes képe. Szinte ugyanazzal a sormintával találhattuk magunkat szembe, amivel tavaly is, tehát voltak váratlan zenészhalálok, nagy öregek és kultikus zenekarok, akik bejelentették utolsó turnéikat és visszavonulásukat, emellett sokan most jöttek rá, hogy annak idején nem kellett volna abbahagyni a zenélést, és egy lemezért vagy néhány csokor koncertért ismét összeborultak. Ha már szóba kerültek a koncertek, amit mindenképpen el lehet mondani 2018-ról az, hogy koncertek terén igazán elkényeztetett minket, magyarokat. Elképesztő mennyiségű turné állomásozott nálunk egy este erejéig, de ha nálunk valamilyen okból mégsem, akkor legalább a szomszédban, például Bécsben. Ha másból nem, ebből mindenképpen látszik, hogy a rockzenének van jövője, és ha nem is vesznek az emberek annyi lemezt, mint régen, de az élő bulikra továbbra is sokan kíváncsiak.

Albumok terén nem könnyű tartani a lépést a rengeteg megjelenés miatt, hiszen az egyre fejlődő technikának köszönhetően villámgyorsan és sok lemezt lehet összerakni akár otthon is (és ugye azt se felejtsük el, hogy a turnékényszer miatt is készülnek több esetben szélsebesen az albumok), és mivel egy napban még mindig csak 24 óránk áll rendelkezésre, így alaposan meg kell válogatni, hogy melyik lemezre és mennyi időt szánunk. Ami biztos, hogy a rockzene még él – hiába kárognak sokan mást –, bár a vészharang hangját valahol már lehet hallani a távolban, így érdemes elgondolkodni azon, hogyan támogatjuk a most is aktív zenészek mellett a feltörekvő fiatalokat, hogy legyen méltó utánpótlása a rock és metal dinoszauroszainak. (TAZ)

TAZ

A legjobb lemezek:

1. Michael Romeo: War Of The Worlds / Pt. 1
2. Ihsahn: Ámr
3. W.E.T.: Earthrage
4. Dynazty: Firesign
5. Judas Priest: Firepower
6. Like A Storm: Catacombs
7. Lione / Conti: Lione / Conti
8. Stryper: God Damn Evil
9. Shining: Animal
10. Kingcrow: The Persistence
11. Antimatter: Black Market Enlightenment
12. Primal Fear: Apocalypse
13. Dreyelands: Stages
14. Alice In Chains: Rainier Fog
15. Engel: Abandon All Hope

A legjobb koncertek:

1. Swallow The Sun – Scarlet Cardinal, Dubai (2018. március 9.)

A tavalyi év tükrében nem gondoltam volna, hogy nehezen áll össze idei listám. Mert bizony most megszenvedtem vele, pedig rengeteg albumot meghallgattam, persze továbbra sem annyit, amennyit szerettem volna, hiszen még mindig van egy jókora lista a kezemben azokról a lemezekről, amiket meg kellene fülelni. A fenti felsorolás viszont egész átfogó képet mutat arról, miket hallgattam a legtöbbet ebben az évben.

Több zenekar is csalódást okozott, kezdve a Kamelottal, akik továbbra is szállítják a minőséget, azonban annyira sablonos és kiszámítható módon, hogy az számomra már nem élvezhető. Sokat vártam a HIM és az Amorphis fúziójából alakult Flat Earthtől, azonban közepes lett a végeredmény, így ők sem kerültek fel a listámra, ahogy az Amaranthe sem, pedig minden alkalommal bízom egy olyan teljesítményben, amit az első két albumon mutattak, de úgy látszik, ez a koncepció kifulladt. Ha már koncepció, 2018 legnagyobb dobása számomra mindenképpen Roy Khan és a Conception visszatérése. Én azzal is megbarátkoztam volna, ha Khan csak szólóban nyomja tovább, de a Conception újbóli összeállása valami szenzációs, ahogy az EP is, amit kiadtak. Kár, hogy a listára csak stúdióalbumokat rangsorolunk, mert bizony ez a munka felfért volna oda. A Swallow The Sun is igen erős középlemezt szállított le karácsony előtt, ami komoly előrejelzés januárra, amikor is jön a teljes album.

Koncertek terén nem sok újat mondhatok, továbbra is Magyarországtól távol tengetem mindennapjaim, úgyhogy csak a szerencsének  köszönhető, ha eljutok egy-egy rock vagy metalkoncertre. Az viszont boldogsággal tölt el, hogy két hatalmas példaképemmel, Victor Smolskival és Michael Romeóval is sikerült beszélgetnem ebben az évben, előbbivel ráadásul élőben.

CsiGabiGa

A legjobb lemezek:

1. Michael Schenker Fest: Resurrection
2. Judas Priest: Firepower
3. U.D.O.: Steelfactory
4. Jason Becker: Triumphant Hearts
5. Riot V: Armor Of Light
6. Ben Granfelt: My Soul To You
7. Voodoo Circle: Raised On Rock
8. Joe Satriani: What Happens Next
9. Steve Perry: Traces
10. Graham Bonnet Band: Meanwhile, Back In The Garage
11. Destinia: Metal Souls
12. Uriah Heep: Living The Dream
13. Bonfire: Temple Of Lies
14. Axel Rudi Pell: Knights Call
15. Király István: Cigarette break

+1 Bob Daisley & Friends: Moore Blues For Gary

A legjobb koncertek:

1. Michael Schenker Fest – Resurrection Tour, Prága (2018. november 14.)
2. Riot V, Primal Fear – Apocalypse Tour, Barba Negra, Budapest (2018. szeptember 30.)
3. Rhapsody – 20th Anniversary Farewell Tour, Barba Negra, Budapest (2018. március 8.)
4. Iron Maiden – Legacy Of The Beast Tour, VOLT Fesztivál, Sopron (2018. június 28.)
5. Judas Priest – Firepower World Tour, Budapest Sportaréna, Budapest (2018. július 24.)
6. Helloween – Pumpkins United Tour, FEZEN Fesztivál, Székesfehérvár (2018. július 26.)
7. HammerFall – ReBuilt To Tour, Barba Negra, Budapest (2018. október 24.)
8. G3 – European Tour 2018, Incheba Arena, Pozsony (2018. március 21.)
9. Gary Moore Emlékest 2018 – A38 Hajó, Budapest (2018. április 4.)
10. Myrath – Shehili Tour, Randal Club, Pozsony (2018. március 20.)

A 2018-as év kétségtelenül Schenker éve volt nálam! Kedvenc gitárosom a hatvanon túl is überfaszán teljesített stúdióban és élőben egyaránt. A vele dolgozó négy énekes egyenként is klasszis, együtt meg az Avantasia szintjére emeli a produkciót, persze nem metal operai, hanem szigorúan hard rock keretek között. Ezen túl viszont nehéz volt a válogatás. A megjelent albumok közül alig tudtam összekaparni 15-öt, a koncerteknél viszont fájó szívvel kellett kihúznom a 10-es listáról Ben Granfeltet, aki 50 ember előtt tett le valami zseniálisat a képzeletbeli asztalra.

2018-ban volt pár nagy durranás az általam preferált old school műfajokban, mint a Judas Priest vagy U.D.O. legjobb korszakukat idéző albumai, vagy Jason Becker szenzációs műve, mely az egyetlen 10 pontos a listámban, azért soroltam mégis csupán a negyedik helyre, mert a másik hármat rongyosra hallgattam idén, ennek meg nem volt ideje sem, hogy belemelegedjen a lejátszómba. Joe Satriani is a 'Surfing - Flying - Extremist' nagy hármast eddig leginkább megközelítő művet rakott elénk, a Riot V pedig – ha tetszik, ha nem, kimondom – jobb, mint Mark Reale alatt volt az utóbbi 15 évben. Steve Perry is elvarázsolt a 'Trial By Fire' melódiáit idéző szólómunkájával, csupán egy-két Neal Schon-szóló kéne még bele, hogy tízpontos album legyen ez is. Graham Bonnet viszont talált egy Malmsteen stílusú neoklasszikus varázslót az új albumára Joey Tafolla személyében, így az akár Alcatrazz néven is kijöhetett volna.

Az volt a kritérium, hogy nem lehet koncert- vagy válogatásalbum a listában. Én ezt kiterjesztettem a tribute albumokra is, ezért került csak +1-ként a végére Bob Daisley idei műve.

A koncertekről elmondtam mindent a megfelelő helyen – a linkekre kattintva visszaolvasható. A Michael Schenker-buli az évszázad koncertje volt nálam, nem is mentem idén többre, a csúcson kell abbahagyni.

karpatisz

A legjobb lemezek:

1. Metal Allegiance: Volume II Power Drunk Majesty
2. Michael Romeo: War Of The Worlds Pt. 1
3. Neal Morse: Life & Times
4. Dilemma: Random Acts Of Liberation
5. Alapi István: L.A. On My Mind
6. Sterling Ball / John Ferraro / Jim Cox: The Mutual Admiration Society
7. Amorphis: Queen Of Time
8. Dreyeland: Stages
9. Spock’s Beard: Noise Floor
10. Jason Becker: Triumphant Hearts
11. Riverside: Wasteland
12. EDDA művek: Dalok a testnek, dalok a léleknek
13. Paul McCartney: Egypt Station
14. Beth Hart / Joe Bonamassa: Black Coffee
15. The Sea Within: The Sea Within

A legjobb koncertek:

1. Sons Of Apollo, Kip Winger – Budapest, Barba Negra Track (2018. szeptember 17.)
2. Tankcsapda: Lukács félévszázad – Cegléd, Gál József Sportcsarnok (2018. november 17.)
3. EDDA művek, Cegléd – Laska fesztivál és Ceglédi Vágta (2018. június 9.)

2018-ban is folytattam azt a jó szokásom, hogy a favorizált progresszív műfaj mellett más irányokba is kinyitottam a fülem. Rengeteg jó albumot hallottam, de az a bizonyos plusz valahogy most nem talált meg. A tizenötös listát összeállítanom nem volt nehéz, mert tényleg sok különleges anyagot hallhattam. A Metal Allegiance második lemeze nagyon bitang lett, és kívánságom – hogy az elmaradt magyarországi fesztiválfellépést pótolják a jövőben – remélem teljesül rövidesen. A Symphony X agya és dalainak lelke is lenyűgözött önálló kiadványával, már most várom a folytatást, ami remélhetőleg hamarosan érkezik. A progresszív műfajon belül sok színes alkotással találkoztam, de a meglepetést egyértelműen a hamvaiból új életre kelő Dilemma adta meg.

A gitárosok idén is jól szerepeltek, gondolok itt elsősorban Alapi István amerikai utazását megörökítő önálló kiadványára, de persze a nagy meglepetés egyértelműen Sterling Ball és barátainak kiadványa volt. A különleges zenei élmény nem maradt el Jason Beckertől sem, de a vendégsor alapján másra számítottam, mint a kiadványon hallható filmzenei irány.

Koncertkiadványok ügyében mindenképpen szeretném megemlíteni a The Neal Morse Band 2017-es MorseFest!-en felvett filmjét, ami viszont megadta számomra azt a pluszt, amit a stúdiófelvételeken picit hiányoltam. Koncertek ügyében könnyű dolgom volt, hiszen a Sons Of Apollo budapesti fellépése nagyon szép emlék, már most izgatottan várom, hogy a Bulgáriában felvett különleges kiadvány mikor készül el. A következő év is jól kezdődik, hiszen januárban jön a The Neal Morse Band, februárban a Dream Theater, és még várható egy Flying Colors is. Kíváncsian várom, mit hoz még 2019!

Bigfoot

A legjobb lemezek:

1. Beth Hart - Joe Bonamassa: Black Coffee
2. Riverside: Wasteland
3. Al DiMeola: Opus
4. Joe Bonamassa: Redemption
5. Koch-Marshall Trio: Toby Arrives
6. Wilko Johnson: Blow Your Mind
7. Joe Satriani: What Happens Next
8. Billy Gibbons: The Big Bad Blues
9. Judas Priest: Firepower
10. Uriah Heep: Living The Dream
11. Hobo: Lassú vonat (Bob Dylan-dalok)
12. Layla Zoe: Gemini
13. Buddy Guy: The Blues Is Alive And Well
14. Paul McCartney: Egypt Station
15. Lance Lopez: Tell The Truth

A legjobb koncertek:

1. King Crimson – Müpa, Budapest (2018. június 29.)
2. Joe Bonamassa – Budapest Park (2018. június 16.)
3. Iron Maiden – VOLT Fesztivál, Sopron (2018. június 28.)
4. Mr Big – FEZEN Fesztivál, Székesfehérvár (2018. július 26.)
5. Joe Satriani – Barba Negra Track, Budapest (2018. július 23.)
6. Solaris – MOM Kult, Budapest (2018. október 21.)
7. Special Providence – A38 Hajó, Budapest (2018. január 19.)
8. Uriah Heep – Aquarium Klub, Budapest (2018. október 23.)
9. Marillion – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. december 7.)
10. Roger Waters – Papp László Budapest Sportaréna (2018. május 2.)

Rég volt olyan év, hogy ennyi koncerten vettem részt. Csináltam őrült ugrásokat is: csütörtökön még az Iron Maident hallgattam a VOLT-on, pénteken a King Crimsontól ájultam be a Müpában. Igyekeztem minden műfajba belekóstolni, a jazz ezúttal kimaradt, nem úgy az új albumok közt. Al DiMeola kettő, John McLaughlin, Chic Corea és Steve Gadd egy-egy albummal igencsak elbűvölt, sajnos a lemezlistára csak tizenöt kiadványt tehettem rá.

De vissza a koncertekhez. A King Crimson háromórás koncertje túlmutatott a progresszív rock, a klasszikus zene vagy a jazz határain is. Nem találok szavakat arra a zenei együttgondolkodásra, amit Robert Fripp és csapata művelt a Müpában. Joe Bonamassa rövid bulit nyomott, ám a katarzis nálam nem maradt el. A Maiden – Dickinsonnal az élen – színházi előadásban mesélte el dalait olyan energiával, hogy majdnem elhagytam a maradék hajam. Pedig a Maiden is egy nyugdíjas klub, mindenki túl van a hatvanon.

Ami a lemezeket illeti, 2018 nálam Beth Hart éve volt. Két zseniális koncertalbumot is kiadott a Joe Bonamassával készült stúdióalbum után, nem tudok nem szerelemesnek lenni belé… A blues vonalon Buddy Guy és Billy Gibbons nagyon nagyot dobott. Pedig utóbbi esetében a ZZ Top nincs is a kedvenceim közt. Az új generációban Layla Zoe… Nos, őt hallva még Janis Joplin is mosolyog a mennyekben két korty whiskey közt. A Riverside három tagra fogyva sem bírt hibázni, akárcsak Greg Koch, aki kevésbé ismert, ám zseniális technikával bír gitárján. A Nemzet Dörmögője, Hobo úgy magyarította Bob Dylan dalait, hogy magunkra ismerünk.

Az említett veterán jazzisták nem bírnak megöregedni. Új albumaik is állandó megújulásról tanúskodnak, energiatelepeik egyszerűen lemeríthetetlenek. A hazai jazz színtéren a Djabe és a Special Providence beverekedte magát a nemzetközi legfelső ligába. Kár, hogy hazánkban nem kapnak annyi elismerést, mint külhonban. Akárcsak a Solaris, akik ünnepelt sztárok külföldi progresszív rock megmozdulásokon. Igen, külföldön…

Csalódások? Nem jött a Deep Purple most sem. És a Stones sem bír 2007 óta ideérni, igaz, alkalmas hely se nagyon van az országban, ahol ők játszhatnának.

Egyébként nincs okom panaszra ebben az évben sem, szépen hízott a lemezgyűjteményem és a koncertjegy-kollekcióm is jelentősen bővült. Már most látom a naptárban, hogy jövőre sem leszek fotelrocker…

Mike

A legjobb lemezek:

1. Witherfall: A Prelude To Sorrow
2. Primordial: Exile Amongst The Ruins
3. Dautha: Brethren Of The Black Soil
4. Solstice: White Horse Hill
5. Warrel Dane: Shadow Work
6. Riverside: Wasteland
7. Orion's Reign: Scores Of War
8. Omit: Medusa Truth Part 2
9. Void Of Silence: The Sky Over
10. Doomed: 6 Anti-Odes To Life
11. Kingcrow: The Persistence
12. Amorphis: Queen Of Time
13. Ghost Ship Octavius: Delirium
14. Antimatter: Black Market Enlightenment
15. Evoken: Hypnagogia

A „maródiak” is vannak szép számmal, ám holnap talán egyik-másik versenyző a Top 15-be is beférkőzhetne – éppen az aktuális hangulatom voksaként:

Anaal Nathrakh: A New Kind Of Horror
Angra: OMNI
Anna von Hausswolff: Dead Magic
Arrayan Path: Archegonoi
Audrey Horne: Blackout
Barren Earth: A Complex Of Cages
Beyond Creation: Algorythm
Clouds: Dor
Cor Scorpii: Ruin
Dragonlord: Dominion
Gatekeeper: East Of Sun
Hoth: Astral Necromancy
Kissin’ Dynamite: Ecstasy
Manticora: To Kill To Live To Kill
Michael Romeo: War Of The Worlds Pt. 1
Obscura: Diluvium
Sinistro: Sangue Cássia
Summoning: With Doom We Come
The Sea Within: The Sea Within
Zeal & Ardor: Stranger Fruit

A legjobb koncertek:

1. Helloween – FEZEN Fesztivál (2018. július 25.)
2. Anna von Hausswolff – Fekete Zaj fesztivál (2018. augusztus 18.)
3. Ne Obliviscaris – Dürer kert, Budapest (2018. április 19.)
4. Primordial – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. április 23.)
5. Fates Warning – A38 Hajó, Budapest (2018. február 24.)
6. Moonsorrow – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. április 23.)
7. Sons Of Apollo – Barba Negra Track (2018. szeptember 17.)
8. Epica – FEZEN Fesztivál, Budapest (2018. július 25.)
9. Ne Obliviscaris – A38 Hajó, Budapest (2018. november 11.)
10. VHK – Fekete Zaj fesztivál (2018. augusztus 18.)

savafan

A legjobb lemezek:

1. Mob Rules: Beast Reborn
2. Jaded Heart: Devil’s Gift
3. Brainstorm: Midnight Ghost
4. Powerwolf: The Sacrament Of Sin
5. Kamelot: The Shadow Theory
6. Ghost: Prequelle
7. The Night Flight Orchestra: Sometimes the World Ain’t Enough
8. Dynazty: Firesign
9. Bob Katsionis: Prognosis & Synopsis
10. Kissin’ Dynamite: Ecstasy
11. Nordic Union: Second Coming
12. Warkings: Reborn
13. Amaranthe: Helix
14. Nozomu Wakai’s Destinia: Metal Souls
15. Lione / Conti: Lione / Conti

A legjobb koncertek:

1. The Toy Dolls – Rockmaraton Fesztivál, Dunaújváros (2018. július 10.)
2. Myrath – Randall Club, Pozsony (2018. március 20.)
3. Rhapsody – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. március 8.)
4. Powerwolf, Amaranthe, Kissin Dynamite – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. november 4.)
5. Kamelot, Leaves’ Eyes – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. október 9.)
6. The Night Flight Orchestra – A38 Hajó, Budapest (2018. december 11.)
7. Royal Hunt – Dürer Kert, Budapest (2018. április 19.)
8. Tankcsapda – Szent Gellért szobor (2018. augusztus 19.)
9. Axel Rudi Pell – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. október 21.)
10. The Poodles – Barba Negra Track, Budapest (2018. szeptember 19.)

Nálam idén a „kisebb” zenekarok hódították el a lemezlista dobogóját. A Mob Rulesról már azt hittem, szépen csendben kimúltak, erre egy nekem tökéletesen passzoló lemezzel rukkoltak elő. A Jaded Heart albuma a megjelenéskor bekerült a playlistembe, és a mai napig nem tud kikerülni onnan. A Brainstorm pedig – ha nálam nem is jutott el a 'Liquid Monster' nívójáig – az utóbbi lemezeik közül a legközelebb volt hozzá. És végre nem a durvulat felé mozdultak el, hanem a dallamosság irányába. Egyértelműen az év felfedezése a The Night Flight Orchestra. Teljesen véletlenül csöppent elém az album, és egyszerűen lehidaltam tőle. Majd megláttam, kik alkotják a zenekart, és nyomtak egy akkora show-t a lista készítése előtt pár nappal, hogy elmondhatom, rég éreztem ilyen jól  magamat egy bulin.

A 2019-es év nagyon erős rajtot vesz, az első pár hétben megjelenik az új Myrath-, Beast In Black- és Avantasia-album, majd január végén a lemezlistám dobogójáról ketten is Pestre jönnek egy turné keretein belül. Soha rosszabb évkezdetet!

Tomka

A legjobb lemezek:

1. Ian Siegal: All the Rage
2. Judas Priest: Firepower
3. A Perfect Circle: Eat The Elephant
4. Alice In Chains: Rainier Fog
5. The Devil’s Trade: What Happened To The Little Blind Crow
6. Thy Catafalque: Geometria
7. Clutch: Book of Bad Decisions
8. Riverside: Wasteland
9. The Night Flight Orchestra: Sometimes The World Ain't Enough
10. The Temperance Movement: A Deeper Cut
11. Orphaned Land: Unsung Prophets And Dead Messiahs
12. Halestorm: Vicious
13. Amorphis: Queen of Time
14. The Qualitons: Echoes Calling
15. Deafheaven: Ordinary Corrupt Human Love

+1 Visigoth: Conqueror's Oath

A legjobb koncertek:

1. King Gizzard & the Lizard Wizard – Sziget Fesztivál / Akvárium (2018. augusztus 12-13.)
2. Volbeat – EFOTT, Velence (2018. július 15.)
3. Wolf People - Vanishing Point Fesztivál, Dürer Kert, Budapest (2018. október 8.)
4. Nick Cave & the Bad Seeds – Papp László Budapest Sportaréna (2018. június 21.)
5. Rhapsody – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. március 8.)
6. Judas Priest – Papp László Budapest Sportaréna (2018. július 24.)
7. The Night Flight Orchestra – A38 Hajó, Budapest (2018. december 11.)
8. Graveyard - A38 Hajó, Budapest (2018. szeptember 26.)
9. Joe Bonamassa – Budapest Park (2018. június 14.)
10. Fonográf - Budapest Sportaréna (2018. február 16.)

Pálinkás András

A legjobb lemezek:

  
1.       U.D.O.: Steelfactory
2. Zeal & Ardor: Stranger Fruit
3. A Storm of Light: Anthroscene
4. Audrey Horne: Blackout
5. Thy Catafalque: Geometria
6. Ihsahn: Ámr
7. A Perfect Circle: Eat The Elephant
8. Riverside: Wasteland
9. In The Woods...: Cease The Day
10. Antimatter: Black Market Enlightenment
11. 1914: The Blind Leading The Blind
12. Manes: Slow Motion Death
13. Warrel Dane: Shadow Work
14. Sear Bliss: Letters From The Edge
15. A Forest Of Stars: Grave Moulds and Grave Mistakes    

Amióta év végi listákat készítek, az idei volt az első alkalom, hogy nem kellett gondolkodnom, hogy mi kerüljön az első helyre. Véleményem szerint ideje lenne az öreg Udót szentté avatni, mert aki karrierje alkonyán is képes ilyen szintű fémmuzsikát fekete korongra préselni, az megérdemel minden elismerést. Bizony, ha másért nem is, a 'Steelfactory'-ért érdemes volt világra jönni! Hasonlóan katartikus élmény a Zeal & Ardor második nagylemeze, akik perverz módon keverik az amerikai fekete rabszolgák vallásos és folk muzsikáját skandináv black metallal.

Azt hiszem, további magyarázatra nem szorul ez a felsorolás, inkább azokról írnék pár gondolatot, akik most lemaradtak. Remek koronggal rukkolt elő az Amorphis,  az Arena, a The Sea Within, a Sleep, a Gazpacho és a Djabe is. Mivel erre a listára csak az idén megjelent stúdiólemezek kerülhetnek fel, ezért pár nagyon izgalmas koncertalbumról itt kell szót ejtenem. A Fates Warning és az Opeth is rendkívül különleges kiadványokat jelentetett meg, melyek hangulatukban és külső megjelenésükben is igazi csemegének számítanak. Ugyanez nem sikerült a Behemothnak, akik a 'Messe Noire' élő felvételen valahogy nem tudták visszaadni azt a sötét hangulatot, ami a stúdiólemezeikre jellemző. Ha már a csalódásoknál járunk, ugyancsak meg kell említeni a lengyel black metal formáció idei nagylemezét is ('I Loved You at Your Darkest'), melyből hiányolom az extrém hangulatot és az igazán gyilkos dalokat. Ugyan a Behemoth nem taknyolt akkorát, mint a Machine Head,  akik 'Catharsis' címen karrierjük leggyengébb lemezét készítették el, nem is csodálom, hogy év végére szétesett Rob Flynn körül a banda. Szintén elment mellettem az Immortal új anyaga, ami ugyan jó kritikákat zsebelt be, de valahogy engem nem tudott megérinteni.

Ahogy látható, vegyes év volt 2018 is, remek lemezekkel és mélypontokkal tarkítva, és valami hasonlót várok 2019-től is.

Wardrum

A legjobb lemezek:

1. Vola: Applause Of A Distant Crowd
2. TesseracT: Sonder
3. Omega Diatribe: Trinity
4. Ann My Guard: Moira
5. Sear Bliss: Letters From The Edge
6. Oceans Of Slumber: The Banished Heart
7. Bloodbath: The Arrow Of Satan Is Drawn
8. The Pineapple Thief: Dissolution
9. Kamelot: The Shadow Theory
10. Dimmu Borgir: Eonian
11. Ihsahn: Ámr  
12. Zeal & Ardor: Stranger Fruit
13. Riverside: Wasteland
14. Ghost: Prequelle
15. Amorphis: Queen Of Time 

A legjobb koncertek:

1. Pain Of Salvation – A38 Hajó, Budapest (2018. szeptember 6.)
2. Septicflesh – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. január 7.)
3. VUUR, Votum – A38 Hajó, Budapest (2018. február 18.)
4. Nile – Dürer Kert, Budapest (2018. február 28.)
5. The Moon And The Nightspirit – Nádor terem, Budapest (2018. január 12.)
6. Kamelot – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. október 9.)

Sajnos nem volt hiány csalódásban, először is magamban, ugyanis sokkal kevesebb zenét sikerült meghallgatni ebben az évben. A listám utolsó 5 helyezettjével bár már elkezdtem ismerkedni, de annyira még nem ismerem őket, hogy integrálni tudnám őket, így a 11-15. helyeket szigorúan jelképesnek szánom. Csalódást viszont nemcsak én okoztam magamnak, hanem okoztak olyan megingathatatlannak hitt monolitok is, mint például a Kamelot vagy a Dimmu Borgir, akik végül sokkal gyengébb lemezt tettek le az asztalra, mint vártam volna. Ez a Dimmutól különösen fájt, mert bár az ’Eonian’ elég szórakoztató anyag, de 8 év után talán lehetett volna egy kicsit katartikusabb. Ezzel szemben a TesseracT a 2015-ös ’Polaris’ enyhe jellegtelensége után egy kurta, de fantasztikus lemezzel lepett meg. Egészen addig biztos voltam a ’Sonder’ első helyezésében, amíg a teljes ismeretlenségből elő nem bújt a dán Vola, akik az elképesztően sokoldalú ’Applause Of A Distant Crowd’ című anyagukkal végül még a TesseracTot is beelőzték egy rendkívül szoros versenyben. Ugyanúgy, mint tavaly, most is nagyon örülök annak, hogy itthonról erős lemezek érkeztek, rögtön három is. Nagyszerű érzés, hogy az Omega Diatribe, az Ann My Guard és a Sear Bliss ugyanabban az évben jött ki olyan lemezekkel, amik hihetetlen minőségbeli ugrást jelentettek mindhárom zenekar életében. Lemezeik nem azért kerülnek fel a listára, hogy legyen magyar név is, hanem azért, mert bizony oda valók.

Koncertek terén szokás szerint fantasztikus évet sikerült zárni. Amikor egy elmúlt évre kell visszatekinteni, mindig elmondhatatlan hálát érzek, hogy milyen fantasztikus zenekarokat láthattam. Arról nem is beszélve, hogy volt szerencsém látni azt a két zenekart – a Septicflesht és a Pain Of Salvationt –, akik a tavalyi év két legjobb lemezét toronymagasan hozták számomra. Az évet a Septicflesh nyitotta egy húsbavágó, hurrikán erejű koncerttel. Kicsivel később – nagyszerű ellenpontként – a varázslatos Moon And The Nightspirit bűvölt el minket a Nádor teremben. Nem sokkal később Anneke van Giersbergen rabolta el először csak az én szívemet egy interjú keretében, aztán pár órával később már egy egész hajónyi emberét ugyanígy. A Vuur koncertje nagyszerű élmény volt, főleg azért, mert előzenekarként bemutatkozhatott a számomra eddig ismeretlen lengyel Votum, akik olyan mély benyomást tettek rám, hogy azóta sem eszméltem fel belőle. Érdemes szemmel tartani őket! Sose gondoltam volna, hogy valaha is látni fogom a Nile-t élőben, de egy pazar thrash és death metal ünnep keretében végre én is érezhettem azt a sodrást, amit kevesen tudnak úgy prezentálni, mint ők. Amit talán sose fogok elfelejteni, hogy végre 14 év után, életemben először a Pain Of Salvation is megrengethette a világomat, ezzel a koncerttel már nagyon régóta tartoztam magamnak. A Kamelot csapata nagyjából évente tiszteletét teszi már nálunk, meg kell hagyni, hogy akármennyire is lapos lett az új lemezük, élőben még mindig fantasztikusan izmos teljesítményt nyújtanak.  Végre valahára sikerült szóra bírni No. 1 dobosomat, Gavin Harrisont is, aki bár csak egy email interjú erejéig, de szívesen állt rendelkezésünkre.

Dzsó

A legjobb lemezek:

1. Josh Smith: Burn To Grow
2. A Perfect Circle: Eat The Elephant
3. Riverside: Wasteland
4. Godsmack: When Legends Rise
5. Myles Kennedy: Year Of The Tiger
6. Stone Temple Pilots: Stone Temple Pilots
7. Shinedown: Attention Attention
8. Alapi István: L.A. On My Mind
9. Kayak: Seventeen
10. Kino: Radio Voltaire
11. Alice In Chains: Rainier Fog
12. Al Di Meola: Opus
13. Disturbed: Evolution
14. Jonathan Davis: Black Labyrinth
15. Joe Satriani: What Happens Next

A legjobb koncertek:

1. King Crimson – Müpa, Budapest (2018. június 29.)
2. Metallica, Kvelertak – Papp László Budapest Sportaréna (2018. április 5.)
3. Josh Smith – Muzikum, Budapest (2018. szeptember 18.)
4. Joe Satriani, Lukács Peta – Barba Negra Track, Budapest (2018. július 23.)
5. Victor Wooten Trio Feat. Dennis Chambers & Bob Franceschini – MOMkult, Budapest (2018. november 7.)
6. Tony MacAlpine – Dürer Kert, Budapest (2018. október 25.)
7. Keep Floyding – Vasmacska KávéZoo, Budapest (2018. június 22.)
8. Special Providence – Müpa, Budapest (2018. június 23.)
9. Shinedown, New Friend Request – Barba Negra Track, Budapest (2018. június 18.)
10. Rod Stewart – Papp László Budapest Sportaréna (2018. január 29.)

Ma hazaérve kiterítettem a nappalim szőnyegére 2018 koncertjegyeit, és megelégedéssel nyugtáztam a matekot: 31 koncerten voltam az idén (a fesztiválok egy darabnak számítanak), ehhez még egy hozzájön szilveszterkor, de arról még nem tudok nyilatkozni. Sorrendet felállítani mindig nehéz, mert értelmetlen összehasonlítani egy arénakoncertet egy ötvenfős klubkoncerttel, de akkor is összeállt számomra egy olyan rangsor, ahol valamilyen (vagy minden) szempont alapján pozíciót kapott az adott show.

A King Crimson müpás előadása mindent vitt, ezt igazolta az ebben a konzervatív környezetben soha korábban nem tapasztalt standing ovation, rögtön utána jön az élőben még mindig nagyon erős Metallica, akik lecumizták a magyar közönséget a Legjobb méreg – több mint – különleges átiratával, aztán a tavalyi klubkoncertre idén ráduplázó Josh Smith megmutatta, hogy az új lemez kórusai és fúvósai power trióval remekül pótolhatók. Joe Satriani tömegvonzása változatlanul és megérdemelten kiemelkedő az instrumentális stílusban, Victor Wooten pedig két koncertet is adott, mert a MOMkult kicsi egy ilyen kis-nagy embernek. A betegségéből felépülő Tony MacAlpine úgy pótolta be mindenestől a 2015-ben elmaradt koncertet, hogy maga mellé állított két világsztárt Stu Hamm és Borlai Gergő személyében, a Keep Floyding pedig megidézte David Gilmour 2002-es akusztikus koncertjét a Vasmacska KávéZoo pincéjében. A Special Providence a Müpa Fesztiválszínházában bebizonyította, hogy érdemes volt őket választani a Németország-Svédország meccs helyett, meggyőző volt a Shinedown profizmusa és közönsége az ’Attention Attention’ turné budapesti állomásán, Sir Rod Stewart arénakoncertjére pedig az utolsó pillanatban vettem jegyet, és a halál fasza utáni utolsó sorban volt már csak hely, de minden perce értékes volt a műsornak, a parkolóból is megnézném legközelebb.

2018 albumaival kapcsolatban közhelyes leszek és idézem tavalyi önmagamat: „nagyon sok kiváló anyag jelent meg az idén is.”  Ez így igaz, viszont változatlanul bánt, hogy átütő erejű, és főként forradalmi anyaggal nem találkoztam. Az különösen zavar, hogy a progresszív zenék cikluselmélete 1999 óta várat igazolásra a tízévenkénti falrengető albumával (1969: 'Tommy' - The Who, 1979: 'The Wall' - Pink Floyd, 1988: 'Operation: Mindcrime' - Queensrÿche, 1999: 'Metropolis Pt. 2: Scenes From A Memory' - Dream Theater). Egyezzünk ki abban, hogy a műfaj elnézte a történetet, és 2019-ben jön a következő alapmű, de úgy legyen!

Hiába tudnám méltatni egyesével a lista helyezettjeit – mert megérdemlik mind a méltatást –, nehezen tudtam felsorolni 15 olyan idei albumot, amire felkiált a magamfajta, hogy „na, ez az!” Szeretnék 2019 értékelésénél nagyobbat meríteni…

rune

A legjobb lemezek:

1. Riverside: Wasteland
2. Myles Kennedy: Year Of The Tiger
3. Amorphis: Queen Of Time
4. Dreylands: Stages
5. Thy Catafalque: Geometria
6. Ghost: Prequelle
7. Oceans Of Slumber: The Banished Heart
8. Michael Romeo: War Of The Worlds / Pt. 1
9. A Perfect Circle: Eat The Elephant
10. Zeal & Ardor: Stranger Fruit
11. Ihsahn: Ámr
12. Northward: Northward
13. The Pineapple Thief: Dissolution
14. Antimatter: Black Market Enlightenment
15. The Sea Within: The Sea Within

A legjobb koncertek:

1. Daniel Cavanagh – Debrecen, Nagyerdei Víztorony (2018. április 22.)

Idén több személyes kedvencem is jelentkezett új anyaggal, így nem okozott nehézséget összeállítani az év végi listát, és azon sem kellett sokat gondolkodnom, hogy ki kerüljön a dobogóra. Nálam a 2018-as évet abszolút vitte a Riverside mesterműve, a lengyelek egy egészen megható albummal vettek búcsút elhunyt zenésztársuktól, ezzel együtt a zenekar eddigi legérettebb anyagát tették le az asztalra. Ugyancsak személyes hangvételűre sikerült Myles Kennedy első szólólemeze. Döbbenetes látni azt, hogy mennyire kreatív zenésszé vált Kennedy az évek alatt. Dobogós lett az Amorphis is, akik a már meglévő formulát frissítették fel sokadjára, de ez egy cseppet sem zavart, mivel a végeredmény továbbra is bitang jó. Hazai fronton egy régóta várt és kiemelkedően jó Dreyelands-lemezzel lettünk gazdagabbak, és a Kátai Tamás által jegyzett Thy Catafalque új albuma is varázslatos lett.

A régi kedvencek mellett sok újdonsággal is sikerült megismerkednem, közülük a Zeal & Ardor azonnal helyet követelt magának a listában. Az erős megjelenések mellé sajnos jutottak egészen gyengék is: nagy csalódás a Kamelot mélyrepülése, és sajnos a Poets of the Fall lemeze sem lopta be magát a szívembe. Koncertre csak egyre sikerült eljutnom, annak viszont hihetetlenül örültem, és el is rángattam rá az egész családot: Danny Cavanagh estjének minden percét imádtam, és még a kislányom kedvencét is elénekelte a mester. Legyen a 2019-es év is legalább ilyen jó!

Losonczi Péter

A legjobb lemezek:

1. Madder Mortem: Marrow
2. Brainstorm: Midnight Ghost
3. Warrel Dane: Shadow Work
4. Oceans Of Slumber: The Banished Heart
5. Barren Earth: A Complex Of Cages
6. Orphaned Land: Unsung Prophets And Dead Messiahs
7. Mournful Congregation: The Incubus Of Karma
8. Obscura: Diluvium
9. Sear Bliss: Letters From The Edge
10. Slash: Living the Dream
11. Angra: OMNI
12. Into Eternity: The Sirens
13. Hate Eternal: Upon Desolate Sands
14. Unleashed: The Hunt For White Christ
15. Amorphis: Queen Of Time

A legjobb koncertek:

1. Fates Warning – A38 Hajó, Budapest (2018. január 24.)
2. Metallica – Papp László Budapest Sportaréna (2018. április 05.)
3. Kreator, Vader – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. január 26.)
4. Royal Hunt – Dürer Kert, Budapest (2018. április 19.)
5. Angra, Geoff Tate’s Operation Mindcrime – Barba Negra Music Club, Budapest (2018. április 10.)
6. Exodus – Dürer Kert, Budapest (2018. július 4.)
7. Judas Priest – Papp László Budapest Sportaréna (2018. július 24.)
8. Satyricon – Dürer Kert, Budapest (2018. március 20.)
9. Rhapsody - Barba Negra Music Club, Budapest (2018. március 8.)
10. MTV Headbanger’s Ball Tour: Exodus, Death Angel – Barba Negra Club, Budapest (2018. december 2.)

Amikor nekiültem, hogy megírjam gondolataimat a 2018-as évről, akkor döbbentem rá igazán, hogy mennyi koncerten és mennyi lemezen vagyok túl. Szinte hihetetlen, hogy ennyi élménnyel lettem gazdagabb 2018-ban. A 15-ös lista nagyon nehezen állt össze, de nem azért, mert keresni kellett a jó lemezeket, hanem épp ellenkezőleg, túl sok volt belőlük. Így fordulhatott elő, hogy a listáról lemaradt például a Wall Of Sleep, az U.D.O., a Vreid, a Primal Fear vagy a Dreylands lemeze, amik ettől függetlenül kiemelkedő alkotások. Összességében egy nagyon erős évet zártunk, minden műfajban jeleskedtek az előadók. A szívemhez legközelebb álló súlyos zenék világában számomra hatalmasat alkotott a Madder Mortem, a Mournful Congregation és az Oceans Of Slumber is.

Koncertfronton nagyon sűrű volt az idei év, minden hónapra jutott valami érdekesség. Olyan szinten nagy a dömping, hogy azt már komoly feladat követni. Nem lesz ez másképp 2019-ben sem, az már most látszik. Eljut hozzánk a Slayer búcsúturnéjának második felvonása, a Whitesnake, valamint a Disturbed, de még messze nincs vége a bejelentéseknek.