Nem tudnak életet lehelni a progresszív rock egyik alapbandájába. Nem csak Jon Anderson, Chris Squire is rettenetesen hiányzik, nemcsak az előadásban, hanem a dalszerzésben is. Gyenge ez a produkció, az elvárásaim pedig magasak velük szemben.
Az ’A View From The Top Of The World’ az új Dream Theater legjobb lemeze lett, amelyben a dallamosság és a hangszeres virtuózitás végre a sok évvel ezelőtti összhangban jelenik meg. Visszakaptam kedvenc zenekarom, amely végre ismét szerethető!
Záró részéhez érkezett a Tankcsapda monstre vállalkozása, amiben megpróbálták bemutatni most már 32 évre nyúló munkásságukat. A trió végig vigyorogva, igazi örömzenélésként élte meg az estét, olyan barátokkal együtt, akikkel nagyon jóban vannak, vagy akiket nagyon tisztelnek (vagy mindkettő egyben).
Carlos Santana legújabb albuma nem latin rock, nem jazz, nem hard rock és nem is blues-rock, de mindegyikből kapunk egy kicsit. Bár nem egy bizonyos zenei irányvonal mentén halad az anyag, de mindent meghatározó a gitárjátéka, ami jól összefogja a produkciót. Jót tett a lemeznek az is, hogy az írásba „külsősöket” is bevont. Bár ez még mindig nem a legjobb Santana, jobb, mint az előző évtized produkciói.
Egy olyan koncertre készül a Szabolcs megyei Radar zenekar, amilyenre még tizenhat éves karrierjük alatt nem volt példa. A nyáron megjelent ’Kétszer élni’ című lemezüket elejétől végéig el fogják játszani október 22-én. Erről az eseményről és az új lemezükről faggattuk Mák „Maku” Istvánt, a csapat énekesét.
Az a fura helyzet állt elő, hogy a két utolsó Styx-lemezt inkább érzem Tommy Shaw-szólóalbumnak, míg a Dennis DeYoung szólólemezekben érzem azt a potenciált, amit a 70-es és 80-as évek Styx-anyagai hordoztak.
Legutóbbi hozzászólások