Az elmúlt 13 évben Steven Wilson a Porcupine Tree nélkül próbált kiteljesedni. Alkotott kiváló albumokat és kevésbé jókat. Ez a Gavin Harrisonnal és Richard Barbierivel készített Porcupine Tree-lemez ráver minden egyes anyagára, amit 2009 után készített.
Láttam már sok KISS-koncertet VHS-en, DVD-n, Blu-rayen, az aktuális turnéról is részleteket a YouTube-on, de arra az élményre egyszerűen képtelenség felkészülni, amit egy KISS-show élőben jelent. Így kellene búcsúzni minden zenekarnak, hogy úgy emlékezzenek rájuk, az utolsó dobásuk volt a legnagyobb!
A Judas Priest ezzel a körrel az ötvenéves fennállását volt hivatott megünnepelni, ami lássuk be, nem kevés idő. Szerencsére sikerült nekik 50 év esszenciáját másfél órába csomagolni, tették mindezt egy olyan műsorral, amire minden rajongó elégedetten csettinthetett.
Azt sejtettem, hogy különleges este lesz, mert a jelenlegi legmagyarabb külföldi banda rendesen odateszi magát, de nem voltam biztos benne, hogy ekkora őrület lesz. Megszoktam már, hogy az Alestorm-bulikon jó a hangulat, de szerintem az idei nyár egyik, ha nem a legjobb hangulatú estéjén vagyunk túl. A zene nem matekmetál, csak szórakoztatni akar, de arra tökéletes.
Javában zajlik a Deep Purple turnéja, ahol Simon McBride helyettesíti Steve Morse-t a gitáros poszton. Ian Gillan a legújabb tapasztalatairól mesélt egy interjúban, amelyből néhány érdekes részletet kiragadtunk.
A Steel Panther mit sem vesztett vonzerejéből, a dalok fogósak, a szövegelős performanszok viccesek, az egész előadás ugyan profi módon előre megtervezett, de mégis spontánnak hat, és nagyon szórakoztató. Én ezt várom el egy koncerttől, hogy legyen szórakoztató. Vélhetően legközelebb is az lesz, és akkor megint találkozunk!
Legutóbbi hozzászólások