A Wall Of Sleep új anyaga nem egyszerűen egy doom album, hanem utazás a stílus határain túlra, ahol az egyes dalok szabadon szövik egybe a különféle hatásokat. Ez a kimagasló alkotás mindazoknak szól, akik a korai kilencvenes évek nyitottságával hallgatnak metálzenéket.
A Kalapács zenekar új albumára talán az a manapság divatos kifejezés a legjobb szó, hogy önazonos lett. Ha csak lazulni akarsz és a szövegek által feltöltődni energiával, akkor bőven szerethető alkotás, stabilan hozza a legjobb lemezeik szintjét.
A melodeathben utazó német-magyar Isn’t első teljes hosszúságú lemeze simán megállja a helyét a műfaj más kiadványai mellett. Kerek egészet alkotó, remek témák, fogós dallamok, már csak egy kiadót kellene találni az építkezés folytatásához.
Az At Night I Fly új albuma nem egyszerű hallgatnivaló, időt és teret kell hagyni, hogy a zene és a mondanivaló is célt érjen. A lemez ékes példája annak, amikor a tudás és a kreativitás találkozik, ezek a srácok nemzetközi sikert érdemelnének.
Hobo kétfelvonásos új albumán ismét összevetette a múlt Magyarországát a maival és megint arra a következtetésre jutott, hogy egyik sem jobb a másiknál. Mindezt egy nagyrészt tökös blues-rock albumon mondja el, néhány balladával, beat és tánczenei elemekkel, direkt ripacsériával és szarkasztikus humorral fűszerezve.
A „Minden, ami Alapi” képzeletbeli üstjébe egy újabb elem került. Igen, hallhattunk már ilyen riffeket és témákat, ilyen szólókat Alapi Istvántól, hallhattuk őt énekelni is, de az Alapi Power Band mégis más, mint a korábbiak. Színes és változatos lemez lett a ’No.1’. És a cím optimizmusát magunkévá téve máris várjuk a másodikat.
Legutóbbi hozzászólások