A melodeathben utazó német-magyar Isn’t első teljes hosszúságú lemeze simán megállja a helyét a műfaj más kiadványai mellett. Kerek egészet alkotó, remek témák, fogós dallamok, már csak egy kiadót kellene találni az építkezés folytatásához.
Az At Night I Fly új albuma nem egyszerű hallgatnivaló, időt és teret kell hagyni, hogy a zene és a mondanivaló is célt érjen. A lemez ékes példája annak, amikor a tudás és a kreativitás találkozik, ezek a srácok nemzetközi sikert érdemelnének.
Hobo kétfelvonásos új albumán ismét összevetette a múlt Magyarországát a maival és megint arra a következtetésre jutott, hogy egyik sem jobb a másiknál. Mindezt egy nagyrészt tökös blues-rock albumon mondja el, néhány balladával, beat és tánczenei elemekkel, direkt ripacsériával és szarkasztikus humorral fűszerezve.
A „Minden, ami Alapi” képzeletbeli üstjébe egy újabb elem került. Igen, hallhattunk már ilyen riffeket és témákat, ilyen szólókat Alapi Istvántól, hallhattuk őt énekelni is, de az Alapi Power Band mégis más, mint a korábbiak. Színes és változatos lemez lett a ’No.1’. És a cím optimizmusát magunkévá téve máris várjuk a másodikat.
A From The Sky ’Antarktika’ című albuma sokkal kiforrottabb, erősebb dalcsokor, mint a debütáló ’Rex’ volt, Tari Szabolcs nagyszerű dalokat írt a formációnak. Úgy tűnik, a csapat összeforrott és tartósan együtt is marad, kíváncsian várom, hogy a beharangozott közös zeneszerzés milyen eredményt hoz majd.
A Djabe mindig is garancia volt a zenei igényességre, pár taktus után azonnal felismerhető jellegzetes megszólalásuk. A dupla album adta több műsoridőt kihasználták és részletesebben mutatták be azokat a stílusokat – jazz-rock, progresszív rock, világzene – amelyeket eggyé gyúrva mesteri módon tesznek saját magukévá.
Legutóbbi hozzászólások