Joe Bonamassa - Time Clocks

Az előző évek tempójától eltérve Joe Bonamassa újra egy esztendő után adott ki új felvételeket. Lehet, hogy a járvány hozta több szabadidő miatt, vagy csak visszaállt a szokásos őrült munkatempójára. A hatvanas és hetvenes évtized nagy blueselőadói mellé a fiatalabb előadók közül többek közt Joe Bonamassa is besorolt. Hatása, jelentősége a műfaj szempontjából vitathatatlan, nem csodálkoznék, ha néhány pár év múlva a blueszal foglalkozó zenetörténészek is hasonlóképp foglalnának állást. Ezzel az albummal ismét megerősítette pozícióját a mezőnyben.

Az mindenképp a jó jelek közé sorolható, hogy már az első meghallgatáskor beakadt néhány riff és refrén a hallójárataimba, és ahogy folyamatosan pörgettem a dalokat, egyre inkább gyarapodtak az ilyen részek. A lemez első fele sokkal erősebb. Egy kicsit szokatlan a kezdés, mert bár Joe szereti bevezetni albumait különböző hangszeres variációkkal, ezek mindig az első dalok kezdetei. A Pilgrimage önálló felvételként tálalt misztikus bevezetője után tényleg elindulhatunk a Bonamassa-féle zarándoklatra. A Notches szitáros kezdését átveszi egy brutális gitárriff, olyan, ami szokatlan Bonamassától, és bár a dal mindent elönt, de túl hosszú, illetve nem is a hét perccel van a baj, hanem a sok ismétléssel, amitől az embernek olyan érzése van, hogy nem tudja kitölteni a az előzetesen neki szánt helyet. Aztán beáll az egyensúly és nagyszerű szerzemények sorjáznak egymás után, különböző zenei hatásokat felvillantva. A The Heart That Never Waits egy kiváló dallamos blues, a címadó egy nagyszerűen megírt rockballada, a Questions And Answers érdekes szerkezetű szerzemény, az ütem a tangót idézi, Joe gitárja viszont keményen viszi a dalt. A Minds Eye ismét balladisztikus, érzelmes, minden hangban kidolgozott gitárszólóval.

 

 

A második részből kevesebb ragadt meg bennem, bár rossznak nem mondanám ezt a felet sem. Jó a Curtain Call progresszív rockot idéző szimfonikus megszólalása, mely egy kicsit a Led Zeppelin Kashmirját juttatja eszünkbe, bár a refrén banális dallama sokat ront az összképen. A The Loyal Kind egy tipikus Bonamassa-szerzemény, a Hanging On A Loser hendrixes kezdése után egy funkos nóta bontakozik ki, és végig jelentős a billentyű szerepe. A finálé, a Known Unknowns folytatja a balladai hangvételt, némi progresszív ízt belefoglalva, a végén Joe egy majd háromperces gitárszólót enged el, egyáltalán nem unalmasan, káprázatos improvizációkban vonultatja fel tudása minden kelléktárát.

Úgy tűnik, az előző album bizonytalansága után most újra megtalálta magát a gitáros, és új hangokat is kipróbált. Talán ez annak is betudható, hogy az előző albumhoz képest szinte teljesen lecserélte kísérőzenekarát, csak két háttérénekesnője, Juanita Tippins és Mahalia Barnes maradtak meg az előző formációból, no és persze Anton Fig dobos, aki a 2007-es, ma már kultikus album, a ’Sloe Gin’ óta hűséges társa Bonamassának. Nincsenek fúvósok, a női vokál viszont jelentős erővel szól, szóval zenéjének soulos íze megmaradt. A rockzene is egy hullámvasút, nem lehet valaki mindig fenn, úgy néz ki, a lejtmenet után a gitáros most felfelé igyekszik. A hangzás telt, erőteljes, de nem brutális, Bob Clearmountain, a Rolling Stones és Bruce Springsteen hangmérnöke kiválóan megtalálta az arányokat. Soha rosszabb albumot ennél!

Összegzés:

Íme, Joe egy erős albummal jelentkezett, természetesen most is Kevin Shirley producer segítségével. Nemcsak a dalok sokkal jobbak most, mint a legutóbbi albumnál, de mert kísérletezni is, olyan riffeket, dallamokat alkalmazott, amelyeket korábban nem használt. A kockáztatás bejött, most már csak egy turnéval kellene megtámogatni az új felvételeket, reméljük, megvalósul!

Pontszám: 8,5

Megjelenés: 2021
Kiadó:
Mascot Label Group
Stílus:
rhythm & blues
Származás:
Amerikai Egyesült Államok

Zenészek:

Joe Bonamassa – gitár, ének

Steve Mackey – basszusgitár
Lachy Doley – billentyűsök
Bunna Lawrie – didzseridu
Bobby Summerfield – ütösök
Anton Fig – dob, ütősök
Mahalia Barnes, Juanita Tippins, Prinnie Stevens – ének

Dalcímek:

01. Pilgrimage
02. Notches
03. The Heart That Never Waits
04. Time Clocks
05. Questions And Answers
06. Mind’s Eye
07. Curtain Call
08. The Loyal Kind
09. Hanging On A Loser
10. Known Unknowns

 

Megosztás