Kultuszkóp - Robotok és elektromos gitárok I. rész

írta Adamwarlock | 2010.07.31.

Ponyvának sorolták, sőt egyesek nem is tartják irodalomnak. Pedig ugyanúgy a szépirodalom berkeibe tartozik, mint bármi más fikciós iromány a Shakespeare-től Márai Sándorig. A sokszor lenézett műfaj, azonban vitathatatlan klasszikusokat alkotott, amelyek mellett már nem mehetett el az irodalomtudomány sem szó nélkül, és kénytelen volt beemelni a tudományos fantasztikumot saját panteonjába. Bizony, nem egy művel találkozunk, amelyhez még a hard rock és heavy metal úttörői is hozzányúltak. Az első részben érintjük magát a műfajt, annak kialakulását, és felvillantunk jó néhány zenei vonatkozást. A következő részben pedig majd még jobban beleássuk magunkat az űroperákba. A sci-firől van szó, természetesen.

A science fiction, azaz a tudományos fantasztikus irodalom nagyon régre tekint vissza a művészetek történetében, és a XX. század ún. könnyű irodalmának meghatározó részét képezte. A sci-fi műfaján belül hagyományosan három fajtát különböztetünk meg, ezek:

a) Hard science fiction - Ezekben a művekben a történet és a karakterek alá vannak rendelve a műfaj tudományos vonalának. A hangsúly az elképzelt, lehetséges fizikai, kémiai, asztronómiai ismeretekre helyeződik át, kevesebb teret engedve a narratívának. A konfliktusok megoldásában is a technikai ismeretek dominálnak. Sok író még a fikciót is a lehető legminimálisabb szintre csökkenti ezekben az írásokban. Híres hard sci-fi alkotók: Poul Anderson, Hal Clement, Kim Stanley Robinson, James P. Hogan.

b) Soft science fiction – Az ebbe a fajtába tartozó művek szerzői inkább a karakterek közötti feszültségre, a szereplők kidolgozására és a történet drámaiságára koncentrálnak. Megengedő a fikciós elemekkel, sokszor tudományos nonszensz tényekre hagy alapulni egész történeteket. A hard sci-fi-nél sokkal közelebb áll a fantasy műfajhoz.

c) Social science fiction – A társadalom sci-fi igazából nem törődik azzal, hogy tudományos állításai mennyire realisztikusak. Ez a spekulatív műfaj az elképzelt, jövőbeli technikai/biológiai fejlődés eredményeképpen megváltozott társadalom kihívásait veszi alaptémájának. Fő témája nem a jövő tudománya, hanem a jövő embere. Szorosan kötődik az utópia műfajához, ám inkább a disztópikus elemek a dominánsak. Két legjelentősebb képviselője és egyben megalkotója, Robert Heinlein és Isaac Asimov. A tudományos fantasztikus irodalom történeti kezdetét homály fedi. Egyesek már a Gilgames Eposzban vélnek felfedezni sci-fi elemeket, amelyek egy poszt-apokaliptikus világ nyomait mutatják, míg mások a középkorra teszik az első ilyen jellegű művek megjelenését. Gyakran emlegetik a science fiction előfutáraként a Mahabaharata-t, a Beowulf mítoszt, az Ezeregy Éjszaka Meséjét, Dante Isteni Színjátékát, Shakespeare Viharát és Marlowe Doctor Faustus-át. Az európai proto-sci-fi körében szokás emlegetni a klasszikus utópiákat (Morus Tamás – Utópia, Francis Bacon – Új Atlantisz, Tomaso Campanella – Napváros), Swift Gulliver Utazásait, Mary Shelley Frankensteinjét és Francis Goldwin 1638-as művét, amely Az Ember a Holdon címet viselte. Victor Hugo Huszadik Század című versében, egy Leviathan nevű űrhajóról írt, a tengerentúlon Edgar Allen Poe pedig nem egy sci-fi-nek tekinthető művet írt, amelyek Melotta Tauta címen magyar nyelven is napvilágot láttak. Poe mellett szintén az amerikai proto-science fiction kategóriájában írt művet Jack London és Mark Twain is. L. Frank Baum tizennégy részes Land of Oz sorozatában tucatjával jelennek meg a tudományos fantasztikumra jellemző különös fegyverek és futurisztikus szerkezetek. A science fiction két úttörőjének mégis Jules Verne-t és H.G. Wells-et tekintjük. Előbbi az ún. tudományos románc műfajában alkotott, szereplői romantikus kalandokba keveredtek, amelynek körítéséül a tudományos fantasztikus környezet szolgált. Életművének csúcsa a Nemo Kapitány - Grant Kapitány Gyermekei - A Rejtelmes Sziget trilogia volt, emellett nagy népszerűségnek örvendenek a 80 Nap Alatt a Föld Körül és az Utazás a Föld Középpontja Felé címet viselő művei is (kedvelte a magyarokat, hazánkhoz kapcsolódó regényei is jelentek meg: Sándor Mátyás, A Dunai Hajós, Storiz Vilmos Titka és a Várkastély a Kárpátokban). Tisztelői közé tartoztak Mengyelejev, a Dumas fivérek, Gábor Dénes, Teller Ede és XIII. Leó pápa is. A műfajnak a legnagyobb lendületet H.G. Wells munkássága adta. Ő tekinthető az első olyan írónak, aki a konkrét tudományos eredményeket használta fel irodalmi műveihez. Szilárd Leó elismerte, hogy az atombomba feltalálásában nagy szerepe volt Wells Tono-Bungay című regényének, amely leírta a rádioaktív láncreakciót. Az angol író leghíresebb művei: Az Időgép, Dr. Moreau Szigete, A Láthatatlan Ember és a Világok Harca. Ez utóbbit Orson Welles 1938-ban olvasta fel a rádióban, aminek hatására több millió hallgató hitte azt, hogy Amerikát tényleg földönkívüli támadás érte. A XX. század első felére tehető az olyan sci-fi-ben (is) tevékenykedő írók munkássága, mint Franz Kafka, T.S. Eliot, John W. Campbell, Aldous Huxley, Jevgenyij Zamjatyin, George Orwell. Ebben az időben jelentek meg a ponyva-magazinok és ponyvaregények, amelyekben a tudományos fantasztikus irodalom tökéletes táptalajra talált. Az 1940-es és 1950-es évek váltak a sci-fi aranykorává. Döntően három íróhoz kapcsolódik ez a korszak, mégpedig Arhur C. Clarke, Robert A. Heinlein és Isaac Asimov munkáihoz. Ők hozták meg a műfaj számára a legnagyobb ismertséget, és reformálták meg úgy, hogy létrejött a mai formája. Heinlein Lazarus Long sorozata, Clarke 2001: Ĺ°rodüsszeia című műve és Asimov Robot – Birodalom – Alapítvány sorozata a kor ,,könnyű irodalmának” meghatározó munkáivá váltak, sikerkönyvekként üdvözölték őket. Náluk született meg az ún. társadalom sci-fi, ami az utópiák örökösévé nőtte ki magát. A ’60-as évek fantasztikus irodalmára hatalmas hatást gyakorolt a beat korszak, a New Wave mozgalom és Samuel Beckett Godotra Várva című műve. William S. Burroughs keresztezte először a sci-fi műfaját a korabeli stílusirányzatokkal, főleg a dadaizmussal, így született meg a Meztelen Ebéd. A New Wave mozgalom berkeiben látott napvilágot Frank Herbert Dűne sorozata, valamint Godard Alphaville című filmje. Óriási jelentőségűek Stanley Kubrick filmjei, mint a 2001: Ĺ°rodüsszeia, a Dr. Strangelove és a Mechanikus Narancs. 1980-tól számítjuk a Cyberpunk korszakát, ami computerizált, poszt-apokaliptikus világképet állít a középpontba. Ebben a műfajban alkotott John Shirley, Bruce Sterling és William Gibson. Ekkor áramlott be először nyugatra a japán rajzfilmipar terméke, az anime, azaz a japán képregények stílusában készült animációs fim. Első képviselője a számtalan díjjal kitüntetett és világszerte elismert Akira című egészestés rajzfilm volt. A Cyberpunk jellemzője a sokszor kifejezetten naturalista ábrázolásmód és a borongós hangulat. Ezt gyakran az atombomba katasztrófájának számlájára írják, ami kíméletlenül rányomta bélyegét a japán művészetre. A post-cyberpunk korszakban a sci-fi a filmek kedvelt témájává vált. Máig talán legnagyobb hatású íróként Philip K. Dick-et tartjuk számon, akinek számtalan művét adaptálták filmvászonra. A Szárnyas Fejvadász, a Total Recall – Az Emlékmás és a Különvélemény mind-mind sikerfilmek lettek, amelyek egyaránt lettek a mozgóképművészet és az irodalom klasszikusai.

A megfejthetetlen, sötét űr, az időutazás más, idegen világokba régóta képezték a rockzene témáját is. A kezdetekben a sci-fi főleg pszichedelikus, utazás-forgás elemét használták fel a különböző előadók. Legelsőnek talán Joe Meak 1959-es konceptalbumát, az ’I Hear A New World’-öt tekinthetjük, de a Beatles (Flying) és a Rolling Stones (2000 Light Years From Home) is alkotott űr témájú műveket. A későbbi korszakokra egyértelmű hatással voltak a Pink Floyd pszichedelikus űrutazást imitáló színpadképei, és dalai (Astronomy Domine, Interstellar Overdrive), ugyanúgy, ahogy Jimi Hendrix Third Stone From The Sun-ja, vagy Davod Bowie Space Oddityje. A space rock talán legnagyobb mérföldkövét a Hawkwind együttes megalakulása jelentette 1969-ben, élükön David Brock gitárossal és az 1972-ben csatlakozott Lemmyvel. A közös munka legízletesebb gyümölcse az 1973-as, szinte tökéletes koncert lemez, a ’Space Ritual’ lett, zseniális pszichedelikus varázsával, erőteljes hangszerelésével és földöntúli hangulatával. 1970-ben jelent meg a Black Sabbath ’Paranoid’ című albuma, rajta a híres Iron Man-nel, ami egy katasztrófát okozó időutazó történetét meséli el, a legendás Iommi riff kiséretében. A banda 1992-es ’Dehumanizer’ lemezén, Dio zseniális énekével, egy még ennél is sötétebb történetet mesélnek el a Computer God-ban és a Time Machine-ben. A Deep Purple állandó koncertszámai közé tartozik a Space Truckin' a ’Machine Head’-ről (1972). Szintén az ő számuk a Ian Paice alapos megdoboltatását célzó The Mule, amit Isaac Asimov Alapítvány-trilógiájának egyik fejezete, Az Öszvér ihletett.

A ’80-as évek egyik csúcsbandája, az Iron Maiden rengeteg dalt írt, ami a sci-fi témakörébe esik. Frank Herbert Dűnéjét zenésítették meg a To Tame A Landben. Az 1986-os ’Somewhere In Time’ lemez címadó dala és hangulata is a tudományos fantasztikum világát idézi. A lemez borítója a Szárnyas Fejvadászt idézi, ami Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? című művének filmadaptációja volt (ráadásul a turné koncertjeit is a filmből vett zenével indították). Sci-fi témájú még az apokaliptikus ’Virtual XI’ és a 2010. augusztus 16-án megjelenő ’Final Frontier’ (jelentése végső határ, ami egy Star Trek film címe is egyben) is.

1986-ban szüetett meg a Hasbro játékok által ihletett, méltán híres, egész estés rajzfilm, a Transformers. Külön érdekessége a filmnek, hogy élete utolsó szerepében adta hangját Unicronnak, a gonosz bolygófaló robotnak, Orson Welles színész-rendező. A film betétdalát a Lion együttes adta elő Doug Aldrich gitárjátékával. 1987-ben jelent meg az Anthrax ’Among The Living’ albumán az I Am The Law című szám, amit a híres sci-fi képregény, a Dredd Bíró ihletett. Ugyanebben az évben jelent meg a Queensryche 'Operation: Mindcrime'-ja. Ez az album jelentette az együttes számára a kiugrást és a világhírt. A konceptalbum története egy földalatti bandák által irányított negatív utópiáról szól, főszerepben egy heroin függő bérgyilkossal.

A ’90-es évek is kitermelte a maga űrzenéit. Mindjárt itt van például a Gamma Ray ’Somewhere Out In Space’ című, Star Trek ihletésű lemeze, olyan számokkal, mint a Men, Martians and Machines, a Lost In Future vagy Cosmic Chaos. Mára már klasszikussá vált az Ayreon projekt, ami Arjen Lucassen agyszüleményeként látott napvilágot, az évek során olyan szereplőket magának tudva, mint Lenny Wolf, Anneke von Giersbergen, Neal Morse, Russel Allen, Andi Derris, Bruce Dickinson, Timo Kotipelto, James Labrie, Daniel Gildenlöw, Bob Catley, Jorn Lande, Simone Simmons. Megemlíthető még az In Flames ’Colony’ című lemeze, mint a ’90-es évek sci-fi metal palettáját színesítő korong. 2004-es a Hypocricy UFO-kkal és paranormális tevékenységekkel foglalkozó lemeze az 'Arrival', leginkább sci-fi ihletettségű dalával, a Dead Sky Dawninggal. 2007-ben alkotta meg az Iced Earth a ’Framing Armageddon’-t, a mikrofonnál Tim ,,Ripper” Owensszel. Ezen a lemezen találhatjuk meg az epikus When Stars Collide (Born Is He) című darabot, ami tökéletes zárása nemcsak az albumnak, de ennek az eszmefuttatásnak is.

Amint láthatjuk, a sci-fi témája a metálban szinte minden formában előfordult, kezdve a szimpla pszichedelikus űrtémáktól, a regények által ihletett dalokon át, a komplex űroperákig. Bár a sci-fiben megálmodott űrutazás, időugrás, dimenzióváltás még csak álom, a metal-szerzők fantáziáját éppúgy felcsigázta, mint az írókét. Bár sokan lenézik ezt műfajt, mégis több millió rajongóval bír világszerte. Azok is megtalálják benne a számításukat, akik nemcsak űrcsatákat, villogó lézerfegyvereket és több tonnányi fémmonstrumokat akarnak látni, hanem igazi, mély történetre vágynak. A sci-fi ugyanolyan útkeresés, mint a középkorban az utópiák voltak, azt a kérdést teszi fel, hogy ,,Mi lenne, ha…?”, és lehetséges válaszaival valójában az emberi természetet tárja fel.

Olvasnivaló:

Soroljam? Na jó, néhány kötelező…

- Arhur C. Clarke - 2001: Ĺ°rodüsszeia
- Isaac Asimov - Én, A Robot
- Isaac Asimov - Alapítvány-trilógia
- Frank Herbert - Dűne-sorozat
- Philip K. Dick - Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal?
- Philip K. Dick – Ember A Fellegvárban

A következő rész tartalmából:
- Heavy Metal (a rajzfilm)
- űroperák, sorozatok
- a Cohheed and Cambria story - stb.

Legutóbbi hozzászólások