Moby Dick: 25 éves jubileumi koncert

A Moby Dick számomra a 80-90-es évek metal "három-királyok" egyike volt. Az akkori Dick - Gép - Ossian hármashoz talán azóta sincs hasonlí­tható. Az első koncertélményem is hozzájuk fűződik, méghozzá pontosan 1993 október 23-án, Szombathelyen. Ha jól emlékszem az Auróra előzenekaraként léptek fel. Soha nem fogom a koncertet elfelejteni, akkor láttam először életemben fecskefarkú gitárt élőben. És érdekes, hogy az a Kramer a DVD-n is visszaköszönt!
Persze aztán ahogy telt-múlt az idő, újra és újra tiszteletemet tettem a Moby Dick Vas megyei túráin - az istenért sem hagytam volna ki egyetlen koncertet sem.
A rajongásom egészen a Fejfa helyett - Memento albumokig tartott ki, aztán rajongásommal együtt a zenekar is földbeállt.

Azóta teljesen kiestek az életemből. Habár erősen próbálkoztam az újabb albumaikkal is, számomra azonban ezek mind-mind csalódásokat jelentettek.
Viszont itt ez a DVD, ami az egykori magyar thrash királyoknak hivatott emléket állí­tani, illetve megemlékezni a csapat megalakulásának 25. évfordulójáról.
Nem is kí­vánhat az ember ennél szebbet egy magyar zenekarnak! Zenéljetek 25 évig (legalább). Azt hiszem ez sokak számára mindörökre csak álom marad. Minden tisztelet a zenekaré, hiszen munkásságukkal egyértelműen ott foglalják el a helyüket a legnagyobbak között!

No, de mit is kapunk itt ezen a DVD-n? Súlyra számolva kb 8 gigát, időre számolva egy 76 perces koncertet, 16 klippet, turnéfilmeket, backstage jeleneteket, forgatást...egyszóval mindent.
A véleményem az, hogy ez a kiadvány abszolute méltó a zenekarhoz. Magyar szinten és viszonyok között egy ilyen ní­vós és minden igényt kielégí­tő dvd-t ilyen jutányos áron kí­nálni több, mint rajongóbarát.

Az extra rovatot kihagynám, mindenki mazsolázzon kedvére a cucchegyek között (azért jó volt megnézni a Gazember klippjét ;-))) és rátérnék a koncertre.
A csapat megöregedett, kétségtelen. A szí­npadi mozgást erősen leredukálták és leginkább a statikus jelzővel illethetném Smicit és Norbit. Persze kivétel az örökmozgó Göbl Gabi, aki kellő aktivitással nyomja végig a koncertet.
Az akció hiányát rengeteg remekebbnél remekebb vágással és stúdióeffektel ellensúlyozzák. Végig leköti az ember figyelmét a megjelení­tés ilyen remekbeszabott példája.
A MD mindig is hí­res volt arról, hogy csak és kizárólag minőségi hangosí­tással voltak hajlandóak játszani. Egy csöpp panasz sem lehet a szép balanszú sztereó hangra. Ami viszont a precizitást és a lemezhű taktusokat illeti, nos ezt korántsem mondanám 100%-nak (pl Gazember szólója).
Tehát, ha csak ennyi lenne, jellemezhetnénk a kiadványt egy ötös alával, de sajna hátra van még a feketeleves.

Jubileum ide, ünneplés oda, ezt a nagy halom vendéget én nem engedtem volna még a szí­npad közelébe sem. Az, hogy a Keresztesvitézt a Zanzibáros Ritától kellett meghallgatnom, az valami őrült nagy csalódás volt. Végre itt egy DVD, ami méltó lenne a MD-hez, és az egyik alap dalt nem Smici nyomja, hanem egy csaj?!?!? Irgalom! Szerencse, hogy a végén azért elnyomja a csapat is a tételt, az ő eredeti valójában (először megijedtem, hogy csak a Rita verzió lesz rajta). Nem értettem a Kartel jelenlétét sem, vagy ha már vendég, akkor a Gazemberben miért Lukács énekelt és miért nem Hobo (aki egyébként a szám végére azért besasszézott kissé illuminált állapotban)? Az egyetlen kivétel talán a Kalapács és Rudán által elnyomott, szintikkel, videóbejátszásokkal és egyéb betétekkel felturbózott, és erősen stúdiószagú Legyé Jó volt. Ezzel meg csak annyi a bajom, hogy csináltak egy tutifrankó számot belőle, ami egy picit sem Moby Dick-es ;-))))
A másik dolog - ami mondjuk teljesen személyes vélemény és abból adódik, hogy én a Dick régi albumait szeretem - , hogy azért egy-két tételt simán le lehetett volna hagyni, de hát ugye ez a 25 év nem az első 4-5 albumról szólt csak.