Címlap
  • Kezdőlap
  • Koncertek
    • Koncertajánló
    • Beszámolók
  • Lemezkritikák
    • Külföld
    • Magyar
    • DVD
    • Első Hallásra (A hónap lemeze)
    • Kedvenc lemezeim
    • Maradványérték
    • Egypercesek
    • Évtizedelő
    • Névtizedelő
    • HRM TOP 100
    • Top 25s
    • 1 lemez/ 2 kritika
  • Ráadás
    • Interjúk
    • Életmű
    • Médiafigyelő
    • Kultuszkóp
    • Írások
    • "Mi vagyunk a..."
    • Vallató
  • Linkek
  • Impresszum
    • Hard Rock Magazin
      • Hard Rock Magazin Találkozók
    • Szerkesztők
      • Adamwarlock
      • Bigfoot
      • Tomka
      • TAZ
      • Csemény
    • Munkatársak
      • Mike
      • TT
      • CsiGabiGa
      • Edeneye
      • Pálinkás András
      • baumann
      • karpatisz
    • Médiaajánlat
    • Kapcsolat

Belépés

  • Felhasználó létrehozása
  • Elfelejtett jelszó

Keresés

Friss lemezkritikák:

Avantasia: Moonglow

Inglorious: Ride To Nowhere

Ryan McGarvey: Heavy Hearted

Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light

Beast In Black: From Hell With Love

Az elmúlt időszak érdekesebb í­rásai:

„Nem könnyű feldolgozásalbumot készíteni”: Interjú Walter Trouttal


Egypercesek #38: Eric Gales, Skunk Anansie, Tygers Of Pan Tang, Torque, The Doors


A svéd acél és a finn nemzeti kincs: Amorphis, Soilwork, Jinjer, Nailed to Obscurity – Barba Negra, 2019. 02. 25.


Egy aprócska rocktörténelmi pillanat: Mood 25: Mood – Barba Negra, 2019. 01. 04.


My Sunday Feeling On Saturday: Jethro Tull – Budapest Kongresszusi Központ, 2019. 01. 19.

Hozzászólások

  • Whitesnake – Végre elérhető a ’Flesh & Blood’ első dala! (29)
  • Ossian – Áprilisban jön az új album (22)
  • Avantasia: Moonglow (8)
  • Tool – Július közepéig megjelenik az új album (2)
  • Guns N’ Roses – Slash szerint tényleg lesz új lemez (6)
  • Beast In Black – Öt nappal a turné előtt klipen a címadó dal is (22)
  • Jon Anderson – Március végén szólólemeze jelenik meg (1)
  • Myrath – Május elején érkezik a ’Shehili’ (1)
  • Jim Peterik’s World Stage – Az elsőként elsütött dal: Without A Bullet Being Fired (1)
  • Michael Schenker Fest – Simon Phillips és Bodo Schopf lesznek Ted McKenna utódai (3)

Navigáció

  • Hírolvasó

Ki van itt?

Jelenleg 3 felhasználó és 26 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • Redneck IMI
  • Bigfoot
  • dzsud

Szerkesztők és munkatársak aktuális kedvencei (TOP 5)

TAZ

- Evergrey: The Atlantic
- Dream Theater: Paralyzed (dal)
- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Swallow The Sun: Lumina Aurea
- Conception: My Dark Symphony EP

CsiGabiGa

- Michael Schenker Fest: Resurrection
- Jason Becker: Triumphant Hearts
- Judas Priest: Firepower
- U.D.O.: Steelfactory
- Steve Perry: Traces

karpatisz

- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time
- Dream Theater: Distance Over Time

Bigfoot

- Beth Hart: Live at The Royal Albert Hall
- King Crimson: Meltdown: Live In Mexico
- David Bowie: Glastonbury 2000
- Walter Trout: Survivor Blues
- Eric Gales: The Bookends 

Pálinkás András

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Swallow The Sun: Lumina Aurea
- Soen: Lotus
- Faith No More: Angel Dust
- Soilwork: Verkligheten

Wardrum

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- HIM: Dark Light
- Katatonia: Dead End Kings
- Evergrey: The Atlantic
- Bloodbath: The Arrow of Satan is Drawn

Losonczi Péter

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Evergrey: The Atlantic
- Trees of Eternity: Hour of the Nightingale
- Weltenbrandt: Schöpfung
- Mindfield's Factory: Ice Age 2085

rune

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Vola: Applause Of A Distant Crowd
- Evergrey: The Atlantic
- Conception: My Dark Symphony (EP)
- Zeal & Ardor - Stranger Fruit

Dzsó

- Flotsam And Jetsam: The End Of Chaos
- Rustin Man: Drift Code
- Spielbergs: This Is Not The End
- Within Temptation: Resist
- Born Of Osiris: The Simulation

Mike

- Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
- Griftegard: Solemn. Sacred. Severe
- Void Of Silence: The Sky Is Over
- Isen Torr: Mighty And Superior (EP)
- Omicida: Certain Death (EP)

 

Új felhasználók

  • statuslaci
  • Bede Márton
  • Attila65
  • Kemény J.
  • Dzsugi Péter

Metalindex

Címlap

Kedvenc lemezeim - Lake of Tears: Forever Autumn

Tomka, 2010, június 25 - 23:27

Őszmánia. A legszebb évszak - fél lábbal a teremtésben, féllel az elmúlásban. Átmeneti hónap, amely maga is - a globális éghajlatváltozásnak köszönhetően - ki- és elmúlófélben van. Félúton minden között. Már nem, de még sem. A csordultig telt, fojtogató nyár után, a depresszí­v, jéghideg tél előtt, átellenben a reményteli tavasszal. Egy - legyen ez bármennyire romantikus és nosztalgikus elképzelés is, de - kiveszőben levő érzés- és hangulatvilág, amelynek a beszédes nevű Lake of Tears zenekar, a könnyek tava, kicsit több, mint egy évtizede állí­tott örök (?) emléket. Egészen pontosan: 1999. július 20-án...

Zenét szavakkal leí­rni, néha bizony elég embert próbáló feladat. Pláne más zenékkel, de mit lehet tenni. A 'Forever Autumn' "olyan", mintha a lebegő Pink Floyd-dalszerkezeteket, utolsó albumuk könnyed-kommersz, mégis szí­vbemaró, szí­vbefagyó dallamait kereszteznénk a Tiamat zenéjének márványszobor szépségével, ősvilági melankóliájával, és az Opeth lágy ecsetvonásokkal megrajzolt, akusztikus darabjainak fojtogató atmoszférájával. Persze, az 'A Crimson Cosmos' pszichelikus goth-rockjához képest és után ez inkább folkos-akusztikus "rock", amit í­gy utólag ők maguk középszerűnek, úttévesztésnek minősí­tenek. Ám a 'Forever Autumn' pont olyan ellentmondásos, mint maga a zenekar és egész karrierje, tökéletlen kezdetekkel, hamar csúcsra szárnyaló extrém szövegvilágú zenéjükkel, majd ihletvesztésükkel, amely 2002-ben egy - kiadói szerződés általi - kényszeralbum megí­rásában és kiadásában csúcsosodott ki. Csak azért, hogy egy évvel később, először unaloműzésből elkövetett jammelgetésből újra összeálljanak, és következő két albumukon csúcsformába lendüljenek.
És akkor, félúton, ott van a 'Forever Autumn', e nyáron kiadott búskomor, puha zene, előtte a 'Headstones' és az 'A Crimson Cosmos' (beszédes slágerszáma: Cosmic Weed), amelyen mintha a Trouble pszichedéliáját a goth éjkomorsága szelí­dí­tené meg - csakhogy a Lake of Tears sehol se lenne önirónia nélkül. Mégis, zenéjük ugyanannyira misztikus, mint amennyire profánnak tűnik néha, pofonegyszerű, mégsem lehet lebontani összetevőinek, azaz hangszereinek, hangjegyeinek összegére. És persze tökéletlen, polí­rozatlan, mocskos - és szép, mint egy sí­ró arc, borongós-sejtelmes, mint az őszi eső. Önmagába forduló, zárkózott és magamutogató, az a tömény, túlcsorduló melankólia, amely ha rosszul (vagy sikeresen?) művelik, akkor giccsbe szilárdul, ha jól, akkor törékenyen lappang valahol megfoghatatlan-mélyen. A 'Forever Autumn' valahol a kettő határmezsgyéjén egyensúlyozik, számról-számra lengve ki egyik vagy másik irányba - szerencsére, többségében az utóbbi felé. A My Dying Bride magasztos-grandiózus szomorkásságával szemben, és még a 'Blackbrickroad' totálisan elborult, agyament slágerszámai előtt, a '99-es sorlemez a visszafogott, csendes, meditatí­v atmoszférát helyezte előtérbe, amelyben "kitombolhatta" magát Daniel Brennare énekes-gitáros és dalszerző unikális orgánuma. Az egyediség titka valahol itt rejlik, a nem éppen kristálytiszta, ám az érzelmek nyelvét, elölről-hátra beszélő hangban - amely még a néhol felbukkanó középszerű dalokat is szerethetővé tudja transzformálni. A délibábszerű önsajnálat menedéke helyett inkább mesebeli utazásra invitál, köd- és esőfátyolba burkolózó tájképekkel és archetipikus metaforákkal.
A zene néha szimpla rock, monokróm szí­nvilágú monoton egyszerűséggel, mégis olykor bombasztikus, mint a litániák sorát nyitó, igazi goth-rock sláger So Fell Autumn Rain esetében - azóta is kiváló koncertkezdés -, mint egy esőima, katartikus. Sőt, a korábbi, bulizásra csalogató LOT-slágereket is megidézi - azonban a cinizmusba bugyolált fantáziavilágot csupán a Pagan Wish képviseli, a maga harcias attitűdjével. A doom metal örökségét a 'Forever Autumn' idejére teljesen levetkőzték, és távol a metal érdes mezejétől introspektí­v melódiáknak szentelték kreativitásukat. Ebből következően a popularitás hullámai is átcsaptak a produkción, és olyan közérthető, mai napig közönségkedvenc nótákban öltöttek testet, mint pl. az intim hangszerelésű Hold On Tight. A cí­madó dal pl. egy akusztikus, közösen könnyen énekelhető opus, tábortűzi sláger - lenne, ha éppenséggel nem annak "eloltására" szakosodott volna. Ez a kezdőtrió az, amely kimerí­ti a zsenialitás fogalmát - nevezetesen annak okán, hogy tökéletesen elkaptak egy "egyszerű", ám leí­rhatatlan érzelmi diszpozí­ciót. "Ha rossz kedved van, baromi jól érezheted magad alatta" - szól a szomorúságra apelláló zenék krédója, ám amikor felcsendül a So Fell Autumn Rain csellószólama, amely serényen döfködi a felkészületlen hallgatói szí­vekbe vonóját, majd lazán átcsap egy himnikus hangulatú darabba, mintha valami másról lenne szó. Többről, mint valami negatí­v előjelű ellentétről, talán csak szimpla "érzékenységről", megtisztulásról (igen, eső által, a jól bevált szimbolika mai napig működik). Persze, a személyes - örökké visszatérő téma: szerelmi bánat, búcsúzás, elmúlás, ésatöbbi hasonszőrű kategóriájú - érintettség sem maradhat el, legyen az szöveggel megtámogatott, mint a To Blossom Blue, vagy néma-instrumentális, kizárólag a zongora kí­sérteties-kopogó, de legfőképp magányos dallamaira épülő dal, mint az Otherwheres. Utóbbi fülbe-szí­vbemászó, inverz Örömóda, amely után a Juha Saarinen emlékének dedikált The Homecoming inkább időhúzásnak tűnik, túlságosan egyszerű ujjgyakorlatnak. A zongora-szintetizátor nagyobb fokú jelenléte bizonyára Christian Saarinen billentyűs 1-2 éves állandó tagságának következménye, amely azonban igencsak jót tett néhány lassabb dalnak.

A Come Night I Reign és a Demon You / Lily Anne formájában különösebb izgalmak és a hangulati varázs megtörése nélkül csordogál tovább a korong, már-már közhelyes andalí­tó melódiák örvén. Mindkettő felejthető - Jézus szavajárásával élve: langyos - alkotás, nem úgy, mint a záró To Blossom Blue, amely vérbeli "floydiánus" dal, lassan hömpölygő akusztikus gitár- és Brennare kiábrándult-kesernyés énektémáival. Az első három, hibátlan szám visszafogottabb párja, amolyan elmélkedőbb lezárása egy, a lágy dallamok ellenére is nagyon direkt lemeznek. Őszfanatikusoknak mindenesetre kötelezően ajánlott!

Tomka

Zenészek:
Daniel Brennare - ének, gitár, dalszövegek
Mikael Larsson - basszusgitár
Johan Oudhuis - dob
Christian Saarinen - billentyű
Vendégek:
Bo Hülpheres - harmonika, furulya
Magnus Sahlgren - gitár
Henriette Schack - cselló

Számlista:
1. So Fell Autumn Rain 05:22
2. Hold on Tight 04:06
3. Forever Autumn 05:56
4. Pagan Wish 04:23
5. Otherwheres 03:55
6. The Homecoming 05:16
7. Come Night I Reign 03:51
8. Demon You / Lily Anne 04:21
9. To Blossom Blue 08:15


Oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel:
  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
  • 8503 olvasás

7 hozzászólás "Kedvenc lemezeim - Lake of Tears: Forever Autumn"

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

1. Én egy egész napos őszi séta

Beküldő: Quetzalcoatl. Beküldés időpontja: 2010, június 26 - 08:15.

Én egy egész napos őszi séta után hallottam először,és í­gy tényleg nagy hatással lett rám.Valóban tökéletes kisérőzene az őszi napokhoz!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

2. varázslatos lemez, csakis

Beküldő: oriza triznyák. Beküldés időpontja: 2010, június 26 - 10:40.

varázslatos lemez, csakis egyben szabad hallgatni, nem dalokra lebontva, úgy éri el a hatást
kedvenc október/novemberi lemezem

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

3. Nagyon szerettem ezt a

Beküldő: bbalage. Beküldés időpontja: 2010, június 26 - 11:09.

Nagyon szerettem ezt a lemezt, hangulatilag nagyon eltalálták. És annyiban nem értek egyet a cikk í­rójával, hogy szerintem nincs itt langyosabb felejthető szerzemény, számomra végig egységes a szí­nvonal.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

4. Nekem is egyik kedvenc

Beküldő: Lehelp (nem ellenőrzött). Beküldés időpontja: 2010, június 26 - 23:41.

Nekem is egyik kedvenc lemezem.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Barbara Ann képe

5. Nincsen hozzájuk fogható

Beküldő: Barbara Ann. Beküldés időpontja: 2010, június 27 - 09:55.

Nincsen hozzájuk fogható zenekar. Hihetetlenül egyedi a zenéjük és személyesen is korrekt, kedves emberek. Nagy élmény volt számomra a 2008as koncert ahol válthattam pár szót velük...

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

6. Akit érdekel, kész(ül) az új

Beküldő: Tomka. Beküldés időpontja: 2011, március 11 - 01:59.

Akit érdekel, kész(ül) az új lemez: http://www.bravewords.com/news/157844.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Livesound:

Concerto:

Hammer Concerts:

Koncertajánló:

Az oldalon található cikkek és képek a Hard Rock Magazin kizárólagos tulajdonát képezik, azok máshol való közzététele csak a szerkesztők előzetes engedélyével lehetséges!
Fervens Drupal theme by Leow Kah Thong. Designed by Design Disease and brought to you by Smashing Magazine.