A Helloween frontembere, Michael Kiske akusztikus szólóalbumot készít, melyen felerészben feldolgozások, felerészben saját szerzemények lesznek.
Ha megörültünk, hogy Michael Kiske annyi évnyi útkeresés után végre véglegesen visszatalált a metálhoz, az énekes lehűtötte a kedélyeinket, következő szólóalbumával kapcsolatban ugyanis így nyilatkozott: „Megvan a teljes anyag, 50%-ban saját akusztikus szerzemények lesznek, de felveszem a kedvenc dalaimat is. Nem metálnótákat, hanem különböző zenekaroktól származó olyan anyagokat – néhányat a 70-es évekből –, amiket szeretek, és ezeket a magam módján dolgozom fel, izgalmas megközelítésben elénekelve. Minden szimplán akusztikus lesz, és itt nálam vesszük fel. Ki akartam használni a szabadidőmet, de csak akkor akarják kiadni, amikor jövőre turnéra indulunk a Helloweennel, ami a tervek szerint 2022 márciusa-áprilisa-májusa. Jövőre fog megjelenni, az biztos.”
Nem azért mondom, de hagyhatná ezt az akusztikus dolgot és mint nem toális metál arc csinálhatna valami Chameleon/Instant Clarity szerű lemezt. Az óriási lenne.
Én nem adok sokat annak, hogy tartósan benne legyen a Helloweenben. Túl művészlélek, érzékeny, inkább vonulna el csendes magányában. A koncertek hiánya inkább tetszik szerintem neki, majd akkor lesz gond, ha beindulnak jövőre, de ne legyen igazam!
Szerintem pont emiatt működik ismét a dolog, mert úgy kezeli ezt a tagságot mint bármelyik más projektjét. Semmi alkotói hozzájárulás, amt kell elénekel. Gondolom jól is jár vele mert, azért mondjuk ki, miatta van az egész felhajtás, ezek után pedig a Kiske nélküli Helloween teljesen érdektelen lenne.
Én is hasonlóan látom. Nekem is azért lett újra érdekes a Helloween, mert Kiske visszatért és nagyon jó hatást gyakorolt a végeredményre. Nekem a Derisszel készült lemezek nem jönnek be, nem kedvelem a hangját, bár elismerem, hogy más számára szerethető anyagok. No de Kiske… számomra ő a Helloween hangja.