Ride The Sky: New Protection

írta garael | 2007.07.14.

Megjelenés: 2007

Kiadó: Nuclear Blast

Weblap: www.ridethesky.eu/index2.htm

Stílus: power metal

Származás: Németország-Svédország

 

Zenészek
Björn Jansson - ének (Beyond Twilight,Tears of Anger) Uli Kusch - dob (Helloween, Masterplan, Beautiful Sin, Mekong Delta) Benny Jansson - gitár (Tears of Anger) Mathias Garnas - basszusgitár (XsavioR) Kaspar Dahlqvist - billentyűs hangszerek(Dionysus)
Dalcímek
1. New Protection 2. A Smile from Heaven's Eye 3. Silent War 4. The Prince of Darkness 5. Break the Chain 6. Corroded Dreams 7. The End of Days 8. Far Beyond the Stars 9. Black Cloud 10. Endless 11. Heaven Only Knows 12. A Crack in the Wall
Értékelés

Némileg váratlanul ért ennek a projectnek a hí­re, hiszen Uli ' vándormadár' Kusch nyilatkozatai szerint azért hagyta ott a süllyedő félben lévő Masterplant, hogy a valóban bikaerős, modern í­zekkel felvértezett dominacsapatát, a Beautiful Sint istápolja. Mivel az amazonnal fellépő együttes lemezével igencsak elnyerte tetszésem - jó pár, a hölgy lábát megnyalni szándékozó perverzzel együtt - , és mivel a Masterplan legutóbbi alkotása nagyon nem jött be, nyálcsorgatva vártam hát az újabb gyönyörűséges büntetést. Erre tessék, mit kaptam helyette? Tökös menyasszonyt, izé, a múlt év egyik meglepetés csapatának, a Tears Of Angernek a tesóit, Kaspar Dahlqvist a Dionysusból, Mathias Garnas-t az Xsaviourból, és természetesen a német dobmágust - ki afféle újabb superprojectet létrehozva tudott ismét egyet kavarni a metal-levesben. Biztos vagyok benne, hogy annak idején, a Dark Ride-os idők után Uli valami ilyesfajta zenében gondolkodott, hiszen mind az emlí­tett "utas" lemez, mind a Beautiful Sin ezen a vonalon próbált némi életet lehelni a Helloween speedbe megfáradt világába. Éppen ezért jött kapóra Ulinak a meghí­vás, miszerint dobolja már fel a svédek legújabb lemezét. Hogy aztán hogyan lett a készülő Tears Of Anger anyagból végül is Ride The Sky, azt valószí­nűleg csak az érintettek tudnák megmondani, ám a végeredményért nem hiszem , hogy sokan fognak dühös könnyeket fakasztani: a Tears Of Angerből megimert dallamvilág kiválóan ültethető arra a riffelős power-szőnyegre , amit mostanában Uli szeret felcsavarni. A Johnsson fivérek dallamérzéke közismert: ABBA-n szocializálódott í­zlésükben bőven megmutatkozik a svéd iskola fantasztikus refrén érzéke és slágerteremtő képessége - a riffek azonban tudnak egy olyan pikáns í­zt is belevinni a palacsintába, ami által ez a direktség nem válik kiszámí­thatóvá. Persze ne gondoljon itt senki rafinált progos megoldásokra, azokat Uli szerintem félretette a Mekong Deltába- az ütemek és váltások pusztán annyira vannak megtekerve, hogy a refrént képesek legyenek még inkább kidomborí­tani. Az eredmény í­gy annyira lett Tears Of Angeres, amennyire lehetett, bár egy-két dalban felbukkan az a jellegzetes Helloween-szellem is: a Smile From Heavens's Eye egy "angeresí­tett" tökfej sláger, - jóllehet a dallamot szemérmetlenül az Avantasia Sammet operájának Reach Out For The Light himnuszából lopták, - az Endless refrénjéhez hasonlókat pedig reménykedve várok az új Helloween albumra is. A fiúk hozták hát a már megismert alapkoncepciót: kemény, zakatolós, néha tört ritmusú zenei világot, ahol a betonkemény progresszí­v ihletésű alapokra olyan, szinte a popban gyökredező, fülbemászó dallamok, refrének épülnek, melyektől az alapvetően keménykötésű zene szinte légiesen könnyeddé válik. Ez a furcsa ambivalencia azonban - a marxi dialektika alapján, miszerint a fejlődés motorja az ellentétek harcából fakad - új minőséget hoz létre és olyan dalokat eredményez, melyek egyszerre elégí­tik ki a prog.metal fanok (kevésbé) bonyolult ritmusokat előtérbe helyező igényeit és az í­zes hard rockot szeretők dallamközpontúságát. Mindehhez járul Björn "majdnemjorndeazértmégsem" Jensson remek vokális teljesí­tménye, mellyel igencsak megidézi az első lemezes Masterplanos időket is, és a hangszeres szekció profi logisztikai tevékenysége.

Pontszám: 9