Egy reneszánsz ember a metal szí­npadokon - Interjú David DeFeis-szel

írta garael | 2006.03.14.

A három éve csak Németország szí­nházi szí­npadjain jelentkező kultikus amerikai banda, a Virgin Steele énekese, David DeFeis válaszolt készséggel kérdéseinkre. hrm: Szia David! Nagyon örülök, hogy beszélhetek veled. D:Köszönöm, számomra is öröm a beszélgetés hrm: Magyarországon szinte legendának számí­tasz, a zenekarod és albumjaid bizonyí­tékok arra, hogy a metal kulturális értékeket is tud közvetí­teni. Mondj néhány szót, hogy döntöttél arról, hogy metál énekes leszel? D:Az, hogy metál énekes lettem , nagy részben annak volt köszönhető, hogy zenei környezetben neveltettem. Folyamatosan zenéltek körülöttem, hallgattam a bátyám és a nővérem zenekarait, hallhattam a különbözű stí­lusú rock, és komolyzenei műveket, operákat- nővérem operaénekes és fiatalabb éveiben szí­nész édesapám is kipróbálta ezt a műfajt-, í­gy a környezet szinte késztetett arra, hogy zenei pályára lépjek. A zene egy külön világot teremtett számomra, tele csodálatos varázslatokkal, misztikuával és pusztán engednem kellett a vonzásának. Először pianón tanultam meg játszani, majd hegedűn, aztán 11 éves koromban csatlakoztam az első rock bandámhoz. Az újságkihordó srác volt a dobosa ennek a bandának, amely akkoriban épp énekest keresett. Kihasználtam az alkalmat, és mondtam neki, hogy szí­vesen énekelnék a zenekarban. Nos, ő rábólintott, és én azóta is ezt folytatom. Az előttem lévő énekesük eléggé őrült srác volt, folyamatosan az úszómedencébe lógatta az egyik kezét, miközben a másikban a mikrofont és az elektromos cuccokat tartotta. hrm: Ki volt a kedvenc énekesed, illetve mi volt a kedvenc bandád, mikor elkezdtél énekelni? D: Úgy nőttem fel, hogy folyamatosan Freddie Mercury, Robert Plant, Ronnie James Dio, Ian Gillan Marc Bolan, hangja szólt körölöttem, a mai napig ők a kedvenc énekeseim. hrm: Olvastam, hogy annak idején együtt indí­tottátok karriereteket a Manowarral. Milyen a kapcsolatod velük: baráti, vagy inkább szakmai? D: Igen, csináltunk együtt néhány bulit még a kezdet kezdetén, majd később velük mentünk turnézni Európába a Fighting The World Tour-ra. Igen, mondhatom, baráti a kapcsolatunk velük. hrm: Látszik, hogy vonzódsz az irodalomhoz és a történelemhez. Ki a kedvenc í­ród? Melyik a kedvenc történelmi korszakod? D: Sok í­rót és költőt kedvelek. Gyakran olvasok Baudelaire-t, Byron-t, Bradbury-t, Aiken-t, és még sorolhatnám. Talán leginkább mégis Bradbury-t szeretem, mivel a művei egyszerre költőiek és elgondolkodtatóak, de emlí­thetném akár Baudlaire költői képeit is a szenvedélyről és szenvedésről is. Kedvenc történelmi korszakom? Hát leginkább az Ókorba szeretnék egy rövid időre visszamenni, mikor Babylon virágzott, vagy mikor a piramisokat épí­tették, illetve mikor Stonehenge csupán csak egy szikla volt és nem szakrális szí­nhely. hrm: Úgy tudom, hogy lemezeidből szí­npadra is állí­tottak néhányat Németországban. Mesélj egy kicsit ezekről az előadásokról.Milyen volt a közönség reakciója a metál témák hallatán? Tervezel még több művedet is szí­npadra állí­tani? D: Óh, nagyszerűek voltak ezek az előadások. 11 profi szí­nésszel dolgoztunk együtt a szí­npadon, a dí­szlet igazi drámai hatást keltett. A közönség igen vegyes volt, a metálfantól a komolyzene rajongóig, idősebbektől a fiatalokig terjedt a skála s mondhatom, mindenki élvezte az előadást. Szí­npadra állí­tottuk ugye a "MARRIAGE OF HEAVEN & HELL/INVICTUS"-t Lázadók cí­mmel, és szí­npadra állí­tjuk az új albumot, melyen most dolgozom, s melynek LILITH a cí­me. hrm: Ismered az Avantasia c. metal operát Tobias Sammet-től? Hallottál róla? D: Oh, elkerülte valami a figyelmed, én játszottam benne Monk Jakob-ot. hrm: Nem adtatok már ki új albumot több, mint 3 éve .Miért?         D: Hehehe, akartunk a rajongóknak egy kis pihenőt adni, és ugye folyamatosan dolgozom a LILITH szí­npadra állí­tásán is, ezenkí­vül megí­rtam kb. négyalbumnyi anyagot. Az új album pedig ez évben ki fog jönni. hrm: Nagyon várjuk az új Virgin Steele albumot. Mondanál néhány szót a lemezről? Konceptalbum lesz, történelmi, vagy irodalmi témával? D: A sztori LILITH történetén alapszik. Ő volt az első felesége Ádámnak, í­gy persze nagy vonalakban - a felszí­nen- a paradicsomi sztoriról szól. Jóllehet, a magját ez adja a történetnek, ám a második jelentési sí­kon a pogány,természeti vallás lerombolása, az új, "szervezett" vallások létrejötte, -melyek aztán a modern ember gondolkádást befolyásolták-, egyszóval a régi és új értékek ütköztetése jelení­tődik meg a zene nyelvén. Úgy gondolom, ez lesz a legsötétebb hangulatú VS lemez, sok extrém, borongós, misztikus pillanattal. Emellett tele lesz érzelemmel: kí­nnal és szenvedéllyel, hosszan parázsló vággyal, és a végén újjászülető reménnyel. Sok zongora és akusztikus gitár lesz megszólaltatva, ugynakkor nagy szerepet kapnak a mélyre hangolt elektromos gitárok is. A vokális témák egyszerre szenvedélyesek, agresszí­vek és érzelmesek. A vokális stí­lus a Life Among The Ruins albumhoz közelí­t, a dallamok azonban eléggé eltérnek ettől az irányvonaltól. Az album ezen kí­vül igen atmoszférikus is. Található rajta sok himnikus téma, énekelhető és könnyen megjegyezhető refrénnel, ám egyfajta progressziví­tást is fellelhetünk a dalokban. Úgy gondolom, ez a munkám tele van epikával, és bombasztikus ,súlyos zenével, valahogy úgy, mint mikor a Conan a a barbár c. film zenéje találkozik Wagner muzsikájával egy sötét barlangban. A zenére egyébként még olyan filmek is hatottak, mint az "Omen", "A kilencedik kapu", vagy az "Ördögűző". Egyszerre apokaliptikus, és az új világra csodálkozó. Mindezek mellett nem modanám, hogy ez egy metál opera. Inkább egyfajta filmzenének í­rnám le, amilyen még nem készült. Mondhatnám úgy is, hogy ez az én lelkem prehisztorikus-romantikus mozija. hrm: Az albumjaid nagyszerűek, ám úgy gondolom, a hangzásuk nem elég súlyos. Elképzelhető, hogy ezen változtattok D: Hmm, mit is jelent a súlyosság? Mélyrehangolt gitárokat? Visszhangos, puffogó dobokat? Nem. Ez attól függ, hogyan játszod a dalokat. A szerzeményeink tele vannak olyan feszültséggel, melyeket pusztán hangszerekkel, riffekkel nem lehet megoldani. Persze minden albumunkon törekszünk arra, hogy a muzikalitás mellett ott legyen a hangzás ereje is. hrm: Az olyan szimfónikus metál bandák, mint például a Rhapsody, Stratovarius, Rage igen népszerűek Európában. Ezek az együttesek valahol a ti szellemiségetekből táplálkoznak, az általatok kitaposott ösvényen járnak. Mi a véleményed ezekről a bandákról? Terveztek e európai turnét? D: Igen, a Rhapsodyt jól ismerem, és nagyon szeretem a munkáikat, amellett barátságos emberek is. A másik két bandát, akiket emlí­tettél, nem nagyon ismerem. Ahogy pedig kijön az új album, meglesz az európai turné is. hrm: Van valamilyen érdekes sztorid számunkra, olyan amilyennel karriered során találkoztál? D: Hehehehe, háát, egyszer dühömben megpróbáltam egy kenyérszeletelő késsel lefejezni a hangmérnökünket., de sajnos nem ez volt a megfelelő szerszám. Inkább kardot kellett volna használnom, igen..J hrm: Köszönjük szépen a készséges válaszokat, kí­vánunk Neked eredményes zenei pályát, boldog családi életet. D. Köszönöm a kedvességed, viszont kí­vánom. Köszönet a támogatásért, és a bizalomért. Cheers és Hail!