Téli progresszivitás - Everwood, Rocktogon, 2006.12.15.
írta Tomka | 2006.12.22.
A hétvégi metál koncertek túlnyomó részének prezentálásában döntő szerepet vállalt ezúttal a pár hónapja felújított Rocktogon, ami ezúttal az összetettebb, progresszív power metál mellett még a klasszikus heavy metálnak is szentelt egy estét. A hétvégi, utolsó ünnepek előtti kikapcsolódáshoz azonban kiváló eshetőséget nyújtott az Everwood hangulatos koncertje... Az esthez a muzikalitáson kívüli szórakozást biztosító Rocktogon egy pozitív, progresszív tendencia eredményeként egyre inkább előtérbe kerül mostanában, mint a rock zenét kedvelő fiatalok hétvégi szórakozóhelye, kellemes hangulatának köszönhetően, továbbá azon ténynek, hogy egyre több a magyar metál életben nívós, saját kisebb-nagyobb rajongótáborral rendelkező együttes lép fel a klubban, ám a heavy metál aránya még így is sajnos elenyésző a bőséges kínálatban, de az a kevés koncert, ami megrendezésre kerül, minőségével kárpótolja a hallgatókat a mennyiség helyett.
Ezen sorba állhat be az egyre inkább progresszív vizekre evező Everwood együttes is, akik újfent egy hangulatos, szórakoztató koncerttel rukkoltak elő, mondhatni, hogy hozták a formájukat: ahogy a lemezen is, élőben is jellemző rájuk egy bizonyos fokú stabilitás, egy szint, amely alá sosem adják, így produkciójuk minden alkalommal élvezetes hallgatni-, illetve látnivaló. Ezen a koncerten sem volt ez másképpen, ám az évzáró koncert végességet sugárzó kifejezését az új, márciusra tervezett album számainak maximális preferenciájával ellenpontozták, így aki ellátogatott a decemberi közepén megrendezésre került koncertre, az egy előzetes "fél-lemezbemutató" koncertet hallhatott. A régi számok sajnos a csúszás következtében fellépő időhiány miatt nem kerültek prezentálásra, mindössze két szerzemény, a banda talán két legnagyobb slágere hangzott el: a honlapjukról is letölthető Heart So Cold már csak a kisszámú, de többé-kevésbé lelkes közönség reakciójának következtében, mintegy extra ráadásként. Így "bonuszként" eljátszva vált teljesen egyértelművé, hogy ezen szám már a banda védjegyének tekinthető, és a koncerteknek szerves részét kell, hogy képezze, egyrészt kvalitásai, másrészt a közönség elvárásai miatt. Hasonló indokok alapján szokott szinte mindig szerepelni a setlistben az együttes "balladájaként" funkcionáló As The Ocean Cries, ami inkább a közönség női tagjait mozgatja meg emocionálisan, mindenesetre kiváló darab, amely egyszerre kalauzol el a zene érzelmesebb és metálosabb oldalára, szerencsére klisémentesen. Az új számokat egyenlőre csak élőben hallhatta a közönség, így kevéssé ismerte, ami valamelyest akadályozta a zenével való 100 %-os azonosulást, de ami első blikkre megállapítható volt, hogy az újonnan írt számok is rendkívül "ízesre" sikerültek, amolyan ínyencfalatok a progresszív metál kedvelőinek, hiszen sajnos Magyarországon nem ez a stílus vonzza, még a metálon belül közel se a legtöbb hallgatót. Eddig progresszív power metál címkét akasztottak a zenekarra, többek közt én is, de a Raven's Nest-re keresztelt új album dalait hallgatva kezd egyértelművé válni, hogy a banda egyre inkább a tiszta prog. metál felé tendál: döntse el ki-ki maga, hogy ez pozitívum-e, mindenesetre nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a komplexitás egyre nagyobb aránya ellenére bőven meghagyták a power/heavy metál dallamosság iránti vonzódását a zenéjükben, így az első pár hallgatásra nehezebben kibogozható számok is kínálnak bőven fogódzkodót. A srácokon látszott, hogy nagyon élvezik, amit csinálnak, a közönség kis létszáma ellenére is, ám ezt nagy beleéléssel, illetve Balázs (Koncz Balázs - ének) szórakoztató frontemberi tevékenységével próbálták ellensúlyozni. A koncert mindenesetre nagyon kellemesre sikeredett, az új számok pedig nagyon ígéretesek, várjuk a lemezmegjelenést! Csak így tovább! Setlist Another World
Leaves of November
Run To My Fate
Unbroken
As The Ocean Cries
Silent Wind - The Murder of Sandy Jones
The Marching of Time
Like A Miracle
----------------------------------
Heart So Cold
Legutóbbi hozzászólások