HRM évértékelő – 2019 legjobbjai (szerintünk)

Mielőtt belemerülnénk a sűrűjébe, érdemes sokadjára is kiemelni egy nagyon fontos dolgot az elején: a folytatásban található listák abszolút szubjektívek, és ahogy felül is olvasható, ezek csak szerintünk 2019 legjobb lemezei, koncertjei. Sosem volt cél egy ilyen összegzésnél a teljességre, valamint az objektivitásra való törekvés. Nehéz is lenne, hiszen idén is volt miből válogatni, és mi így is tettünk.

Koncertekből mindenképpen túlkínálat volt, ugyanis folytatódott az a pozitív trend, hogy a legfontosabb turnék nagy százalékban elérték hazánkat, csak anyagilag és idővel kellett győzni a koncertlátogatást. Érdekes kérdés, hogy egy vadiúj aréna, mely nagyobb produkciók befogadására is alkalmas, milyen módon változtat ezen a képen. Nos, az Aerosmith már tuti, hogy jön 2020-ban, és ugye ők sem manapság jártak itt legutóbb…

Lemezek terén még nagyobb volt a merítési lehetőség, hiszen továbbra is ömlenek ránk az albumok, az EP-k, a koncertlemezek és ki tudja, hogy még milyen formátumú kiadványok. Ami az előző évhez képest szinte biztos, hogy idén sokkal minőségibb albumok hagyták el a stúdiók falait, ami minket csak örömmel töltött el. Voltak nagy visszatérők és régóta várt albumok, ha első blikkre kellene párat említenem, akkor végre megkaptuk a Tooltól, ami nekünk járt, összekalapált egy új lemezt a Rammstein, és a Slipknot is így tett. Ez pedig csak a mainstream, ráadásul külföld, úgyhogy a sor lehetne hosszabb is. Ha az általunk hallgatott lemezeket és mondjuk a hazai felhozatalt nézem, akkor ide sorolható Szekeres Tamás új szólóalbuma és az At Night I Fly első stúdiólemeze is, melyek nagyon tetszettek nekünk. Volt miből válogatni, na.

Érdekes, hogy míg sok nagy veterán az utolsó turnéját nyomja le (pl. Slayer), addig egyesek arra jönnek rá, hogy kár volt annak idején abbahagyni. Természetesen a Mötley Crüe-re célzok ezzel, akik 2020-ban hatalmas turnéra készülnek a Poison és a Def Leppard társaságában. Ami biztos: a Slayer ezt nem fogja eljátszani, hiszen egy nemrég tett nyilatkozatból tudjuk, „Kerry King nem Mick Mars vagy Slash”. Tom Arayának meg minden bizonnyal tele van a hócipője a turnézással, hiába van oda a metalért. Akadt tehát idén is jó pár téma, amiről lehetett beszélni, ez csak egy a sok közül, és akkor még nem említettem a szomorú eseményeket…

2020 pedig nemcsak szimplán egy új év lesz, hanem egy új évtized első felvonása, ami a Hard Rock Magazin számára is tartogat meglepetéseket, ezt már most ki merem jelenteni. Reméljük, hogy a jövőben is velünk maradsz és továbbra is olvasod, kommenteled cikkeinket, az biztos, hogy mi itt leszünk! (TAZ)

TAZ

A legjobb lemezek:

1. Evergrey: The Atlantic
2. Turilli / Lione Rhapsody: Zero Gravity (Rebirth And Evolution)
3. Voyager: Colours In The Sun
4. Starbreaker: Dysphoria
5. Myrath: Shehili
6. At Night I Fly: Mirror Maze
7. Lacuna Coil: Black Anima
8. The Ferrymen: New Evil
9. Eclipse: Paradigm
10. SOTO: Origami
11. Leprous: Pitfalls
12. Ola Englund: Master Of The Universe
13. Dream Theater: Distance Over Time
14. Within Temptation: Resist
15. Fleshgod Apocalypse: Veleno

A legjobb koncertek:

(Videó: Döbivision)

1. Testament – Barba Negra Track, 2019. augusztus 7.

A 2019-es lemezfelhozatal számomra egyértelműen lenyomta a tavalyit. A listámat összerakni ezúttal azért volt nehéz, mert sokan lemaradtak, néhány nagy kedvenc sajnos pont azért, mert nem jutottam végére a lemezek meghallgatásának. Néha belekaptam ebbe, aztán abba, végül azonban az aktuális hangulatom döntötte el, hogy mit hallgattam. Az viszont nem véletlen, hogy az első három az Evergrey, a Turilli / Lione Rhapsody és a Voyager lett.

A kiadó jóvoltából az új Evergrey-anyag már 2018 végén landolt nálam, és akár az akkori év végi listán is az első helyen végzett volna, 2019 meg pláne így volt. A Rhapsody újabb inkarnációját ugyan divat manapság szidni, mert nem követik a rég megkezdett hagyományokat, de pont ez bennük a jó. Luca Turilli felhagyott a virtuóz gitárfutamok felkaristolásával és inkább zongorázik, valamint hatalmas energiát fektet a dalszerzésbe és a kreatív munkába, aminek megvan az eredménye. A Voyager sajnos nagyon alulértékelt banda még a sokadik lemez ellenére is, pedig valami egészen különlegeset alkotnak albumról albumra. (A lemzkritikával még adós vagyok, hamarosan villantom is!)

Koncertek terén számomra igen sovány volt az év, de szerencsére nyáron kicsit átmozgathattam magam Chuck Billyék ellentmondást nem tűrő thrash metaljára, úgyhogy még formában vagyok. Ami 2020-at illeti: remélni már rég nem remélek semmit, úgyhogy csak kíváncsian várom, mi hullik elénk jövőre, már ami a rock és metalt illeti.

CsiGabiGa

A legjobb lemezek:

1. Myrath: Shehili
2. Beast In Black: From Hell With Love
3. Michael Schenker Fest: Revelation
4. Turilli / Lione Rhapsody: Zero Gravity (Rebirth And Evolution)
5. Szekeres Tamás: White Shapes Of Blue
6. Avantasia: Moonglow
7. Eclipse: Paradigm
8. Gary Hoey: Neon Highway Blues
9. Whitesnake: Flesh & Blood
10. Freedom Call: M.E.T.A.L.
11. Grand Slam: Hit The Ground
12. Vinnie Moore: Soul Shifter
13. Phil Lanzon: 48 Seconds
14. The Dark Element: Songs The Night Sings
15. John Illsley: Coming Up For Air

A legjobb koncertek:

(Videó: Metal Crusader)

1. Riot V, Stress – Backstage Pub, 2019. 11. 07.
2. Steel Panther, Atomic Playboyz – Barba Negra Track, 2019. 07. 17.
3. TOTO, ZFG – Budapest Sportaréna, 2019. 06. 27.
4. Avantasia – Barba Negra Track, 2019. 05. 06.
5. U.D.O., Red Partizan, Kiss of the Dolls – Barba Negra, 2019. 03. 27.
6. Freedom Call, Visions Of Atlantis, Seven Thorns – Dürer Kert, 2019.10.13.
7. Gary Moore Emlékest – A38 Hajó, 2019. 04. 04.
8. Vámos Zsolt 50 – Analog Music Hall, 2019. 04. 25.
9. Deep Purple, Monster Truck – Budapest Sportaréna, 2019. 12. 09.
10. CoreLeoni, Maxxwell – Dürer Kert, 2019.12.11.

És egy különleges ülőkoncert:

Nick Simper & Nasty Habits – Rockmúzeum, 2019. 05. 18.

Színházban csak vígjátékot szoktam nézni, drámát hoz eleget az élet. Én szórakozni akarok! Ugyanígy vagyok a zenével is. Nem érdekel, ha mások szerint gagyi vagy ódivatú a muzsika, csak kellemes perceket szerezzen: szeressem. Nem vagyok kíváncsi az önmegvalósító szenvelgésekre és az öncélú virtuozitásra sem. Ha nem a zenének van alárendelve, egy fabatkát sem ér.

Ennek megfelelő az év végi listám mind a CD-megjelenéseket, mind a koncerteket tekintve. Kiemelni csupán egyet szeretnék, amiről nem volt kritika: John Illsley a szememben a Dire Straits zenei örökségének hordozója, szólólemezeit hallgatva elgondolkodom, hogy vajon nem ő írta-e a legendás slágereket, mert Mark Knopfler szólóalbumai egész más, számomra kevésbé szimpatikus irányba kanyarodtak el. Koncertlátogatásban idén visszafogottabb voltam, cserébe több koncertlemezt hallgattam itthon, azok viszont nem kerülhetnek ebbe a listába, pedig volt pár igen különleges. Inkább élvezem ma már testközelből a klubkoncerteket, mint az arénákban csak a kivetítőn látható műsort. Azokból csak két rendkívüli produkció került fel a listámra, a TOTO és a Deep Purple koncertje.

Az év pozitív és negatív meglepetése is a Deep Purple-höz kapcsolható: a zenekar arénakoncertjén fantasztikusat alakított, a zenészek munkája tanítanivaló, Gillan meg az utóbbi évek egyik legjobb teljesítményét nyújtotta. Ugyanez nem mondható el az ex-Deep Purple énekesről, David Coverdale-ről, aki zenészei négyszólamú vokálja mögé bújva sunnyogta el a koncertet. Nem is tudom, volt-e már olyan, hogy ott hagytam az előadást a kezdés után fél órával. Mármint a Whitesnake-en kívül.

karpatisz

A legjobb lemezek:

1. The Neal Morse Band: The Great Adventure
2. Myrath: Shehili
3. Flying Colors: Third Degree
4. At Night I Fly: Mirror Maze
5. Neal Morse: Jesus Christ – The Excorcist
6. Dream Theater: Distance Over Time
7. Jordan Rudess: Wired From From Madness
8. Leprous: Pitfalls
9. Slipknot: We Are Not Your Kind
10. Devin Townsend: Empath
11. Opeth: In Cauda Venenum
12. Paul Gilbert: Behold The Electric Guitar
13. Front: Echoes From The Past
14. Ringo Starr: What’s My Name
15. Ray Alder: What The Water Wants

A legjobb koncertek:

(Videó: Balázs Adrienn)

1. Dream Theater – Székesfehérvár, FEZEN fesztivál, 2019. július 25.
2. Special Providence – Székesfehérvár, FEZEN fesztivál, 2019. július 25.
3. Arch Enemy – Székesfehérvár, FEZEN fesztivál, 2019. július 25.

A 2019-es nem volt könnyű év, zenei értelemben viszont igen színesre sikeredett. A szélsőséges elmozdulások jellemezték az év történéseit, így zenei téren is követtem ezt a hangulati elmozdulást. Az aktuális megjelenéseket minden körülmények között követtem, rengeteg jó lemez jelent meg és koncertfelvételek is érkeztek szép számban, a személyes kedvencem a Sons Of Apollo Plovdivban felvett koncertanyaga lett. A kiadók idén is sok régebbi lemez újrakiadásával kedveskedtek a zenét kedvelőknek, ezek között a favorit a The Beatles ’Abbey Road’-jának 50 éves jubileumi változata volt. Remélem, jövőre folytatódik a hagyomány és jön a ’Let It Be’ is!

Ha már 2020, a kezdés igen izgalmas lesz. Jön a második nagylemez Mike Portnoy prog-metal szupercsapatától, de lesz új Transatlantic-album is. Egy The Neal Morse Band koncertlemez már biztos megjelenik és egy Flying Colors koncertfilm is érkezhet, hiszen a napokban filmre vették a londoni záróbulit. Hogy hány alkalommal jutok el kedvenceimet megnézni? Ez egy nagy kérdés, de kettő buli már szerepel azon a listán, ahol a részvétel kötelező.

Bigfoot

A legjobb lemezek:

1. Steve Hackett: At The Edge Of Light
2. Rival Sons: Feral Roots
3. Marillion With Friends From The Orhestra
4. Tool: Fear Inoculum
5. Elephant9: Psychedelic Backfire I-II.
6. Jan Akkerman: Close Beauty
7. European Mantra: B.O.T.
8. Vinnie Moore: Soul Shifter
9. Djabe & Steve Hackett: Back To Sardinia
10. Phil Campbell: Old Lions Still Roar
11. Walter Trout: Survivor Blues
12. Eric Gales: Bookends
13. Dream Theater: Distance Over Time
14. Phil Lanzon: 48 Seconds
15. Mike Zito & Friends: Rock ’n’ Roll - A Tribute To Chuck Berry

Végignézve az idei lemezkínálatot, 2019 nekem a progresszív rock éve volt. Mind az öregek, mind a fiatalabb generáció prominensei jól teljesítettek. Ha valakit nevesítenem kell, azt mondom, 2019 Steve Hackettről szólt: az év elején egy kiváló albummal jelentkezett, mely a szó legnemesebb értelmében klasszikus progresszív rockot kínált. Az év végén kiadott egy retrospektív koncertlemezt jórészt a Genesis dalaival, és még erejéből arra is futotta, hogy beszálljon a Djabéba, hozzájárulva a második „Sardinia”-albumukhoz. A Tool majd másfél évtizedes szünet után csodás albummal tért vissza, muzsikájukban most is ott figyel az ős-pszichedélia, a Riverside is megmutatta, van élet számukra Piotr Grudzinski halála után. A Marillionnak nagyon jót tesz, ha vonósokat is bevon a zenéjébe. Jan Akkerman most is a világ egyik legnagyobb jazzgitárosa, negyven-akárhány éve még a Focusszal írt rocktörténelmet, Vinnie Moore pedig nemcsak a UFO hard rock legendáját alakítja, hanem fúziós gitárosként is emlékezeteset produkál.

Két abszolút kedvencem Beth Hart és Joe Bonamassa teljesítménye viszont elmaradt a várttól. Beth készített ennél jobb albumokat, Joe-nak is csak egy három évvel ezelőtti koncertre futotta, ami tegyük hozzá, azért nem volt olyan rossz.

A legjobb koncertek:

(Videó: Chris Max)

1. John McLaughlin and the 4th Dimension – MoM Sport, 2019. április 20.
2. Riverside – A38 Hajó, 2019. március 09.
3. Deep Purple, Budapest, Papp László Aréna, 2019. december 9.
4. Eric Gales – Paks, Gastroblues Fesztivál, 2019. július 6.
5. Nick Simper & Nasty Habits – Rockmúzeum, 2019. május 18
6. John Mayall – Akvárium Klub, 2019. március 19.
7. Omega – Papp László Aréna, 2019. november 8.
8. Europe – Alsóörs, Open Road Fesztivál, 2019. június 9.
9. Arch Enemy – Székesfehérvár, FEZEN Fesztivál, 2019. július 25.
10. Bruce Dickinson – Kongresszusi Központ, 2019. november 2.

Talán annyi bulit nem látogattam meg, mint egy évvel ezelőtt, de azért szorgalmasan jártam a koncerthelyeket az idén is. John McLaughlin hetvenhét évesen még mindig olyat tud, hogy a fiatalabbak csak kullognak utána, ezt a misztikus jazzgitározást senki nem tudja művelni. A Riverside ugyan másképp szól gitárosuk elvesztése után, de most is lenyűgöző, ahogy játszanak élőben. A Deep Purple több mint ötven év után is hiteles, egykori alapító basszusgitárosuk, Nick Simper szintén. John Mayall jócskán túl a nyolcadik ikszen, sodró bulit nyomott kiváló zenésztársaival, anélkül, hogy egy pillanatra leült volna. Az Omega a katasztrofális technikai hiba után a sírból hozta vissza a bulit egy erős, emlékezetes fellépést produkálva. Nem vagyok egy death metal rajongó, sőt nagyon távol áll tőlem a műfaj, de az Arch Enemy koncertje a Dream Theater előtt nagyon bejött. Nemcsak a nagyszerű zenészek miatt, hanem maguk a jól felépített dalok is tetszettek, és el tudtam fogadni Alissa White-Gluz hörgős énekstílusát. Bruce Dickinson az Iron Maiden nélkül járt Budapesten, csak a végén énekelt egy kicsit, végtelenül szórakoztató dumapartija megérdemelt sikert aratott a kongresszusi központban.

Szólnom kell két kellemetlen élményről is. Az egyik a Scorpions lélektelen sika-kasza-léc koncertje az Arénában, mely majd négy évvel ezelőtti fellépésükhöz képest semmi újjal nem szolgált. Nemcsak ez az év, hanem talán életem legnagyobb csalódása a Whitesnake hetvenöt perces haknija a Barba Negrában. De nem is a zenekar teljesítménye bántott, hanem az a produkció, amit David Coverdale éneklés címén művelt. Ami még jobban megdöbbentett, az a kritikátlan rajongás, ahogy egyesek kommentálták ezt a szégyenletes megmozdulást: „Azért még tud énekelni.” (Nem tud.)  „Ez így is jó volt.” (Nem volt jó.)  „Nem baj, hogy ilyen rövid volt.” (De igen.) „Egy legenda.” (Pont ezért nem engedhet meg magának ilyet.) – és még sok hasonlót lehetett olvasni a világhálón a buli után. Első és utolsó Whitesnake-koncertemen vettem részt.

Dzsó

A legjobb lemezek:

1. Devin Townsend: Empath
2. Tool: Fear Inoculum
3. KoЯn: The Nothing
4. Coldplay: Everyday Life
5. Opeth: In Cauda Venenum
6. Stereophonics: Kind
7. Ray Alder: What The Water Wants
8. The Mute Gods: Atheists And Believers
9. Liam Gallagher: Why Me? Why Not.
10. Flying Colors: Third Degree
11. RPWL: Tales From Outer Space
12. Yogi Lang: A Way Out Of Here
13. Dream Theater: Distance Over Time
14. Slipknot: We Are Not Your Kind
15. Goo Goo Dolls: Miracle Pill

A legjobb koncertek:

(Videó: Steel of Silesia)

1. Eagles – Lanxess Arena, Köln, 2019. május 28.
2. Godsmack, Like A Storm – Barba Negra Music Club, 2019. március 28.
3. Tommy Emmanuel, Ripoff Raskolnikov – Barba Negra Music Club, 2019. november 10.
4. Toto, ZFG – Papp László Budapest Sportaréna, 2019. június 27.
5. Devin Townsend, Haken – Barba Negra Music Club, 2019. november 30.
6. Simon Phillips, Djabe – A38 Hajó, 2019. november 27.
7. Ryan McGarvey – Analog Music Hall, 2019. április 12.
8. Deep Purple, Monster Truck – Papp László Budapest Sportaréna, 2019. december 9.
9. Meshuggah, Harmed – Barba Negra Track, 2019. augusztus 6.
10. Omega, Nazareth – Papp László Budapest Sportaréna, 2019. november 8.

Ahogy tavaly, az idén is kiterítettem a nappalim szőnyegére az év koncertjegyeit és ismét megelégedéssel nyugtáztam a matekot, mert 34 koncertre sikerült eljutni, ha a fesztiválok egy darabnak számítanak és ha Bruce Dickinson unortodox író-olvasó találkozója is belefér a keretbe. Volt a felhozatalban minden, Gereben Zitától Arch Enemy-ig, és lógó orral sehonnan sem jöttem haza, tehát piszok erős mezőnyben kellett vonalat húzni tíznél, így nem kerülhetett fel a listára az Open Road Festen bomba formában játszó Europe, a hazánkba először látogató finn indie dallamkirály Poets Of The Fall, akik olyan show-t nyomtak, hogy az A38 kis híján léket kapott. Lemaradt a ritkán koncertező, és a Müpa Fesztiválszínházában zajos sikert arató European Mantra és a nagy kedvenc Dream Theater is, akik még mindig a bajnokok ligájában játszanak, de ez most a listára kerüléshez kevés volt. A sorrendben csak annyi bizonyos, hogy az Eagles a legelső a lélegzetelállító élményt nyújtó előadásával, amellyel felkerültek az „életem legjobb koncertjei” című listára is, a többi buli ugyanúgy lehetett volna második vagy tizedik is, mindegyik kiemelkedő produkció volt.

2019 albumaival kapcsolatban nekem a legfontosabb, hogy teljesült az álmom és megjelent Devin Townsend új albuma, amely olyan átütő erejű progresszív anyag lett, amelyre a tízéves cikluselmélet jegyében 1999 óta várok. Valóra vált egy másik álom is, mert a rajongók 13 éves szopatása után végre új anyaggal jelentkezett a Tool, amely ráadásul remekül sikerült, a bronzérmet pedig a KoЯn nyakába akasztom, mert Jonathan Davis gyászterápiájából őszintén sötét és sötéten őszinte, kiváló új lemez született. A dobogó 12 további fokára is nagyon könnyen tudtam albumot választani, 2019 minden stílusban hozott emlékezetes megmozdulásokat, a Coldplay pályafutása alighanem legjobbját alkotta meg egy rapszódiával, a Dream Theater újra olyat villantott, ami egykori önmagára emlékeztet, nem volt hiány kiemelkedő prog, alternatív, dallamos és zúzós alkotásokban sem, jó volt zenerajongónak lenni 2019-ben.

savafan

A legjobb lemezek:

1. Sabaton: The Great War
2. The Ferrymen: A New Evil
3. The Toy Dolls: Episode XIII
4. Beast In Black: From Hell With Love
5. Avantasia: Moonglow
6. Myrath: Shehili
7. The Dark Element: Songs The Night Sings
8. Rammstein: Rammstein
9. NorthTale: Welcome To Paradise
10. Freedom Call: M.E.T.A.L.
11. Galneryus: Into The Purgatory
12. Pretty Maids: Undress Your Madness
13. Twilight Force: Dawn Of The Dragonstar
14. Sum 41: Order In Decline
15. Eclipse: Paradigm

A legjobb koncertek:

(Videó: Rocks CSLP)

1. Ghost – Papp László Budapest Aréna, 2019. december 3.
2. Avantasia – Barba Negra Track, 2019. május 6.
3. Powerwolf, Beast In Black – Barba Negra Track, 2019. június 24.
4. SUM41 – Budapest Park, 2019. június 12.
5. Beast In Black, Myrath – Barba Negra Music Club, 2019. november 13.
6. Kissin' Dynamite – Dürer Kert, 2019. április 18.
7. Tankcsapda – Veszprém, Veszprémi Aréna, 2019. november 22.
8. Steel Panther – Barba Negra Track, 2019. július 17.
9. Brainstorm, Mob Rules – Dürer Kert, 2019. január 27.
10. Pretty Boy Floyd – Tatabánya, Roxxy Music Café, 2019. március 19.

Magánéleti szempontból igazán szar volt az évem, de valahogy mindig akkor érkezett egy olyan friss lemez, illetve szám, amikor nagyon fogékony voltam rá, így lett nagy kedvenc a ’Moonglow’, később jött egy Sabaton-dal majd pedig Toy Dolls-nóta. Ezért is szeretem ezeket a lemezeket, mert mindben volt valami, ami nagyon könnyen megfogott. Elnézve a listámat, úgy tűnik, idén a stílusok keverése jellemző rá. Egyre jobban bejönnek a popos, ne adj’ isten diszkós alapokra metalt pakolók muzsikája. Koncertek terén is nagy változást hozott ez az év. Tizenegynéhány év után idén volt az első olyan nyaram, amikor egyetlen fesztiválon sem voltam. A Foo Fighters koncertjére elmentem, de semmi mást nem láttam a Sziget programjából. A jövő évtől várok egy fasza Demons & Wizards-és egy Beast In Black-lemezt, valamint várom a hazánkban sosem járt Loudness és Black Veil Brides koncertjeit.

Losonczi Péter

A legjobb lemezek:

1. Evergrey: The Atlantic
2. Isole: Dystopia
3. Ray Alder: What The Water Wants
4. Myrath: Shehili
5. Swallow The Sun: When A Shadows Forced Into The Light
6. Sweet Oblivion Feat. Geoff Tate: Sweet Oblivion
7. Queesryche: The Verdict
8. Endseeker: The Harvest
9. Antropomorphia: Merciless Savagery
10. At Night I Fly: Mirror Maze
11. Ghaal’s Wyrd: Ghosts Invited
12. Mayhem: Daemon
13. Ahriman: Őskő
14. Arch / Matheos: Winter Ethereal
15. Impavida: Antipode

A legjobb koncertek:

(Videó: Piller József)

1. Evergrey – Dürer Kert, 2019. április 11.
2. Brainstorm – Dürer Kert, 2019. február 4.
3. Swallow the Sun – Dürer Kert, 2019. november 11.
4. Myrath – Barba Negra Music Club, 2019. október 13.
5. Machine Head – Barba Negra Music Club, 2019. október 24.
6. Jag Panzer – Bécs, Aréna, 2019. június 5.
7. Slayer – Papp László Budapest Aréna, 2019. június 11.
8. Amorphis – Barba Negra Music Club, 2019. február 25.
9. Mgla – Dürer Kert, 2019. szeptember 3.
10. Meshuggah – Barba Negra Track, 2019. augusztus 6.

Rendkívül sűrű és nehéz évet zártam magánéleti oldalról, ami kihatott zenehallgatási szokásaimra is. Sajnos idő hiányában nem tudtam annyi időt ezzel a hobbimmal tölteni, mint amennyit szerettem volna. A korábbi évekhez hasonlóan idén is rengeteg jó zene látott napvilágot, nem maradt senki lelki betevő nélkül. Ebben az évben a dallamos zenék tettek rám nagyobb hatást, de szerencsére a súlyosabb zenék világában is akadtak finomságok (pl. Impavida, Endseeker).

Koncertek terén ez az év is erős volt, már szinte megszámlálhatatlan mennyiségű koncert van itthon, vagy elérhető távolságban, és ez jövőre fokozódni látszik. Az Evergrey idén mindent vitt, de felejthetetlen volt a Machine Head múltidézése, az Accept-mentes U.D.O., a Slayer búcsúja, a Jag Panzer klubbulija Bécsben, a Hardline a Dürerben és a Meshuggah aprítása a Trackben.

Az új évben a koncertnaptár már tele, új megjelenések közül pedig valószínűleg a Psychotic Waltz visszatérése lesz rám a legnagyobb hatással, ezt már most borítékolom. Remélhetőleg ezen kívül is lesznek izgalmak…

Wardrum

A legjobb lemezek:

1. Evergrey: The Atlantic
2. Fleshgod Apocalypse: Veleno
3. Soilwork: Verkligheten
4. Periphery: IV: Hail Stan
5. Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
6. Heilung: Futha
7. Rammstein: Rammstein
8. Slipknot: We Are Not Your Kind
9. O.R.k.: Ramagehead
10. Children Of Bodom: Hexed
11. Korn: The Nothing
12. Silvertomb: Edge Of Existence
13. A Pale Horse Named Death: When The World Becomes Undone
14. Sunn O))): Life Metal
15. Opeth: In Cauda Venenum

Mérges vagyok idén magamra, mert feleannyi lemezt sem sikerült meghallgatnom, mint szerettem volna, de visszatekintve így is egy meglehetősen izgalmas év volt 2019. Legalábbis megjelenések terén, mert a koncertszezon már sokkal soványabb volt számomra. És nem, nem a felhozatal miatt. Sajnos idén nem nagyon volt időm, néha csak simán lehetőségem eljutni olyan eseményekre, amiknek pedig nagyon szerettem volna tanúja lenni. Ilyen például az 2019 sanzon-estje az A38-on, de legalább a kolléga jóvoltából odaképzelhettem magam. Ellenben a tavalyi év számomra legerősebb versenyzője, a Vola is tiszteletét tette kis hazánkban, így nemcsak hogy volt szerencsém élőben látni őket, de még mikrofonvégre is sikerült kapni a szimpatikus skandináv fiatalembereket. Nem kevésbé volt nagy öröm a velük együtt érkező Haken gárdájával sem beszélgetni, a két zenekar koncertje pedig maradandó emlékekkel ajándékozott meg. És számomra nagyjábol ennyi volt 2019 koncertfelhozatala sajnos. Talán majd jövőre jobb lesz!

Listámon a sorrend ismét csak erősen másodlagos, sokkal inkább egy „ezek pörögtek nálam idén” jelleggel kell nézni a felsorolt műveket. Egyedül az első hely nem volt kérdéses. Rendben van, aki követi az írásaimat egy ideje, az tudja, hogy nálam az Evergrey szent tehén, de ezúttal valóban egy olyan albummal rukkoltak elő, ami méltó a legnagyobb műveikhez, és az élmény, amit ez a lemez 2019 elején adott, egyszerűen zárójelbe tett minden mást az év hátralévő részére. Idén tervszerűen igyekeztem minél több eddig nem hallgatott zenekar felé nyitni, így alakult, hogy mind a Periphery, mind a Soilwork friss lemezeikkel nagyon közel tudtak kerülni hozzám. Szintén igaz ez a Swallow The Sunra, valamint a Korn - Slipknot kettősére is. Így visszatekintve az évre, sikeresnek ítélem meg projektemet, melynek fő célja a nyitás volt. Természetesen hűen a régi kedvencekhez, helyet kapott a listán az A Pale Horse Named Death is, valamint nagy izgalommal vártam a másik Type O Negative-hoz erősen kötődő zenekar, a Silvertomb bemutatkozó anyagát is. Listám végére olyan lemezek kerültek, melyeket bár hallgattam, de messze nem annyit, hogy becsülettel nyilatkozni tudjak róluk, viszont mindenképpen fontos megjelenéseknek tartom őket. A tizenötös keret miatt lemaradtak a Mayhem és a Nile anyagai, melyekhez sajnos még nem jutottam el, bár biztos vagyok benne, ha sikerült volna, akkor bekerülnek. Ilyen A (sic!) élet. Acélos új évet mindenkinek!

Tomka

A legjobb lemezek:

1. Rivals Sons: Feral Roots
2. Soen: Lotus
3. The Wildhearts: Renaissance Men
4. Kadavar: For The Dead Travel Fast
5. Insomnium: Heart Like A Grave
6. Arch / Matheos: Winter Ethereal
7. Amon Amarth: Berserker
8. Voyager: Colours In The Sun
9. Whitechapel: The Valley
10. The Murlocs: Manic Candid Episode
11. Opeth: In Cauda Venenum
12. The Darkness: Easter Is Cancelled
13. King Gizzard & The Lizard Wizard: Infest The Rats' Nest
14. Rotting Christ: The Heretics
15. Little Steven & The Disciples of Soul: Summer Of Sorcery

Mike

A legjobb lemezek:

1. Atlantean Kodex: The Course Of Empire
2. Arch / Matheos: Winter Ethereal
3. Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
4. Articulus: I
5. Tool: Fear Inoculum
6. Soen: Lotus
7. Borknagar: True North
8. Klone: Le Grand Voyage
9. Periphery: IV: Hail Stan
10. Big Big Train: Grand Tour
11. Fjords: Onirica
12. Noveria: Aequilibrium
13. The Offering: Home
14. Ancient Bards: Origine – The Black Crystal Sword Saga Part 2
15. Esoteric: A Pyrrhic Existence

És a Királyi Cserepad:

Abyssic: High The Memory
Alcest: Spiritual Instinct
Concilium: No Sanctuary
Crypt Sermon: The Ruins Of Fading Light
Darkwater: Human
Disillusion: The Liberation
Dvm Spiro: MMXIX – In Frigidvm Lectvm
Fallujah: Undying Light
Fvneral Fvkk: Carnal Confessions
In Mourning: Garden Of Storms
Insomnium: Heart Like A Grave
Isole: Dystopia
Leprous: Pitfalls
Lord: Fallen Idols
Old Night: A Fracture In The Human Soul
Queensrÿche: The Verdict
Ray Alder: What The Water Wants
Smoulder: Times Of Obscene Evil And Wild Daring
Sun Of The Dying: The Earth Is Silent
Thank You Scientist: Terraform
The Flower Kings: Waiting For Miracles
The Great Old Ones: Cosmicism
The Lone Madman: Let The Night Come
Twilight Force: Dawn Of The Dragonstar
Year Of The Goat: Novis Orbis Terrarum Ordinis

Pálinkás András

A legjobb lemezek:

1. Schammasch: Hearts Of No Light
2. Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
3. Ray Alder: What The Water Wants
4. White Ward: Love Exchange Failure
5. The Great Old Ones: Cosmicism
6. Nick Cave: Ghosteen
7. Blut Aus Nord: Hallucinogen
8. Misþyrming: Algleymi
9. Perihelion: Agg
10. Soilwork: Verkligheten
11. Rorcal: Muladona
12. Leprous: Pitfalls
13. Djabe & Steve Hackett: Back To Sardinia
14. Lindemann: F&M
15. Alcest: Spiritual Instinct

Rune

A legjobb lemezek:

1. Evergrey: The Atlantic
2. Swallow The Sun: When A Shadow Is Forced Into The Light
3. Avantasia: Moonglow
4. Myrath: Shehili
5. Rammstein: Rammstein
6. Lindemann: F&M
7. Tool: Fear Inoculum
8. Borknagar: True North
9. KoЯn: The Nothing
10. Lacuna Coil: Black Anima
11. Eclipse: Paradigm
12. Opeth: In Cauda Venenum
13. At Night I Fly: Mirror Maze
14. Devin Townsend: Empath
15. Turilli / Lione Rhapsody: Zero Gravity (Rebirth And Evolution)

Számomra ezt az évet az Evergrey és a Swallow The Sun idei alkotása uralta. A két banda rengeteg figyelmet követelt magának, így mellettük csak kevés zenekar lemezének sikerült előtérbe kerülnie. Ezek közt több olyan is akadt, amiket nem feltétlenül tartok kiemelkedő alkotásnak, viszont megvolt az a tulajdonságuk, hogy hosszú távon is szórakoztatóak tudtak maradni

Az olyan nagyágyúk lemezeinek, mint az Opeth és Devin Townsend is mind megvoltak a maga nagy pillanatai. Nagyon vártam, de csalódnom kellett az Avatarium és a Leprous anyagaiban, ezek a csapatok úgy tűnik, a kislemezekkel el is lőtték az összes puskaport. A magyar zenekarok közül idén újból Horváth András Ádám csapata volt a kedvencem, aki ezúttal a hét éve pihenő At Night I Fly felállással okozott kellemes perceket.

Idén a legtöbben követték a jól bevált receptet, ami most működött, viszont legközelebb már időszerű lesz változtatni a formulán, aki viszont mert nagyobbat lépni, az általában szerencsésen navigált az új területeken.

Pokkornel

A legjobb lemezek:

1. European Mantra: B.O.T.
2. Nick Cave & The Bad Seeds: Ghosteen
3. Yodok III: This Earth We Walk Upon
4. Schammasch: Hearts Of No Light
5. Rorcal: Muladona
6. Lingua Ignota: Caligula
7. Marshall Allen, Danny Ray Thompson, Jamie Saft, Trevor Dunn, Balázs Pándi, Roswell Rudd: Ceremonial Healing
8. Chelsea Wolfe: Birth Of Violence
9. Keiji Haino + Sumac: Even For Just The Briefest Moment / Keep Charging This”Expitation” / Plug In To Making It Slightly Better
10. Android: East of Eden Revisited
11. Solaris: Nostradamus 2.0
12. Inter Arma: Sulphur English
13. Dead To A Dying World: Elegy
14. Djabe & Steve Hackett: Back To Sardinia
15. Merzbow, Keiji Haino, Balázs Pándi: Become The Discovered, Not The Discovered

A legjobb koncertek:

(Videó: forkingsandqueens)

1. Keiji Haino & Pándi Balázs – UH Fest 2019, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Budapest, 2019. október 5.
2. European Mantra – Müpa, Budapest, 2019. szeptember 29. 
3. Neurosis, Yob, Negative Approach, KWC – Akvárium Klub, Budapest, 2019. július 24.
4. Solaris-Nostradamus 2.0 / Az Idő Rendje – MOMkult, Budapest, 2019. november 16.
5. Amenra / E-L-R / Ylva /– A38 Hajó, Budapest, 2019. november 6.
6. Sear Bliss, Seven Springs Tour 2019 – Nyolcas Műhely, Székesfehérvár, 2019. május 1.
7. Karthago-40 éve együtt – Jubileumi Nagykoncert, Aréna, Budapest, 2019. április 13.
8. Jozef van Wissem-Only Lovers Left Alive – A38 Hajó, Budapest, 2019. október 17.
9. Müller Péter Sziámi AndFriends, Diszeli Kúria – Tapolca, 2019. július 20.
10. Winand Gábor és a Parker Jazz Quartet – Vaszary Galéria, Balatonfüred, 2019. április 11.

Mindig nagy dilemma egy ilyen lista összeállítása, mivel elég széles spektrumot átölel a zenei ízlésem, s több kiváló album közül kell sorrendet kialakítanom a jazz műfajtól kezdve egészen az extrém metalig. Így eshetett meg az is, hogy olyan előadók nem kerültek fel a listámra, mint a Karthago, a Leprous, a Swallow The Sun, a Tool, Erik Truffaz, a White Ward, a The Great Old Ones, a Perihelion, az Esoteric, Mizmor, az Eremit, David Munyon, a Gáspár Károly Trió és még sorolhatnám. Ezen együttesek mind-mind remek produkcióval rukkoltak elő. Ha lenne egy olyan lista, hogy ki lett 2019-ben az év zenésze, akkor nálam Pándi Balázs állna az első helyen. Nemzetközi mércével mérve is páratlan a zenei karrierje. A még csak 36 éves fenomén olyan zenészekkel játszott együtt, mint a Sonic Youthból Lee Ranaldo, cannes-i filmfesztiválról több díjat is bezsebelő filmrendező Jim Jarmusch és a világhírű amerikai trombitás, Wadada Leo Smith. 2019-ben legalább hat olyan lemezt kiadtak, amin Pándi Balázs dobol, ezek közül mindenképpen kiemelném a ’Ceremonial Healing’ albumot, amit az idei Record Store Day-re adtak ki. Ezen a tripla lemezes exkluzív kiadványon a free jazz nagyjai szerepelnek: a 95 éves élő legenda, Mashall Allen, Danny Ray Thompson, Jamie Saft és Trevor Dunn. Kiadtak egy közös koncertlemezt a japán improvizációs zene egyik legnagyobb alakjával, Keiji Hainóval, s a zajzene ikonjával, Merzbow-val. De, hogy a grindcore stílus sem áll távol Balázstól, azt Takafumi Matsubara ’Pull Out My Eyes’ lemezén is bizonyítja. És ha egy kicsit előre tekintünk 2020-ra, a Csihar Attilával való fúzió igencsak ígéretes. Hogy ebből lemez is lesz, vagy csak koncertek, ez már a jövő kérdése.

Lacc

A legjobb lemezek:

1. Opeth: In Cauda Venenum
2. Tool: Fear Inoculum
3. Leprous: Pitfalls
4. Baroness: Gold & Grey
5. Nick Cave: Ghosteen
6. Flying Colors: Third Degree
7. Inglorious: Ride To Nowhere
8. Evergrey: The Atlantic
9. Slipknot: We Are Not Your Kind
10. Jinjer: Macro
11. At Night I Fly: Mirror Maze
12. Mayhem: Daemon
13. Dream Theater: Distance Over Time
14. Jordan Rudess: Wired From From Madness
15. Rammstein: Rammstein

A legjobb koncertek:

(Videó: Koncert.lap.hu)

1. Slayer, Anthrax - Papp László Sportaréna, Budapest, 2019 június 11.
2. Ghost - Papp László Sportaréna, Budapest, 2019 december 3.
3. Meshuggah - Barba Negra Track, Budapest, 2019 augusztus 6.
4. Dream Theater, Opeth - Artmania Fesztivál, Nagyszeben, 2019 július 26-27.

Bár mostanában a Ghost nálam hatalmas sláger, és a rajongásom eme jelenség iránt nem kifejezhető pusztán néhány mondatban, mégsem őket tettem az első helyre. Nem kérdés, az idei év koncertje nálam a Slayeré volt. Gyerekkorom egyik kedvenc bandájáról van szó, és maga az a tudat, hogy búcsúturnén kaptam el őket először és utoljára, többszörösen felkavaró volt. Örök emlék marad minden perce. A Meshuggah is legalább ennyire elképesztő volt élőben, a svéd kiborgok senkit nem kíméltek a félelmetes precizitással előadott, üresjárat- és sallangmentes zenei pusztításuk során. Az erdélyi Artmania Fesztivál két főattrakciója közül az Opethet emelném ki, akik köröket vertek az egy nappal előttük fellépő Petrucciékra.

Az idei albumlista első helyét hosszas vajúdás után ugyancsak az Opethnek ítélem. 2019 legmegosztóbb albuma díjára pedig az új Leproust jelölöm. A lista második feléről a magyar At Night I Fly-t tartom fontosnak kiemelni, mert tényleg nemzetközi szinthez méltó dalokkal rukkoltak elő.

Már tudom, hogy a 2020-as évben a Ghost (akik az idén új EP-vel jelentkeztek), illetve a régi kedvenc Psychotic Waltz új albuma fog nálam minden bizonnyal remekelni. Várom már a közelgő Leprous-koncertet és nagyon remélem, hogy a Dream Theater 2020-as koncertjén – ahol a teljes ’Scenes From a Memory’ lesz műsoron – LaBrie jól fog énekelni.