Húsz éve a legjobb méreg: Tankcsapda - Veszprém Aréna, 2012.12.08.

Ha jól emlékszem, 1989 őszén történt, amikor a még létező Veszprémi Ifjúsági Park pincéjében egy kezdő csapat, valami Tankcsapda tolta cseppet sem finomkodó muzsikáját. A gitáros, Lukács Laci duruzsolta a mikrofonba a dalokat. Nem túl sokan lézengtünk a föld alatt, de akik ott voltak, jóízűen pogóztak a dalokra, melyek közül párban idegen tollakkal ékeskedtek. Így a repertoárban helyet kapott a Hobo Blues Band Édes otthon bluesa, és a Motörhead Killed By Death slágere. A koncert közepén Vigi, az Auróra vezére kászálódott a deszkákra, abban az időben ő pesztrálta a debreceni legényeket. Néhány keresetlen szóval bemutatta a srácokat aztán eltűnt a hangfalak mögött. Nem mondom, hogy katartikus élménnyel tértem haza, de nyomott hagyott bennem a trió energikus fellépése.

2012. december nyolcadikán újra Tankcsapda koncerten jártam, az Isten tudja, hányadszor, ezúttal az ország harmadik legnagyobb csarnokában hangversenyeztek. Az alapítók közül már csak Lukács nyúzza a hangszert a triumvirátusban, de húsz évvel ezelőtt inkább a basszusgitárt választotta a hat húr helyett. A másik két poszton többször is cserélődött a felállás, de a banda annyira jól van, hogy hosszú évek óta teljesen megérdemelten az ország legnépszerűbb rockzenekara, ehhez nem férhet kétség.

Ennek oka egyrészt a mindent lehengerlő, vad rock and roll zene, no és a szövegek, melyekért Laci a felelős. Ezek között jócskán akadnak komoly mondandójú, sokszor aktuális vagy örökzöld problémákkal foglakozó versek, és szép számmal találunk a rock and roll életérzést, a csajozást, a bulit taglaló értekezéseket. Mindezt nagyszerű rímekkel fűszerezve, kellő mennyiségű trágárkodást hozzáadva.  

Bár a napokban megjelent a csapat új stúdióalbuma, a ’Rockmafia Debrecen’ (zseniális marketinghúzással a MOL-benzinkutaknál kapható 990 forintért), ez az este a nosztalgiáról szólt. December 22-én lesz húsz éve, hogy megjelent a ’Legjobb méreg’ album, rajta a mára himnusszá vált címadó dallal. Nos, Laciék úgy határoztak, hogy e kerek évforduló alkalmából előadják a lemez valamennyi dalát élőben. Feltörtek kazettás emlékeim, hiszen ezek a felvételek akkor csak szalagon láttak napvilágot először. Muszáj volt énekelni, hogy „Egy szemétdombra szültek…”, „Gyűrd össze a lepedőt velem”, „Tudok egy munkát, ami jól fizet” vagy „Negyvenévesen a téren, padon alszol majd télen”.

Pedig a kezdetben a máról beszéltek, egy aktuálpolitikai dologgal, a Mi a fasz van? című interpellációval kezdődött Lukács evangéliuma a Királynék Városában. Viszont egy kötelező darab, a Mennyország Tourist kimaradt, talán a Mérges dalok nem hagytak rá időt. Furcsa ilyet mondani egy Tankcsapda koncertről, de Laci szentimentálisnak tűnt egy kicsit, hiszen nem győzött elégszer köszönetet mondani a veszprémi közönségnek, akikhez idén már másodszor látogattak el. A szép számú mélyen tisztelt zsűri – megtöltötték a Veszprém Aréna küzdőterét – pedig hálásan fogadta a banda visszaemlékezését a szép időkre. Sokan lehettünk így, akik nosztalgikus érzésekkel hallgattuk a koncertet, hiszen szép számmal megjelentek a rockerek az én generációmból is. Mert a Tankcsapda is több generációnak ontja brutális zenéjét: anyáknak és lányaiknak, apáknak és fiaiknak. És ez így van rendjén.

Remek bulit láttunk, sokkal jobbat, mint fél évvel ezelőtt Alsóörsön, a Harley Davidson Fesztiválon, ahol egy fáradt, enervált, rosszkedvű csapat játszott, sokat piszmogva a számok között. Most szinte szünet nélkül dobálták a dalokat, a frontember majd szétesett a jókedvtől, ráadásul a zenekar egész tűrhetően szólalt meg. Tökéletesen azért nem, mert a dob rettenetesen hangzott, és tisztának sem mondanám a hangosítást, de valamennyi hangszert hallani lehetett, arányosan elosztva, és a szövegeket értettük az énekcuccból. Sidi jól pengetett, sokkal jobban, technikásabban, mint Cseresznye, Fejes ugyan nem állt mindig a helyezet magaslatán, néhányszor melléütött. De ez semmit sem von le abból, hogy a Tankcsapda egy kiváló bulit nyomott Veszprémben, talán a december huszonkettedikei pesti buli főpróbájaként.

Szerző: Bigfoot

Képek: nagybandi