A nyolcvanas évek közepe és vége felejthetetlen és megkerülhetetlen időszaka volt a thrash metalnak nevezett műfajnak. Ebben a néhány évben jelentek meg a stílus legjelentősebb klasszikusai. Az hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a műfaj korlátai szűkek, és éppen emiatt hamar ki is fulladt. Persze ha kicsit messzebbre tekintünk, akkor látjuk, hogy ezután is jócskán jelentek meg kiváló albumok, amelyek továbbra is magasra tudták emelni a műfaj zászlaját Európában és az USA-ban egyaránt. Ilyen volt például a ’Practice What You Preach’ (Testament), az ’Extreme Aggression’ (Kreator), az ’Alice In Hell’ (Annihilator) vagy a ’Beneath The Remains’ a braziloktól.
A Sepultura rengeteg nélkülözés és nehézség árán, kitartó munkával és hittel jutott el aktuális írásom tárgyáig. A ’Beneath The Remains’ címmel megjelent harmadik album vízválasztó volt a karrierjükben. Ezekben az időkben – Max Cavalera szemtelen bátorságának és rámenősségének köszönhetően – tudtak leszerződni a Roadrunner istállójához, amely az egyik legjelentősebb kiadó volt ekkor. Az eredetileg tervezett producer (Jeff Waters – Annihilator) helyett a kiadó embere, Monte Conner egy bizonyos Scott Burns nevű fickót – akkor még feltörekvő, ma már az egyik legelismertebb producer – küldött Brazíliába a felvételek idejére. Conner korábban így fogalmazott: „Inkább Scott Burnst küldöm Tampából, ő nagyon jó szakember és hajlandó is elutazni Brazíliába.” A dologhoz az is hozzá tartozik, hogy Scott az akkori mértékkel mérve is kecsegtetően olcsón vállalta a munkát csupán azért, mert kedve támadt megnézni Brazíliát. Ugyanis a Roadrunner nem volt éppen bőkezű a csapathoz, hiszen még nem tudták pontosan, hogy mire is számíthatnak a befektetett munka és pénz megtérülését tekintve. Természetesen az album megjelenését követően hamar világossá vált számukra, hogy jó befektetést sikerült összehozniuk, mert a korong közel 300.000 példányban kelt el világszerte a megjelenést követő egy év alatt.
Persze az, hogy az album sikeres lett, csak részben köszönhető a kiadó munkájának. A siker valódi kulcsa a dalok erejében rejlett. A nyolcvanas évek végén ugyanis még máshogy működött a zeneipar, mint napjainkban. Ha nem voltak jó dalaid, akkor cseszhetted. Itt viszont szó sem volt ilyesmiről. A korong az első pillanattól az utolsóig üresjárat nélküli mestermű. Bevallom, én magam kicsit későn éreztem rá az ízére, amit annak tulajdonítok, hogy az első találkozásom vele egy sokszorosan másolt kazetta hullámzó és tompa hangzásán keresztül – mondhatni – nem volt ideális. Később, amikor sikerült megszereznem jó minőségben, egyből bekattant, hogy a dalok minősége csak egy hajszálnyival marad el az ‘Arise‘ dalaitól.
A nyitó Beneath The Remains akusztikus bevezetője és az utána következő „úthenger” minden idők egyik legjobb nyitánya. Az ezt követő Inner Self pedig nemhiába az egyik legnépszerűbb Sepu’ dal a korszakból. Szerintem a klasszikusnak nevezett négyes itt ért össze igazán zeneileg. A közvetlen elődjén (’Schizophrenia’) már érezhető volt a változás szele, Andreas Kisser gitáros akkori érkezésével egy zeneibb, komplexebb, kiforrottabb irányba indultak el, amely munka itt ért be igazán. Scott segítségével pedig az anyag hangzása is szinte kifogástalanra sikerült. A gitárok feszesen marnak, csak úgy karolják a hallójárataim. A Stronger Than Hate (érdekesség, hogy a háttérvokálokat olyan arcok nyomják, mint John Tardy (Obituary), Scott Latour és Francis Howard (Incubus), valamint Kelly Shaefer (Atheist), aki egyébként a dal szövegét is jegyzi) és a Mass Hypnosis egyes részei akkori füllel szinte már progresszív irányba hajlanak. Kisser remek dallamos szólókat játszik, játéka korántsem merül ki az eszeveszett tekerésben. A teljesen egyedi riffeket Igor Cavalera ötletes játéka teszi még egyedibbé. Ekkorra már technikailag olyan szintre fejlődött, hogy Dave Lombardóval emlegették egy lapon a szakmában. A dalokat külön elemezni nincs értelme, mert minden dal klasszikus, a riffek minden hangja hengerel, és olyan észrevétlenül száll el az ötven percnyi idő a lemez hallgatása közben, mint egy F-117-es lopakodó vadászgép. A sebesség mellett a fogósságra és a változatosságra is nagy hangsúlyt fektettek, kidolgozott, tudatosan felépített tételeket hallhatunk.
A napokban megjelent duplalemezes, mindösszesen 31 trackes jubileumi kiadás a remaszterizált változatú eredeti lemezanyag mellett tartalmaz jó néhány csemegét, amelyek egy része korábban még nem jelent meg. Természetesen – ahogy azt megszokhattuk az ilyen kiadványoktól – vannak alternatív mixek, instumentális verziók egyes dalokból, ami talán csak az elvakult fanoknak lehet igazán érdekes. Én élvezettel hallgatom ezeket is, mert például az Inner Self vagy a Stronger Than Hate énekmentes verziója végig élvezetes és a dalok megállják a helyüket így is.
A második CD-n sikerült egy igazi kuriózummal is előállni, amelynek anyaga egy korabeli, 1989-es nyugatnémet koncertfelvétel, amire a Zeppelinhalléban, Kaufbeuren városában került sor. Egy egészen élvezhető minőségű felvétel, melyen átjön a zenekar igazi ereje. Sajnos nem volt lehetőségem, hogy láthassam a bandát ebben a felállásban, és bár a reunionok idejét éljük, valószínűleg ez már veszett fejsze nyele. Ha meg is fog történni valaha az összeborulás, akkor sem lesz őszinte, anélkül pedig fikarcnyit sem ér az egész. Az itt hallható mágiát már nem hozza vissza semmi.
Bár az ’Arise’ lemez tette a fejükre a koronát, a ’Beneath The Remains’ volt az igazi mérföldkő a Sepultura történetében. Ezzel a lemezzel fordultak célegyenesbe, ez hozta meg nekik a világhírnevet. Egy dühös, feszes, lendületes, színtiszta metal album, amelyre újabb harminc év múlva is emlékezni fogunk.
Szerző: Losonczi Péter
Sepultura (1989):
Max Cavalera – ének, gitár
Igor Cavalera – dob, ütőhangszerek
Paulo Jr. – basszusgitár
Andreas Kisser – szólógitár, basszusgitár
Disc 1 – Beneath the Remains Remaster: Beneath the Remains / Inner Self / Stronger Than Hate / Mass Hypnosis / Sarcastic Existence / Slaves of Pain / Lobotomy / Hungry / Primitive Future /
Bónuszok: A Hora E A Vez Do Cabelo Nascer / Inner Self (Drum Tracks) / Mass Hypnosis (Drum Tracks) / Slaves Of Pain (Mixdown) (Instrumental) / Inner Self (Mixdown) (Instrumental) / Hungry(Mixdown) (Instrumental) / Stronger Than Hate (Mixdown) (Instrumental) / Sarcastic Existence (Mixdown) (Instrumental)
Disc 2 – Bónusz lemez: Lobotomy (Mixdown) / Mass Hypnosis (Mixdown) / Primitive Future (Mixdown) / Beneath the Remains (Mixdown)
Live at Zeppelinhalle Kaufbeuren West Germany 09 22 1989: Primitive Future / Inner Self / Escape to the Void / Sarcastic Existence / Slaves of Pain / Mass Hypnosis / Troops of Doom / Holiday in Cambodia / Beneath the Remains / Symptom of the Universe
Legutóbbi hozzászólások