Alig jelent meg a Perfect Plan énekesének első szólólemeze, máris készített 4 feldolgozást, melyeket szeptember 3-án digitális EP-ként jelentet meg a Frontiers Music. Ám az egyiket már most meghallgathatod.
A Jimi Jamisonra emlékeztető hangú énekes, Kent Hilli első szólólemeze június 18-án jelent meg ‘The Rumble’ címmel, ősszel pedig Joe Lynn Turner-, Michael Bolton-, Signal- és Europe-feldolgozásokat hallgathatunk előadásában a ‘Vital 4’ EP-n. A szeptember 3-án megjelenő középlemez kizárólag digitális formában lesz elérhető, ahogy korábban az anyazenekarával, a Perfect Plannel készített ‘Jukebox Heroes’, melyen Survivor-, The Storm-, Giant- és Foreigner-feldolgozások szerepeltek.
![](https://hardrock.hu/wp-content/uploads/2024/02/huacdcbepo.jpg")
„Azért választottam ezt a négy dalt, mert 10 legkedvesebb dalom között vannak, és ezek az énekesek szerepelnek kedvenc dallamos rock / AOR énekeseim top 10-es listáján. Mindig is szerettem volna feldolgozni ezeket, és minden másodpercét élveztem, amikor Mike [Palace] barátommal készítettük a magunk verzióját” – mesélte Kent Hilli, aki korábban Europe tribute zenekarban is énekelt.
Elsőként az egylemezes Signal 1989-es számát, a ‘Loud & Clear’ nyitónótáját, az Arms Of A Strangert mutatták be a négy feldolgozás közül, az eredetit a későbbi Unruly Child-énekes, (akkor még) Mark Free énekelte.
A ‘Vital 4’ dallistája:
1. Losing You (Joe Lynn Turner-feldolgozás)
2. Can’t Turn It Off (Michael Bolton-feldolgozás)
3. Arms Of A Stranger (Signal-feldolgozás)
4. More Than Meets The Eye (Europe-feldolgozás)
Jó hangja (rock hangja) van a csókának, de nem teljesen értem a kiadó koncepióját. Olyan, mintha egy marketing anyagot csináltak volna neki, hogy tessék, itt van, valamelyik banda vigye el…
Gyanitom, hogy majd lesz neki is egy projecte ilyen/olyan zenészekkel.
Van neki, ott a Perfect Plan. https://hardrock.hu/perfect-plan-time-for-a-miracle/
Vágom, ráadásúl ők is toltak feldolgozásokat, azért sem értem..
Azt gondolom, hogy amennyire hasznos és előnyös volt a Frontiers kiadó a dallamos rock zene számára, ma sokkal károsabb annál. Félelmetes, hogy ontják ezt a borzalmasan sivár, egysíkú, unalmas, középszerű tákolmányt. A kiadványok 95%-a ilyen. Szerintem már a Perfect Plan sem volt a maradék ötben és ezek mellé feldolgozás szólólemez meg végképp nulla. Az össze-vissza tákolt projektek meg mindennek az alja.
Ízlések és pofonok… Szerintem benne van abban a maradék 5-ben a Perfect Plan, már csak azért is, mert hagyták őket dalokat írni, és nem Del Vecchióval íratták meg a lemezt. Én azt tartom a Frontiers legnagyobb hibájának, hogy vannak felkapott zeneszerzőik, és azokkal íratják a dalokat szinte mindenkinek. Kent Hilli szólólemeze is lehetett volna jobb, ha nem Michael Palace-szal íratják meg. Ő a másik ügyeletes zseni a Frontiersnél.
Néztem is a jó kritikát. És nem is tudom megmondani, hogy mitől került melyik melyik kategóriába. Mondjuk egy One Desire vagy Temple Balls a hallgathatók vagy jobbak, mások meg a kutyaütők közé. Szerintem ez teljesen egyénfüggő.
Jó, van pár egyértelműen szuper király mondjuk a PC69.
“Én azt tartom a Frontiers legnagyobb hibájának, hogy vannak felkapott zeneszerzőik, és azokkal íratják a dalokat szinte mindenkinek.”
Pontosan. Meg is látszik az eredményen. Remélem Erik Martensson nem hagyja magát bedaráltatni.
Hát pedig Martensson esélyes rá (amúgy zseni a srác, az egyik legjobb mai dalszerző), a legjobb dolgait mondjuk mindíg az Eclipsre tartogatja, de az álatala írt egyéb lemezen is van pár jó szám. Amúgy tényleg ezek a legnagyobb bajok a frontírsszal (ugyanaz a 3 dalszerző, sok “supergroup”, és tényleg a 95% unalmas szar. Viszont a maradék 5 százalékért meg hatalmas köszönet, mert ott igen jó lemezek jönnek ki. Pl idén a Temple Balls zseniálisan jó, Crowne (bár itt azért nem sok jóra számítottam a szokásos “supergroup” faktor miatt), szintén baromi jó (lehet h a Heatos Jona Tee miatt, remélem nem darálják őt is be mint sokakat.