Paksi Endre - Ossian

Új interjúsorozatunkban rock- és metalzenészek mondják el, hogyan élik meg és milyen zenékkel élik túl a járványhelyzetet. Paksi Endre átszelektálta a 9 ezer darabos CD-gyűjteményét, és nemcsak azt árulta el, hogy milyen elfeledett kincsekre bukkant eközben, hanem azt is, hogy mit épít fel 1944 júniusából a makettasztalán, és hogyan hat az épp lemezmegjelenés előtt álló Ossian működésére a járvány.

Hogyan éled meg a járványhelyzetet? Mivel töltöd az idődet?

Igyekszem elfoglalni magam, szerencsére soha nem voltam egy unatkozó típus. Mindig le tudom kötni magam valamivel, néha szimultán csinálok 3-4 egészen különböző dolgot. Non-stop megy nálam a zene, átszelektáltam a kb. 9 ezres CD-gyűjteményemet (stílusok alapján próbáltam felállítani egy rendszert, mérsékelt sikerrel, mert elég szerteágazó a gyűjteményem), és olyan remek albumokat találtam, amelyekről már teljesen elfeledkeztem. Például Tony Carey méltatlanul kevéssé ismert szólólemezeit. De előkerültek Rick Springfield-, Mark Spiro-, John Miles-, Work Of Art– és Magnum-albumok, valamint Jeff Lynne-ritkaságok is, amiket régen sokat hallgattam.

A változatosság kedvéért néha átváltok bakelitre, azokat is elkezdtem újra gyűjteni nemrég a nagybetűs nosztalgia jegyében. Gyakorlatilag minden kedvencem megvan CD-n, úgyhogy lemezen kizárólag fiatalkorom meghatározó albumait gyűjtöm be: SweetSladeT.RexMudBachman Turner OverdriveSparksSuzi QuatroQueenELOBlack SabbathOzzyDeep PurpleUriah HeepNazarethJudas PriestAcceptScorpions és hasonlók.

Paksi Endre - Ossian

Hogyan hat az Ossianra ez a helyzet? Tudtok valamilyen zenekari munkát végezni?

Abszolút, még egy kis klipet is összehoztunk házilag, az Aki előre néz című új dalra. A promóciós munkát is tudjuk csinálni, az új lemez előkészítése, a grafikai egyeztetések már mind így zajlottak. Telefonon, illetve neten interjúkat is adtam. Beleástam magam a képszerkesztő programokba is, először a tekintélyes fotóarchívumomat néztem át, majd készítettem az új album két dalához is fényképes-szöveges klipet. Ezek a Mennyit ad még és a Köszöntés című számok, az elsőnél a tavalyi koncertek legjobb képeiből, a másiknál pedig a rajongók elküldött ossianos relikviáiból raktam össze az anyagot. Ez utóbbi különösen ütős lett, mert az évek folyamán hihetetlen mennyiségű és elképesztő gyűjtemény jött össze, a tetoválásoktól kezdve a saját készítésű tárgyakon át az esküvői-ballagási idézetekig.

Ezen a csapásvonalon haladva nemrég közzétettem egy felhívást, hogy aki május elsejéig küld egy képet magáról az új lemezzel a kezében, az szerepelni fog a Saját kezemben című dal fényképes-szöveges klipjében. Februárban még leforgattunk két klipet a Követem vakon és a Forgószínpad dalokra, illetve a címadó Csak a jótra Devecz Ádám készített egy kitűnő 3D-s fényképeset, úgyhogy az a terv, hogy idén az album mind a 12 dalára készítünk valami extrát.

Hat rád kreatívan is ez az időszak, írsz zenét, szövegeket?

Inkább most a fent említett munkák foglalnak le, de gyűjtöm közben az inspirációkat, figyelek a világra és önmagamra.

Mi hiányzik a legjobban a járvány előttről?

A szabad mozgás, a találkozások barátokkal, számomra fontos emberekkel.

Mi lesz az első dolgod, ha véget ér a járvány?

Csavargok egy hatalmasat, elmegyek egy moziba, lemezboltokba, minden kedvenc helyemre.

Szerinted milyen hatással lesz a zeneiparra a járvány és a vele kéz a kézben járó gazdasági válság?

Őszintén megmondom, hogy fogalmam sincs. Nem is nagyom merek jósolgatni. Az Ossiannak van egy csodálatos, elkötelezett közönsége, most is nagyon várják a 17-én megjelenő új albumot, ami a mai nappal platinalemez lett elővételben. A címadó dal refrénjét többen már akkor magukra tetováltatták, amikor még nem is tettük ki a dalt, csak egy interjúban elmondtam, úgyhogy azért optimista vagyok.

Milyen zenéket, könyveket, filmeket nézel, hallgatsz, olvasol, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot?

Rengeteget olvasok, úgyis elég sok elmaradásom van, voltak olyan időszakok, amikor négy-öt félig-harmadáig elkezdett regény sorakozott az asztalomon. Most éppen Budapest 1944-45-ös ostromáról olvasok több könyvet is. De később szeretnék újraolvasni régi klasszikusokat, vidámabb témákban, Rejtő Jenőtől vagy P.G. Woodehouse-tól. Sok filmet is nézek, itt is széles a paletta nálam. Újult erővel csinálom a makettezést is, amihez folyamatosan kell háttérinformációt gyűjteni. Jelenleg a caeni vasútállomást csinálom, 1944 kora júniusában, amint éppen begördül egy páncélosokkal megrakott szerelvény. Úgyhogy jól elvagyok, a telefon és a net révén tartom a kapcsolatot a barátaimmal, figyelem a világban zajló eseményeket is.

Paksi Endre - Ossian

Karanténinterjúk korábbi részei:

#2 Zeffer András

#1 Bátky Zoltán

Megosztás