Nem vagyok GYED-en: Interjú Rudán Joe-val

Rudán Joe nem a szavak embere, most mégis sikerült néhány aktuális kérdéssel bombáznunk, amire ha nem is regény terjedelemben, de válaszolt... Először is gratulálni szeretnék, nagyon jól sikerült a 20 éves jubileumi Coda koncert. Nehéz volt megszervezni? Nem lehetett egyszerű összeszedni ennyi embert. Joe: Köszönjük, az összes fellépő nevében beszélhetek, fantasztikusan éreztük magunkat. Adódtak nehézségek a szervezés során, de hát a végeredmény önmagáért beszélt. A régi tagokat könnyű volt meggyőzni a fellépésről? Ha jól tudom, néhányan már nem is zenélnek aktí­van. Joe: Mindenki szí­vesen jött, a próbákra maximális felkészüléssel érkeztünk, ezeket a dalokat amúgy sem lehet elfelejteni, belejött mindenki. Jezerniczky Tamás egyből igent mondott? Ha jól emlékszem, nem volt teljesen felhőtlen az elválás anno. Joe: A Tamás is éppúgy igent mondott, mind a többiek, senkivel sem volt az elválás felhőtlen anno, általában nem azok szoktak lenni. Végül is mi vezetett akkoriban a szakí­táshoz? Joe: Minden akkori és előző taggal más ok vezetett a szakí­táshoz, régen volt, spongyát rá! Miért döntöttél úgy, hogy Jeze nélkül is folytatod a Coda-t? Joe: Miért ne folytattuk volna a többiekkel? Egyébként hárman maradtunk, í­gy döntöttünk, játszani akartunk. Sipeki Zolival aztán elkészült a bemutatkozó lemez. Hogyan értékeled ezt a CD-t most, visszatekintve? Joe: Ha néha a kezem ügyébe kerül, szí­vesen hallgatom, még mindig nagyon tetszik, igazi csemege. Később újra átszervezted a felállást. Miért volt erre szükség? Joe: Mivel a Pipi távozott, a helyére jött a Ferike, általában ez úgy működik, hogyha valaki megy, jön más nagy örömmel. Az utóbbi néhány évben gyakorlatilag nem működött a banda. Miért? Túlságosan elfoglalt voltál, lévén két vezető rock-zenekarban is énekeltél? Joe: Vagy én voltam elfoglalt, vagy a kollegák, elég volt a szinte állandó helyettesí­tésből. Most mégis újra beindulni látszik a zenekar, sőt az a pletyka járja, hogy gyakorlatilag az eredeti felállással. Lehet erről tudni konkrétumokat? Vannak már lekötött bulik? Kik fognak pontosan zenélni? Joe: Van pár meghí­vás, nehéz a döntés, majd kialakul. Egy-egy nosztalgia bulit csináltok csak, vagy teljes gőzzel nyomjátok újra? Annak idején rendszeresen felléptetek szerte az országban. Te már nem játszol a Mobilban, ezért talán több az időd, de tudják ezt vállalni a többiek is? Joe: Még egy 20 éves jubileumi koncert lesz Budapesten a Wigwamban december 19-én, aztán meglátjuk. Hogyan látod a zenekar létjogosultságát 2008-ban? Van még rátok igény? Mintha jóval nagyobb lenne a felhozatal most, mint 15-20 évvel ezelőtt, nem? Joe: Ha nem lett volna rá igény, nem lett volna teltház. A nagyobb felhozatal sajnos általában nem párosul a nagyobb igényességgel. Lesz még valaha Coda lemez? Van erre valami esély, vagy egylemezes zenekar maradtok? Joe: Egyszer biztos lesz, hosszú még az út, a borí­tót már rajzolgatom. Megjelenik a jubileumi koncert DVD-n? Azon dolgozom, szuper a felvétel mind képben, mint hangban, csak vágni kell, három és fél órás, lehet, hogy dupla lesz. Megragadnám az alkalmat, hogy a Mobilból való távozásodról kérdezzek. Elég kurtán-furcsán ért véget az a történet. Mi a te verziód? Joe: Hatalmas csalódás, zeneileg szinte teljesen eltékozolt 10 év, folyamatos kábí­tás az új lemezről, én meg állandóan beszóltam mindenkinek, hogy csinálni kellene valamit, de csak a dugjatok a 220-ba-t nyomtuk, mert úgy volt a kényelmesebb. Schuszter Lóránt azóta is megragad minden alkalmat, hogy befeketí­tsen, de te - számomra egyébként szimpatikus módon - úgy tűnik, nem veszed fel a kesztyűt és nem mész bele a vagdalkozásba. Jól látom? Joe: Sajna szánalmas a történet, ott már lefőtt a kávé régen, csak vergődés van. Biztos azért nem volt anyag tí­z évig, mert én hátráltattam a művészetet, hahaha! A saját történeteimet, illetve verziómat majd megí­rom a saját honlapomon. Szerencsére nincs rá időm, mert az is hosszú lesz, és nem vagyok GYED-en, egyfolytában úton vagyok, mint a delegáció. Azért a Mobilmánia nagy pofon... ez lenne az ex-énekesek bosszúja? Joe: A P. Mobil egykori zenészei játszanak P. Mobil számokat, legjobb tudásuk szerint, ahogy annak idején tették hosszú éveken keresztül. A saját szerzeményeiket. Kin és min állnánk bosszút? A közönségen? Milyen formában van a "3 tenor"? A társaid azért nem koncerteztek aktí­van az utóbbi időben. Joe: Mindenki aktí­van játszott, játszik és énekel, csúcsformában! Az a rengeteg ember, aki eddig ott volt a koncerteken látta, hallotta! Végül néhány kérdés a Pokolgéppel kapcsolatban. Milyen volt az új lemez fogadtatása? Joe: Bárhol játszunk éneklik az új dalokat, és nagyon jók a visszajelzések. Te hol helyezed el Pokoli meséket a zenekar életművében? Nekem mintha kissé megtört volna egy néhány éve tartó fejlődési folyamat... Mind zeneileg, mind hangzásban visszaforduló lett az anyag. Ez természetesen szubjektí­v vélemény. Joe: Szerintem a ‘91-es Adj Új Erőt óta a legkeményebb anyag, ezt várják tőlünk, egyébként ez is volt a cél, hogy megint egyszerűbbek, énekelhetőbbek legyenek a számok, semmi művészkedés. Nagy sikere van az akusztikus koncerteknek, az Oblatio szerintem nagyon hangulatos lett. Várható hasonló meglepetés tőletek a jövőben? Ugyanezt a poént persze még egyszer nem feltétlenül lehet elsütni, de felléphetnétek például szimfonikusokkal. Az is elég trendi mostanában. Joe: Szimfonikus zenekarral fellépni nem kis feladat, sem hangszerelésileg, sem próbailag, sem anyagilag. De ha valamelyik szimfonikus zenekar bejelentkezik a Pokolgépnél, szí­vesen állunk elébe, várjuk a hí­vásokat! Köszönjük a beszélgetést! Joe: Long Live Rock and Roll! Kotta Fotók: Szakáts Tibor