Tavaly lépett a texasi trió fennállása ötvenedik évébe. Természetesen ezt a jubileumot méltóképpen megünnepelték, mivel kiadtak egy vaskos válogatást az életművükből ’Goin’ 50’ címmel, majd turnéztak egyet Európában és az Államokban is. A jubileum megkoronázása azonban mindenképpen a róluk készült dokumentumfilm volt, amit tavaly ősszel a USA számos filmszínházában vetítettek. A ’That Little Ol’ Band From Texas’ névre keresztelt alkotás idén már elérhető DVD és Blu-ray lemezen, így mostanra bárki számára hozzáférhető.
Rengeteg, soha nem látott felvétellel pakolták meg a másfél órás filmet, amiben a három zenészen kívül számos más – a bandához ilyen-olyan okokból kötődő – személy is megszólal. Zenészkollégák, színészek, rajongók fejtik ki, mit jelent számukra a ZZ Top zenéje. Természetesen az angol nyelv megfelelő szintű ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a történetet. Magyar felirat nincs hozzá.
A sztori egészen a kezdetektől meséli el a texasi trió történetét, mindhármuk gyermekkorától. Számos vicces esetet idéznek fel a fiúk, Dusty előadja első találkozását Frank Bearddel, akinek öltözködési stílusa egyáltalán nem nyerte el a basszusgitáros tetszését, mivel majdnem térdig érő fehér zokniját egyenesen nevetségesnek találta. Aztán végül mégis egy zenekarban kötöttek ki!
Frank történetében akkori barátnője teherbe esett, így feleségül vette, majd Dallasból Houstonba költöztek, aminek a szülői háznál egy nagy családi dráma lett a vége. Mivel Houston volt akkoriban a texasi zene melegágya, jó ötletnek tűnt az odaköltözés. Az American Blues nevű formációban zenéltek Dusty bátyjával, Rocky Hill-lel együtt, aki azonban hamarosan kivált az együttesből.
Nyomon követhetjük, hogy ismerkedtek meg Billy F. Gibbons gitárossal a The Moving Sidewalks együttesből, akinek gitárjátékára először Frank figyelt fel, miután hallotta egy dalukat a rádióban. Természetesen Billy kapcsán szóba kerül Jimi Hendrix is, akinek előzenekaraként léptek fel a The Moving Sidewalksszal, és aki már akkor nagyon tehetségesnek tartotta az ifjú gitárost. Szemtanúi lehetünk, hogyan jött össze a trió felállás, ami a mai napig változatlan. Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy a ZZ Top a legrégebben ugyanabban a felállásban játszó banda.
Részletesen kitérnek az első lemez készítésére, illetve Bill Ham producerrel kötött barátságukra is. A történetszálba folyamatosan beleszőttek korabeli koncertfelvételeket, valamint egy kifejezetten ehhez a filmhez forgatott rajzfilmes betétet is, egy dalcsokorral együtt, amit a Gruene Hallban vettek fel, nézők nélkül.
Az első két album idején még kisebb helyi klubokban zenéltek, majd eljutottak egy bluesfesztiválra, amit Memphisben tartottak. Mivel a legtöbb fellépő fekete zenész volt, igencsak furcsán néztek rájuk, de itt találkoztak egyik nagy példaképükkel, Muddy Watersszel. Dusty elmeséli, hogy a zenész épp pókerezett, amikor bemutatták őket neki. A kártyalapok mögül épp csak felnézett és mosolyogva üdvözölte őket, majd – mintha mi sem történt volna – újra belemerült a játékba.
Végignézhetjük, ahogy az 1973-as ’Tres Hombres’ megjelenését követően egy csapásra aranylemezes bandává válnak a La Grange című gyöngyszemnek köszönhetően.
A siker hatására Hawaiin a The Rolling Stones előzenekara lesznek három estén keresztül, majd kezdetét veszi a ’Worldwide Texas Tour’, ami hatalmas sikerrel fut. A történet ezután főleg Frankkel folytatódik, aki elmeséli, hogy a 72 000 dolláros gázsiját drogokra költötte, és hosszú idő kellett neki, míg kigyógyult ebből. Hároméves szünet után térnek vissza a ’Degüello’ albummal.
A film az ’Eliminator’ lemezzel zárul, ami tizenötszörös multiplatina minősítést kapott. Megtudhatjuk, hogy a Music Television mekkora szerepet játszott abban, hogy ekkora világhírre tettek szert. Rengeteg díj, elismerés és világkörüli turnék következtek. Dusty elmondja, sok régi rajongó úgy vélte, hogy ezek már nem ők, mivel muzsikájuk követte a nyolcvanas évek zenei trendjeit, de nekik meggyőződésük, hogy jó irányba fejlődtek és számos új rajongót szereztek a fiatalabb generációból is, akik estéről estére eljöttek, hogy láthassák őket élőben.
A 90 perces alkotást egy rövid összefoglaló zárja a csapat történetéről 1983-tól egészen napjainkig. Bónuszként külön is megtekinthetők a filmbe bevágott koncertrészletek, úgymint a Gruene Hallban rögzített dalok teljes felvétele, illetve archív koncertfelvételek a hetvenes évek végéről, valamint a nyolcvanas évek elejéről.
Izgalmas és lebilincselő dokumentumfilmet készítettek a ZZ Top életművéről, nem beszélve az eddigi kiadatlan felvételekről. Kiváltképp érdekessé az teszi az egészet, hogy Billy Gibbons, Dusty Hill és Frank Beard maguk mesélik lelkesen a fél évszázados történeteket, kiszínezve rengeteg vicces és érdekes emlékkel. Rajongóknak kötelező darab, de aki kíváncsi a rocktörténelem egy kis szeletére, annak is érdemes beszereznie, mert lebilincselő és végig szórakoztató a ’That Little Ol’ Band From Texas’ története.
Legutóbbi hozzászólások