Transatlantic

A két amerikai és két európai zenészből álló progresszívrock-szupercsapat bár projektként indult, végül 24 évig működött. A lemezeik között azért voltak sokéves szünetek, mert Roine Stolt, Neal Morse, Mike Portnoy és Pete Trewavas menetrendje ritkán adott lehetőséget arra, hogy együtt dolgozhasson a Transatlantic. Most azonban megváltozott minden, mert a négy sztárzenész határozottan kijelentette, hogy nem lesz folytatás. Erre utal koncertfilmjük címe is: ’The Final Flight’. Ahogy a 66 éves Roine Stolt fogalmazott, ilyen idősen, mint ő, már nem olyan könnyű a három órát is meghaladó műsort megtanulni. A színpadon viszont működött a hosszú évek rutinja, hiszen a banda több mint húsz évig volt így is aktív, hogy minden tagnak megvolt az első számú munkahelye.

A Transatlantic történetének utolsó fejezetében a főszereplő a ’The Absolute Universe’ lett, amelyet még 2019-ben kezdtek el megírni, de csak 2021 elején jelent meg, akkor viszont rögtön három változatban: A ’Breath Of Life’ mindössze 64 perc hosszúságot ért el, míg a ’Forevermore’ 90-et, a kettő kombinációjából született „Ultimate” verzió pedig 96 perces volt. 2022-ben végre – egy mindössze 14 állomásos (9 Amerikában és 5 Európában) turnén – élőben is megszólalhatott ez a komplex alkotás. Persze előzetesen sokakban felmerült a kérdés: de akkor most melyik verzió szólal meg majd élőben? Mike Portnoy még a koncertek kezdete előtt ezt is tisztázta, a leghosszabbat választották. Ahogy a Párizsban rögzített filmen is láthatjuk, ehhez még további 90 percnyi zenét válogattak korábbi lemezeikről.

Ahogy az első hangok felcsendültek, már érezni lehetett, hogy a ’The Absolute Universe’ koncertverziója tempósabb, mint a stúdióváltozat. A színpadi hangzás pedig egyszerűen lehengerlő. Sok lemezt hallottam már, ami Rich Mouser kezei közül jött ki, de a ’The Final Flight: Live At L’Olympia’ kimagaslik mind közül. Neal Morse billentyűi nagyobb teret kaptak, Mike Portnoy játékának minden egyes kis apró díszítését kristálytisztán lehetett hallani, Pete Trewavas basszusa előre lett hozva, Roine Stolt és az ötödik tagnak választott Ted Leonard (Spock’s Beard, Pattern-Seeking Animals) gitárjátéka tökéletesen elkülöníthető. A csapatot kisegítő Tedre hatalmas feladat hárult, nemcsak énekfronton, de gitáros, billentyűs és ütőhangszeres segítséget is kellett nyújtson.

Már a Reaching For The Sky percei alatt kiderült, hogy mekkora szükség volt az ötödik tagra, hiszen a lemezen hallható hangszerelést a mostanában divatos samplerek nélkül akarták megszólaltani. Annak idején a Roine Stolt által felügyelt ’Forevermore’ nem fogott meg annyira, most viszont a svéd zenész teljesítménye egyszerűen lenyűgözött. Éneke tiszta volt, gitárjátéka tudatos és precíz, szólói improvizatívak, a Telecaster a kezében nagyon szépen szólt. Hogy élőben mennyire jól működtek az általa elképzelt dalok, arra tökéletes példa a The Darkness In The Light című részlet.

Bár a film mellé adott CD-ken fel van bontva tételekre a műsor, a filmen a „Universe” egysége dominált. Ha mégis ki kellene ragadnom egy részletet ebből a részből, az a Take Now My Soul volna, mert az ebben szereplő finomabb zenei megoldások tökéletes képet adnak az öt mágus kezei között megszólaló varázslatos zenéről. A szűnni nem akaró tapsvihar után csak néhány perces szusszanásra állt meg a műsor.

A pár másodperces acapella felvezető után már is jött a ’The Absolute Universe’ folytatása, ahol a zenészek ismét kitettek magukért már a hangszeres felvezetőben is. Élettel, lendülettel teli megoldásokat láthattunk mindenkitől. Jó példa erre az Owl Howl kisfilmje, ezzel a kiragadott részlettel azonban az a baj, hogy a nagy egységet, a teljes képet egyáltalán nem képes megmutatni.

Pozitív volt viszont számomra az élmény, ahogy a Can You Feel It című Neal-szerzemény ’Breath Of Life’ verzióját beillesztették az ’Ultimate’ dalai sorába. Itt tökéletesen odasimult a többi nóta mellé, már nem lógott úgy ki, mint a stúdióanyagnál. A Looking For The Light visszatérésével pedig ismét saját terepén járhatott a társaság, ahol a komplex ritmusok, a vastag hangszerelések voltak a főszereplők. A Love Made A Way igazi csúcspontja lett az előadásnak, a több ezres tömeg szinte egy emberként figyelte, hogy dobos karmesterük mit kér tőlük, hangról-hangra együtt éltek a zenével. 98 percnyi zenélés után álló ováció mellett búcsúztak, de csak egy rövid pihenőt tartottak.

Egyvelegekbe sűrített „best of”-fal folytatódott a műsor, először a ’The Whirlwind’ 5 dalra szűkített változata érkezett. Ez a félóra némileg előrevetítette, hogy mire számíthatunk a Transatlantic utolsó kiadványán (korábban, a 2022-es MorseFest két napján is felléptek, első este a ’The Whirlwind’-et, míg a második napon a ’The Absoulte Universe’-t tűzték műsorra, az ígéretek szerint ennek felvétele lesz a formáció utolsó kiadványa). Műsoruk végén pedig nagy örömömre már csak a legendás ’SMPTe’ és a ’Bridge Across Forever’ lemezekről válogattak, a ‘Kaleidoscope’-ot teljesen kihagyták a műsorból. Az elmaradhatatlan We All Need Some Light utáni végső egyvelegben az All Of The Above / My New World / Duel With The Devil / Stranger In Your Soul című dalokból készítettek medley-t. A koncert végén felhangzó, szűnni nem akaró tapstól beszédesebb dolog nincs egy zenekar életében, a filmen jól látható a meghatottság a zenészek szemében, itt nemcsak az aznapi eseménynek van vége, hanem egy 24 éves történetnek is.

Összegzés:

A Transatlantic utolsó koncertjét bemutató ’The Final Flight: Live At L’Olympia’ élményét csak egyféle pontszámmal lehet leírni. A tökéletes képminőség tökéletes hangzással párosult, ez a kiadvány a jövőben betöltheti azt az űrt, amit a zenekar elmúlása hoz.

Pontszám: 10

Megjelenés: 2023
Kiadó: Inside Out Music
Stílus: progresszív rock
Származás: nemzetközi

Hivatalos hazai forgalmazónál kapható fizikai formátumok: 3 CD + Blu-ray digipak és 4 LP

Zenészek:

Roine Stolt – gitár, ének, vokál
Neal Morse – billentyűs hangszerek, akusztikus gitár, ének, vokál
Mike Portnoy – dob, ütőhangszerek, ének, vokál
Pete Trewavas – basszusgitár, ének, vokál

Ted Leonard – gitár, billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, ének, vokál

Dalcímek:

01. The Absolute Universe Intro
02. Overture
03. Reaching For The Sky
04. Higher Than The Morning
05. The Darkness In The Light
06. Take Now My Soul
07. Bully
08. Rainbow Sky
09. Looking For The Light
10. The World We Used To Know
11. MP Intro
12. The Sun Comes Up Today
13. Love Made A Way (Prelude)
14. Owl Howl
15. Solitude
16. Belong
17. Lonesome Rebel
18. Can You Feel It
19. Looking For The Light (Reprise)
20. The Greatest Story Never Ends
21. Love Made A Way
22. The Whirlwind Suite
23. NM & RS Intro
24. We All Need Some Light
25. The Final Medley

 

 

Megosztás