Új videóval jelentkezett a Rolling Stones: a Mr. Charm nagydumás, életet habzsoló figurájának szerepébe Alexander Skarsgård bújik, aki néhol szinte Mick Jagger alteregójává válik, miközben a klip a könnyed rock and roll életérzéstől fokozatosan jut el a teljes őrületig.
Az amerikai semmi közepén, egy vadnyugati hangulatú benzinkútnál indul a történet, ahol a rádióból éppen a Start Me Up szól – ennél stílusosabban aligha lehetne jelezni, hogy Rolling Stones-területen járunk.
Aztán betoppan – szó szerint – Mr. Charm, vagyis Alexander Skarsgård, és innentől szinte azonnal magára vonja a figyelmet, hiszen a mozgásában, a gesztusaiban és a pimasz magabiztosságában nehéz nem meglátni Mick Jaggert.
A dal címszereplője pontosan olyan figura, amilyennek a neve alapján elképzelnénk: sármos, lehengerlő és nagyon meggyőző, aki szerint az élet egyszerűen túl rövid ahhoz, hogy csak pénzkereséssel töltsük, vagy egyedül éljük le. Mr. Charm tehát fejest ugrik az életbe, majd betér egy út menti dinerbe, ahol hamarosan minden körülötte forog, és még a seriffel is sikerül összetűzésbe kerülnie. Először csak farkasszemet néznek, aztán már homlokukat egymásnak feszítve méregetik egymást, ami egyszerre vicces és bizarr, és tökéletesen beleillik a klip egyre furcsább világába.
Közben érdemes az apró részletekre is figyelni, mert a videó tele van Stones-utalásokkal: Mr. Charm nyakában is feltűnik egy nagyon ismerős motívum, egy tévéképernyőn pedig magát a zenekart látjuk koncert közben. Skarsgård mozgása csak tovább erősíti az érzést, hogy Mr. Charmban van valami nagyon jaggeres, mintha a színész nem egyszerűen eljátszaná ezt a figurát, hanem néhány percre magára öltené a Stones több mint hat évtizedes rock and roll életérzését.
Valahol félúton azonban mintha megbillenne ez a nagy magabiztosság, Mr. Charm arcáról ugyanis eltűnik a vigyor, és egy pillanatra zavartnak, szinte kétségbeesettnek látjuk. Talán mégsem a féktelen élethabzsolás az élet értelme, és az örök buli sem ad választ mindenre? Sok idő nincs ezen gondolkodni, mert a klip második felére teljesen elszabadul minden: táncoló emberek lepik el a helyet, Skarsgård egyre jaggeresebben mozog, az események is felpörögnek, odakint pedig már egy fa lángol a sötétben, mintha a háttér is lekövetné Mr. Charm egyre őrültebb világát: a kezdeti könnyed életigenlés addigra már valami féktelen, önmagát felemésztő káosszá változik.
A dal azt üzeni, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy ne élvezzük, a klip viszont mintha a nagy rohanás és őrület végén azért odatenne mellé egy kérdőjelet is: rendben, Mr. Charm, de biztos, hogy csak ennyi kell hozzá?
Legutóbbi hozzászólások