A zenekar frontembere egy mostani beszélgetésben arról beszélt, mi vitte rá őket, hogy a nemsokára megjelenő ’Inspirations’ albumra felvegyék az AC/DC Problem Child dalát.

A hamarosan napvilágot látó feldolgozásalbumon az AC/DC-től a Problem Child is szerepel, Biff Byford szerint ez volt az egyik első dal, amit lemezen és élőben is hallott tőlük: „Valaki a kezembe nyomta az első lemezüket még valamikor a hetvenes években. Az a helyzet, hogy ők igazi groove-szörnyek és el kellett kapnunk valahogy ezt a groove-ot, meg ezt a hangzást . Van két gitárom, egy 1965-ös SG Junior és egy 1974-es SG. A két gitárosunk, Paul [Quinn] és Doug [Scarratt] ezeken játszottak a felvételeken, így jött össze az AC/DC igazi Gibson-hangzása. A ’Dirty Deeds’ album turnéján Sheffield mellett játszottak, ahol akkoriban éltünk. Mondtam is a srácoknak, meg kell lesnünk ezt a bandát, ez úgy 1976-ban lehetett és játszották a Problem Childot is, és most úgy gondoltam, ha már akkor hallottam tőlük, rá kell tennünk az ’Inspirations’ lemezre.”

Arra a kérdésre, milyennek látta Bon Scott-tot a színpadon, az énekes így válaszolt: „Eszméletlen frontember volt, fejhangon énekelt, mindezt torokból nyomta. Nem vitte túlzása a szövegelést a dalok közt, ugyanakkor mégis karizmatikus egyéniség volt. Ő és Angus Young nagyon együtt tudtak működni a színpadon, amikor Bon elöl volt, Angus hátul, aztán cseréltek. Tökéletes volt a színpadi munkájuk. Amikor a hetvenes években először jöttek el az Egyesült Királyságba, már kezdtek feljönni. Mindig száz százalékos teljesítményt nyújtottak. Aztán a nyolcvanas években párszor találkoztam velük és együtt lógtunk, akkoriban a 747 (Strangers In The Night) dalunk a ’Wheels Of Steel’-lemezről a sikerlistákon tanyázott. A tagjaik közül többen el is jöttek megnézni bennünket, különösen Malcolm Youngot érdekelte. Jól ismertük őket, egy ügynökségnél is voltunk, még mindig egy remek banda.”