Egy műfaj, két generáció, két szemlélet – lakonikusan így foglalnám össze a duó első kollaborációját. Robin Trower a brit blues legendás gitárosa, aki a Procol Harum tagjaként nem kevés eredményt mutathat fel a progresszív rockban. Sari Schorr nem olyan nagyon régen része a rock and roll körforgásának, de eddig megjelent két önálló albumával és egy koncertlemezével bebizonyította, hogy tehetsége a legnagyobbakhoz mérhető.
Együttműködésüknek nem volt különösebb adminisztrációs akadálya, hiszen mindkét előadó ugyanahhoz a menedzsmenthez tartozik és egy olyan album született, mely mindkettejüknek jót tett, melyből mindkét fél profitálhat később. Ezt hallhatóságuk is így érezheti, hiszen a lemez vezeti a Billboard bluesalbum-listáját.
Bár egy kicsit álmosan kezdődik a Burn című szerzeménnyel, az I’ll Be Moving Onban és a The Distance-ben Sari Schorr bátran kiereszti a hangját és az öreg Robint is magával ragadja a hév. Ne várjunk olyan zabolátlan blues-rockot, ami Sari dalait jellemzi, ám Robin Trower kimozdult a holtpontról, sokkal élőbb ez a muzsika, mint az utóbbi lemezein hallható zenék. És a többi dal, mint a funkos Change It vagy az epikus, meditatív gitárbetétekkel megáldott, többtételes The Circle Is Complete is megüti azt a mércét, amit két ilyen művész együttműködésétől várunk. Amikor az utolsó szerzeménynek, az I’ll Always Be Your Shelternek is vége szakad, nem marad hiányérzetünk.
Jót tett Robin Trowernek ez a szövetség, mert érzésem szerint az utóbbi pár albuma – amiket elég rövid időnbelül adott ki – igencsak belesüppedt az egyformaságba. Sari Schorr kirángatta a veterán muzsikust a rutinszerű, ötlettelen zenéléséből, és élt, dögöt adott az egész produkciónak. Ugyanakkor az énekesnőnek sem rossz ajánlólevél, hogy egy ilyen kaliberű gitárhőssel készíthetett albumot, megvan rá az esély, hogy katapultálja őt egy olyan prominens mezőnybe, ahol az igazi helye lenne. Jövőre erről élőben is meggyőződhetünk.
Legutóbbi hozzászólások