Talán vannak még, akik emlékeznek Patti Smith első magyarországi koncertjére: a punk keresztanyjának 23 évvel ezelőtti fellépése a Sziget Fesztiválon azzal a katartikus momentummal zárult, ahogy Patti puszta kézzel letépte a húrokat a gitárjáról, mielőtt egy elegánsan hanyag mozdulattal a színpadon lévő egyik erősítőbe repítette a hangszert. Október 13-án a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében valószínűleg nem kerül majd sor hasonló akcióra, de az biztos, hogy Patti Smith várva várt koncertje a Liszt Ünnepen valódi kultszenzáció.
Patti Smitht egyetlen jelzővel illetni majdnem lehetetlen. Könnyűzene-történeti ikon, a poptörténelem egyik legfontosabb női előadója, aki nélkül egészen biztosan máshogy szólna ma az R.E.M., PJ Harvey, Florence Welch vagy éppen Cat Power zenéje. Hatása nemcsak zenetörténeti kontextusban megkerülhetetlen, Patti ugyanis sokkal több mint egyszerű rocksztár: író, költő, előadóművész, képzőművész, aki nem fél szót emelni a társadalmi igazságtalanságok és problémák láttán sem. Talán az egyetlen kifejezés, ami valamelyest megközelítheti a Patti Smith-jelenséget, az a legenda.
Amikor majdnem 50 évvel ezelőtt megjelent ’Horses’ című debütáló albuma, örökre megváltozott a New York-i punk-rock szcéna. A legtöbben egyetértenek abban, hogy már az album nyitódalának első sora – „Jesus died for somebody’s sins, but not mine” [Jézus meghalt valaki bűneiért, de nem az enyémekért] – önmagában elég indok a korong Grammy Hall Of Fame-be választásához, ami egyébként idén végre meg is történt. „A Horses már azelőtt a punk királynőjévé tette, hogy ez az irányzat igazán létezni kezdett volna” – írta róla anno a Rolling Stone magazin. Az album jelentőségéről szólva számos kritikus kiemeli, ahogy Smith a műfaj addigi alapvetésének számító 3 perc/3 akkordos hozzáállást hátrahagyva, az akár önálló versként is helytálló dalszövegeket zsigeri, sehol sem tanítható tehetséggel ötvözi a már-már minimalistán egyszerű hangszereléssel. Ez persze egyáltalán nem meglepő annak, aki kicsit is ismeri Smith munkásságát, hisz a debütáló korong megjelenése előtt már többszörösen publikált költőnő volt, és azóta is számtalan kötete jelent meg. Több interjúban is utalt rá, mekkora hatással volt az életére Arthur Rimbaud költészete, akinek gyerekkori otthonát egyébként pár évvel ezelőtt meg is vásárolta Franciaországban. „Patti Smith megmutatta, mennyi rock and roll van a költészetben, és mennyi költészet van a rock and rollban. Patti Smith egy Rimbaud, Marshall erősítővel” – mondta XVI. Károly Gusztáv svéd király, amikor 2011 augusztusában átadta neki a svéd Polar Zenei Díjat. Ennél jobb ajánlót pedig keresve sem találnánk október 13-i fellépéséhez.
Patti Smith október 13-án 20 órakor lép a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének színpadára az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál vendégeként, jegyinfó és további tudnivalók a Müpa honlapján és az esemény Facebook-oldalán.
Legutóbbi hozzászólások