Nita Strauss – Öt éve tiszta

Nita Strauss, akit leginkább Alice Cooper turnégitárosaként ismerünk, bőszen hirdeti a legnagyobb közösségi oldalon az egészséges élet fontosságát. Pedig ez nem mindig volt így nála.

Nita Strauss már öt éve nem nyúlt az alkoholhoz, az életében történt jelentős változásokról ezt osztotta meg a nagyvilággal: „Ha valaki korábban azt kérdezte volna tőlem, hogy megünneplem-e józanságom ötödik évfordulóját, a nevetéstől valószínűleg ráborítottam volna egy pohár italt. Akkor úgy hittem, kell egy ital, hogy magabiztos legyek a színpadon, részt vegyek a társasági életben a buli után, tudjak ünnepelni a többiekkel, ne legyek frusztrált egy rossz nap után, egy közös ebédet elköltsek a barátnőimmel, a srácokkal együtt megnézzek egy focimeccset. Először elborzasztott a tény, hogy alkohol nélkül már nem leszek ugyanaz, aki voltam, elveszítem a barátaim, és a színpadi énem valaki más lesz. Minden így történt, de nem abban a formában, ahogy elképzeltem. Először a kapcsolatomban történt változás, majd kevesebb lett a harc, a dráma, több produktivitás jött, szeretet és béke költözött belém. Köszönet Josh Villaltának, aki katalizátorként hat rám, ő a legjobb az életemben. Szeretlek!
A régi énem reggel hatig ott ült a bárban vagy a turnébusz elejében, a mostani énem hatkor felkel, irány az edzőterem, aztán indul a nap. A barátaim száma is lecsökkent, most három jó barátom van, a minőség fontosabb, mint a mennyiség. Azok, akiket nem érdekel, milyen vagyok a váltás után, nem igazi barátok. Az első tiszta bulim tizenötezer ember előtt zajlott, Alice Cooperrel játszottam. Úgy éreztem magam, mint egy madárijesztő, akit odatámasztottak a színpadra, hogy elijesszem a madarakat. Semmit sem éreztem természetesnek, állandóan az az abszurd gondolat járt a fejemben, hogy biztos mindenki engem néz, biztos mindenki tudja. De a buli után beszélgettem a rajongókkal, akik azt mondták: »Óriási voltál! Honnan ez az energia? Nagyon sokat tettél hozzá a zenéhez!« Mindaz a bizonytalanság, félelem és kétség csak a fejemben létezett és a bennem lévő démonok elhitették, hogy szükségem van rájuk. De most megelégedéssel ülök be egy bárba, limonádét szürcsölök, közben nézem a meccset és semmi pénzért nem cserélném vissza a régire az életem.”