Az őstörténethez tartozó Fleetwood Mac pár alkalommal jelentős változásokat hajtott végre fő zenei irányvonalában. Megkockáztatom, nem sok olyan banda van, amelynek ekkorát változott volna a zenéje pályafutása során, mint a Fleetwood Macnek.
A válogatás, aminek megjelenését Axl Rose, Slash és Duff McKagan közösen próbálta megakadályozni. A dolog azért is érdekes, mert az énekes mellől akkor már körülbelül hat-nyolc éve lelépett a klasszikus felállás utolsó tagja is, és azóta nem beszéltek egymással. De kezdjük az elején!
A Fahang – legelőször ez a titulus jut eszünkbe Lou Reedről, ám szövegeit, a vele készült interjúkat olvasva hamar rájövünk, hogy ennél sokkal többről van szó. Főleg akkor, ha meghallgatjuk a ’New York’ albumát, aminek most egy nagyon különleges, esztétikailag is látványos kiadása lett közkincs.
Sorban jelennek meg a Grateful Dead klasszikus albumai újrapolírozva, ezúttal az első és a harmadik lemez ráncfelvarrása történt meg. Az újrakevert változatokra ezúttal csak az eredeti albumok dalai kerültek fel, bónusz koncertfelvételekkel most nem tupírozták fel a hanganyagot.
A félévszázados évforduló alkalmából egymás után adják ki a Grateful Dead lemezeit feljavított változatban, extra anyagokkal kiegészítve. A ’Workingman’s Dead’ ötvenéves ünnepi megjelenése is egy alaposan kibővített kiadvány, az igényes külcsín mellett a hanganyagot is megtoldották egy két és fél órás koncertfelvétellel.
A stúdiólemezek után a legfontosabb koncertfelvételeket is újrapolírozták a Vasszűz diszkográfiájában, így a ’Live Recordings’ sorozattal folytatódik a stúdiólemezek újrakiadása. Első kanyarban a ’Live After Death’ és a ’Rock In Rio’ részesült ráncfelvarrásban.
Legutóbbi hozzászólások