John Petrucci nevét rengetegen ismerik, nem kell őt bemutatni. A gitáros a Dream Theaterben diktált őrületes munkatempó mellett hosszú évekig nem foglalkozott azzal, hogy önálló lemezt készítsen. Ez az állapot egészen 2001-ig tartott, amikor is Joe Satriani elhívta őt a G3-be koncertezni. Johnban felmerült a kérdés, hogy mivel lépjen fel, ugyanis olyan instrumentális, gitárközpontú anyaga nem volt, mint Satchnek vagy épp Steve Vainak. A turné megkezdése előtt így gyorsan megírt három új dalt (I.B.S, Damage Control, Glasgow Kiss) –, melyeket önálló blokkjában elő tudott adni. Ezeken a bulikon gitár, basszusgitár és dob felállásban léptek fel, segítségére Mike Portnoy (ekkor még a Dream Theater mindenese) és Dave LaRue voltak. Emlékszem, ekkoriban az internet még nem hasított olyan sebességgel, mint most, de türelmesen – akár fél éjszakát is – vártam arra, hogy egy videót sikerüljön megkaparintani ezekről a dalokról, a turnéról. Sajnos csak bootleg felvételek keringtek a neten, ezek minősége igen változatos volt, így egy idő után fel is hagytam a keresgéléssel. Bíztam abban, hátha történik valami csoda.
Ha csoda nem is történt, de 2005-ben megérkezett a várva várt stúdiófelvétel azokkal a dalokkal, amelyeket már négy évvel korábban megismertem. A ’Suspended Animation’ megjelenésének apropója pedig nem volt más, mint hogy John ismét társult a G3-hez Satriani és Vai oldalán. A célpont ezúttal Japán volt, 2005 májusában több alkalommal állt színpadra a gitáros hármas, és ezek közül az egyik bulit filmre is vették. Csúnyán kiélezve azt is mondhatnám, hogy az akkor felvételre került G3-film miatt kellett JP-nek levédenie jó előre a saját műveit. John úgy döntött, hogy a frissen elkészült önálló lemezét nem adja át egy kiadónak sem, hanem szerzői kiadásban, a Sound Mind Music égisze alatt jött ki a CD 2005. március 1-jén. A beszerzés ezért nem volt könnyű, ugyanis csak Amerikából, az interneten keresztül lehetett megvásárolni az albumot. Nagy szerencsémre barátaimmal összefogva sikerült megszerezni és végre jó minőségben megismerni minden egyes tételt.
A lemezt nyitó dal a Jaws Of Life volt, ami elsőként meglepett, hiszen ezt már 2001-ből ismertem, csak korábban más címen. A héthúros téma nem volt könnyű „étek” már akkor sem, nem az a könnyen emészthető fajta. Ennek ellenére megvan benne minden, ami John Petrucci védjegyeként ismert: a technika, a dallamosság és a húzóerő. A trió másik két tagjának szólamai szerencsére a sok ritmusgitársáv ellenére is jól elkülönülten kihallhatóak. Az első hallgatás alatt ki is derült, hogy a dobokat itt bizony nem Mike Portnoy rögzítette, hanem Dave DiCenso. A név akkor nem mondott semmit, de a szándékot értettem: JP nem egy DT-n kívüli, DT-tagok által összerakott projektet akart létrehozni, hanem egy saját hangvételű önálló lemezt. De visszakanyarodva a zenei részhez, a DT-ben megszokott többtémás progresszív szerkezet azért itt is visszaköszönt. Hogy jót tett-e vele a dalnak? Igen is, meg nem is. A több téma, a színesség kiváló, de helyenként a túlnyújtott érzetet kelt. (Hasonlót éreztem egyébként az Animate-Inanimate esetében is.) A folytatásban érkező Glasgow Kissnek viszont teljesen lenyűgözött minden egyes másodperce, még a mai napig is hidegrázós élményt okoz, JP új arcát mutatta meg azzal, hogy instrumentális terepen is tud dallamorientált lenni. Nagy örömömre a ’Suspended Animation’ az ilyen kaliberű instrumentális szerzeményekről szól. Legyen az a Wishful Thinking, a Curve vagy épp a másik nagyágyú, a Damage Control. Szándékosan hagytam ki a Lost Without You című dalt a sorból, ez a kis szösszenet ugyanis a Dream Theaterhez köthető, amit kevesen tudnak. 1995-ben Japánban koncertezett a DT, az ’A Change Of Seasons’ EP-t bemutató turnén, október 28-án Tokióban egy rakás feldolgozás mellett elhangzott ez a tétel is. Hivatalos felvétel nem készült erről a változatról, de később az official bootleg sorozatban elérhető lett.
A ’Suspended Animation’ egy szerethető gitárlemez lett, de tartogat azért meglepetéseket is a hallgatónak. John Petrucci személyisége visszaköszön a témákban, egy-egy fiók alján maradt DT-téma is kidolgozásra került.
Nem gondoltam volna, hogy 15 évet kell várni arra, hogy a legnépszerűbb streaming felületekre is felkerüljön, de végre megtörtént, ennek oka pedig az, hogy rövidesen érkezik a ’Terminal Velocity’, amelyen Mike Portnoy játékát is hallhatjuk majd. Ennek a kiadványnak a születése sem egyszerű történet, amely valahonnan 2012 környékéről indul, de erről majd máskor bővebben…
Közreműködők:
John Petrucci – gitár, producer
Dave LaRue – basszusgitár
Dave DiCenso – dob
Tony Verderosa – elektromos és akusztikus dob (Tunnel Vision)
Tim Lefebvre – basszusgitár (Tunnel Vision)
Kevin Shirley – keverés
Jaws Of Life / Glasgow Kiss / Tunnel Vision / Wishful Thinking / Damage Control / Curve / Lost Without You / Animate-Inanimate
Nagyon szeretem ezt a lemezt, jó volt olvasni róla, köszi!