Nyócker

Most, hogy a nyár helyet ilyen enyhe telünk van, mi mást tud tenni az ember, mint megnéz egy-két eddig kimaradt filmet. Én is í­gy voltam ezzel. Már hónapok óta ott volt a polcomon eme jeles mű, amit kölcsön kaptam, de valahogy nem tudtam rászánni magam arra, hogy megnézzem. Eljött az idő, már csak azért is, mert az óta a Nyocker begyűjtött jó pár dí­jat és nem csak ki hazánkban. Na, lássuk miért. Az ötlet nagyon jó és még azt is mondhatnám, hogy a film is tetszett volna, ha az mondjuk egy fikció és nem egy valós jelenség. Persze a történet egy mese ezt tudom (mielőtt teljesen hülyének néz mindenki), de a helyzetek és a szituációk bizony valósak, sajnos. Egy-egy poént leszámí­tva nem nagyon tudtam nevetni ezen. Inkább szomorúnak tartom ezt a jelenséget, mint nevetségesnek. Végtelenül primití­v és trágár jelenetek sora mutatja be a Budapest belvárosának eme kerületét. Ha ezt figyelem felkeltőnek szánták a szerzők, akkor talán ér valamit a munkájuk, de ha viccesnek, akkor nagyon szánalmas. Főleg, hogy eljutott bizony a határokon kí­vül is a film és még dí­jakat is hozott. De vajon mit dí­jaztak rajta odakint? A technikai megvalósí­tást? Akkor jó, mert tényleg igényesen és szinte egyedi módon van elkészí­tve ez az animációs film. Viszont ha a tartalma kapott dí­jat, akkor nagyon szomorú vagyok. Azért vagyok szomorú, mert ha még mindig itt tartunk, akkor soha nem fogunk kitörni a balkán közegből. Vagy addig jó nekünk ill. filmeseinknek? Nincs más téma, csak a nyomor meg a társadalom alja. Csak ezt tudjuk mutatni? Nem tudom igazán eldönteni hova soroljam ezt művet, de hogy vicces nem volt az biztos.
Gyártó: Lichtof Prodution Kft.
Rendezte: Gauder Áron és Csí­k Csaba Krisztián
Forgatókönyv: Orsós László Jakab, Nagy Viktor, Damage
Zene: Ludditák, L.L.Junior, Dj. Mangó & Dj. Dermot, Ogly G., CopyCo
Szakáts