Miles Davis-Quincy Troupe: Miles

Akkor figyelj. Tudod, mi volt életem legnagyobb élménye? Mármint felöltözve. Amikor 1944-ben, Missouriban, St. Louisban először hallottam együtt improvizálni Dizt meg Birdöt.”

Ezekkel a sorokkal- mintegy megadva az alaphangulatot- indul az a könyv, amely az utóbbi évek számomra legprofesszionálisabb életrajzi munkája. Főhőse és részben szerzője Miles Davis, a jazz muzsika egyik legmeghatározóbb egyénisége és legnagyobb trombitása, akinek munkássága rengeteg rock zenészre is nagy hatással volt. A mű tulajdonképpen egy monológ, melyet Miles földije Quincy Troupe jegyzett le minimális változtatással azokon a helyeken, ahol –ahogy önmagát szerényen hí­vta- a „Prince”, nyomdafestéket kevéssé tűrő hangot üt meg. A könyv egyik nagy varázsa is ebben a szókimondásban rejlik. Miközben böngészed a sorokat, úgy érzed magad, mintha egy St.Louisi jazz kocsma egyik asztalánál ülnél, veled szemben a mágussal. Első mondatától az utolsóig élvezetes, lebilincselő a kötet. Olvasása közben megismerkedhetsz egy hatalmas muzsikus szinte felfoghatatlanul gazdag pályaművével és (több mint) regényes életével, valamint a rasszizmus által meggyötört fekete zenész szemüvegén át, láthatod Amerika történelmének keresztmetszetét a századelőtől egészen a nyolcvanas évekig. Ki volt Miles Davis? Néhány adat: 1926 május 26-án született és 1991 szeptember 28-án tette át székhelyét az égi jazz pódiumokra. Diszkográfiája pontosan szinte összeállí­thatatlan. Hivatalosan megjelent albumainak és képanyagainak száma eléri a 140-et. (!!!) Ott volt a jazz aranykorszakában a 40-es 50-es években, és Ő volt az, aki ezt a muzsikát a 70-es 80-as években képes volt a szélesebb tömegek számára is befogadhatóvá tenni. Csak néhány hatalmas név, akik nála kezdte pályafutását: Keth Jarett, Chick Corea, Joe Zawinul, John McLauglin. A rock zenészekre és magára a rockzenére tett hatásáról annyit, hogy egyik kedvenc muzsikusa Jimi Hendrix volt, akivel -közvetlenül a mágikus gitáros halála előtt- közös album készí­tésén törték a fejüket. (Azt hiszem, ha elkészül az évszázad egyik legnagyobb alkotása lett volna.) E könyvben azonban a száraz adatoknál jóval többet tudhatsz meg a nagy trombitás zabolátlan személyiségéről, a zenéhez, a zenészekhez, (pl. az összes formáció felállását leí­rja melyben játszott!!!) a női nemhez való viszonyáról. Nyí­ltan beszél mértéktelen drogfogyasztásáról is, mely szenvedély többször majdnem az életébe került. Nem mehetek el szó nélkül a könyvet megjelentető Park Kiadó nagyszerű munkája mellett. A mai tudásunk szerint teljesnek mondható diszkográfia mellett a könyv tartalmaz egy 11 oldalas- a Miles Davissel kapcsolatba hozható, és a könyvben szereplő személyekről készült- névmutatót is, mely olyan sokat árul el az adott korról és zenéről, hogy szinte önmagában is lebilincselő olvasmány. A szlenget tökéletesen átültető fordí­tás Szentgyörgyi József munkája. Ez a könyv egy olyan ember életművét tárja eléd, aki a muzsika állandó fejlődéséért élt. Ahogy Miles fogalmaz: „Én igyekszem tartani a ritmust, a zene szí­vverését. Nem akarok lemaradni.”

További információ a könyvről: www.parkkiado.hu Brinyó