Nickelback: Here And Now
írta Bazsa | 2011.11.29.
Megjelenés: 2011
Kiadó: Roadrunner Records
Weblap: http://www.nickelback.com
Stílus: modern rock
Származás: Canada
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Ha fel kellene sorolni életem sorsfordító előadóit, akkor az In Flames, a The Doors és Stevie Ray Vaughan mellett a Nickelback neve állna a lista elején. Ahogy sokan mások, eleinte magam is csak a legnagyobb slágereket ismertem (How You Remind Me, Rockstar stb.), majd véletlenül beleakadtam a 2005-ös ’All The Right Reasons’ lemezbe, ami lendület, dallamvilág és hangulat tekintetében egyaránt lenyűgözött. Mindez elsősorban Chad Kroeger magával ragadó, erőteljes, és teljesen egyedi orgánumának, valamint hihetetlenül fogós énektémáinak (és a hatáshoz nagyban hozzájáruló – amúgy élőben is hozott – többszólamú vokáloknak) köszönhető, ahogy nagy valószínűséggel ezekben találjuk a zenekar óriási népszerűségének titkát is. A nagy rajongással azonban nagy elvárások is járnak, melyeknek sajnos – különösen az előző, és szintén hatalmasra sikerült ’Dark Horse’ után – a ’Here And Now’ nem biztos, hogy meg tudott felelni.
Pedig nagy változások nem történtek: a lemez alapvető karaktere, hangszerelése és megszólalása a 2008-ban megkezdett irány egyenes folytatásának tűnik, így ezúttal is a gitárközpontúság dominanciája a jellemző, a lírai hangvétel pedig mintha még hátrébb szorult volna. Ez egy rocklemez esetében kifejezetten előnyös tud lenni, a Nickelback valódi erőssége azonban éppen a szomorkás, melankolikus dalokban rejlik, melyekben remek érzékkel képesek egyensúlyozni érzelmesség és giccs határán. Ezúttal viszont sajnos nem találni olyan szívszaggató, valóban megható darabokat, mint korábban – az említett überslágereken kívül – a Do This Anymore, a Someday, a Savin’ Me, az If Everyone Cared, a Just To Get High, vagy a totális világvége If Today Was Your Last Day. Egyedül a Lullaby idéz fel valamit ebből a varázsból, de hatásában ez is csupán töredéke annak, amit eddig képesek voltak kiváltani a hallgatóból.
Van persze a zenekarnak egy másik, kedvenceit a slágerlisták alapján kiválasztó közönség által kevésbé ismert oldala is, amely legalább ugyanannyira domináns jellemzője a csapatnak. Az életművet végighallgatva számtalan kiváló példát találhatunk arra, hogy Kroegerék bizony óriási rockolásra képesek, ahogy szép számmal találhatunk egészen markáns riffelést, ne adj’ isten metalos zúzást is, de végeredményben ezeket a dalokat is Chad énekdallamai viszik el a hátukon. Sajnos úgy tűnik, mintha a ’Here And Now’-n ezúttal erre sem fordítottak volna elég figyelmet. A hang természetesen még mindig ott van, úgy, ahogy szeretjük, de mintha kevesebb lenne a valódi éneklés, gyakrabban találkozunk elszavalt / elhadart verzékkel, és az igazán eltalált refréntémák is hiányoznak. Persze hozzá kell tenni, hogy mindez csak Nickelback-mércével mérve igaz, hiszen még így is messze túl van a „kellemes hallgatnivaló” kategórián. Akadnak tehát jó dalok bőven, a húzósabb (This Means War, Midnight Queen), a középtempós (Gotta Get Me Some, Kiss It Goodbye) és a slágeres (When We Stand Together, Bottoms Up, Everything I Wanna Do) fajtából egyaránt, de a zenekar nagy rajongójaként szerintem természetes, ha nem elégszem meg ennyivel.
Legutóbbi hozzászólások