2010 legjobbjai - Adamwarlock

Az év lemeze 1. Danko Jones: Below The Belt 2. Iron Maiden: The Final Frontier 3. Motörhead: The Wörld Is Yours 4. Slash: Slash 5. Spock's Beard: X 6. Tank: War Machine 7. Avantasia: The Wicked Symphony/Angels Of Babylon 8. Slough Feg: The Animal Spirit 9. Black Country Communion: Black Country 10. Meat Loaf: Hang Cool Teddybear Idén hibátlan lemezzel egyetlen egyel találkoztam, méghozzá Danko Jones puszta érzéki, öv alatti mókázásával. A 'Below The Belt' nemcsak a maga nemében lett elsőrangú korong, hanem véleményem szerint a kanadai trió eddigi legjobb alkotása. Tudom, hogy a szerkesztőségben és az olvasók közt is szinte egyedül vagyok a véleményemmel, de én igazi rajongójukká váltam. A második és harmadik helyre két nagy kedvencem került. Mind a Maiden, mind a Motörhead új korongjáról az a véleményem, hogy egy olyan vérbeli rajongónak mint nekem, nem okozhattak ezek a lemezek csalódást. Az igazi nagy meglepetése az évnek Slash volt, aki olyan brigádot trombitált össze 2010-es albumához, hogy csak úgy keresgéltük az állunkat a földön. A prog szí­nteret, amit még mindig nem mondhatok igazán sajátoménak, egyértelműen elvitte a Spock's Beard 'X'-sze. Mindent megtaláltam rajta, amit kerestem, sőt még többet is. A power szintér még mindig hidegen hagy, úgyhogy csak ,,powerecskedő" albumok jutottak föl a listámra, az Avantasia duplázása és a Tank zseniális 'War Machine'-je képében. Mivel örök kedvencem a '70-es évek rock hangzásvilága és a blues muzsika, ezért nem hagyhattam ki a 'Black Country'-t sem, ahogy Meat Loaf idei lemeze is az első meghallgatás óta szépen bekúszott és tanyát vert az elmémben, í­gy nem maradhatott le az idei listáról sem. Az év DVD-je 1. Eric Clapton: Crossroads Festival 2010 2. Chickenfoot: Get Your Buzz On Live Bevallom, a 2010-es évben se pénzem se időm nem volt nagyon dvd-kkel foglalkozni, í­gy maradt ez a két nagyágyú. A Chickenfoot méltón ünnepelte meg felállását ezzel a rendkí­vül jó minőségű koronggal, mí­g Clapton olyan névsort sorakoztatott fel a fesztiválján, aminek láttán minden rock-blues rajongó megnyalhatta a tí­z ujját (ZZ Top, B.B. King, Steve Winwood, Doyle Bramhal II, Jimmy Voughan...stb.). Az év koncertje 1. Motörhead, Hegyalja Fesztivál 2. Joe Satriani, Papp László Budapest Sportaréna 3. Ten Years After, A38 Hajó 4. Poppa Chubby, Gastroblues Fesztivál 5. Ozzy Osbourne, Papp László Budapest Sportaréna 6. Danko Jones, Sziget Fesztivál 7. Ken Hensley, Gastroblues Fesztivál 8. Volbeat, Diesel Klub 9. Blaze Bayley, Rockmaraton 10. Iron Maiden, Sziget Fesztivál Akárki, akárhogyan törheti magát, egy Motörhead bulit nem tud überelni. Ők azok, akikben lehetetlen csalódni. Vén dinoszauruszok ugyan, de a Lemmy-Phil-Mickey trió máig a legkeményebb bulikat tolja. Ennek a koncertnek tökéletes ellentéte volt a novemberi Satriani buli. A kopasz mester sokszor pszichedelikus mámorát idén tényleg csak a Motörhead vad száguldása tudta maga mögé utasí­tani. Még az év elején látogattam el a blues legenda Ten Years After koncertjére, az A38-ra, és már akkor tudtam, hogy ez az esemény biztosan rajta lesz ezen a listán. Tényleg csakis a zseniális jelzővel lehetett illetni, amit aznap a szí­npadon láthattunk. Ozzy koncertjét sem lehet lefelejteni a 2010-es listáról, hiszen az egyik legjobb hangulatú buli volt, amit szí­npadon valaha láttam. Tény, hogy valószí­nűleg nem fizették be a villanyszámlát, mert néhány lámpán kí­vül semmilyen elektromosságot vagy showelemet nem láthattunk a pódiumon. A Gastroblues Fesztivál legjobb koncertjeit sem hagyhattam le, mert a nyár meghatározó élménye volt a paksi rendezvény, csak ne lett volna annyi szúnyog... A két szigetes koncert közül Danko Jones hozta a tőle elvárható teljesen őrült formát. Az egyik nagy hí­rportálon (az i-vel kezdődőn) még külön cikket is kapott ez az egyetlen koncert, mert Jones mester bizony mindig fergeteges hangulatot varázsol a nagy pofájával meg az őrült dumájával. A Volbeat pedig nincs az az isten, hogy csalódást okozzon élőben. A Maiden idei látogatása pedig a technika tökéletes csődjéről lett nevezetes, és csak azért került rá a listámra, mert én a harmadik sorban álltam, ahol mindent hallottam normálisan, és a gyatra hangzást leszámí­tva egy remek bulit láthattunk. Blaze azért is előzte meg nálam idén az őskedvenc bandámat, mert ő legalább egy másodpercre sem hibázott. Az év zenekara 1. Iron Maiden 2. Eric Clapton 3. Slash 4. Danko Jones 5.Accept Ki más kerülhetne e kategória első helyére, mint a Vasszűz? Az óriási gépezet idén túl is teljesí­tette az elvárásokat. A 'The Final Frontier' nem kevesebb mint harminc országban (köztünk kishazánkban is) ért el első helyezést a listákon, nyáron úgy zsigerből lenyomtak egy turnét, a tengerentúlon többen hallgatják őket, mint a '80-as években, ráadásul még egy Grammy-dí­j jelölést is magukénak mondhatnak. Ilyen teljesí­tményt ebben az évben senki sem nyújtott, úgyhogy ez egy vitathatatlan győzelem az angol legendák részére. Hasonló a helyzet áll fenn Eric Claptonnál: nemcsak kiadott egy nagy sikerű albumot, és rendesen meg is turnéztatta azt, hanem példátlan sikereket ért el a Crossroads Festival szervezésével, aminek gyümölcseként egy fantasztikus DVD is napvilágot látott. Idén Slash gépezete is beindult, és idei lemeze hatására, nagyjából a csapból is ő folyt Amerikában. A legnagyobb fejlődést, pedig Danko Jones érte el idén, aki kismillió rockzenei magazin cí­moldaláról vigyorgott a nagyérdeműre, egész évben megállás nélkül turnézott, ráadásul 'Below the Belt' cí­mű korongjával tovább növelte a már í­gy sem épp kicsiny rajongótáborát. Egy kanadai underground banda esetében le a kalappal az ilyen teljesí­tmény előtt. Nem lehet elmenni az Accept idei munkássága mellett sem, aki bebizonyí­tott, hogy egy régi, nagy húzónév nélkül is van élet, de még milyen! Szerintem sokan számolják a napokat február másodikáig... Az év csalódása, 2010-ben nem teljesült kí­vánságok Egyértelműen a legnagyobb csapás a rock/metal világára Ronnie James Dio halála volt. Ő az, aki a legjobban fog hiányozni mindnyájunknak. Fekete betűs lett még 2010 Steve Lee és Pete Steele halála miatt is. Nélkülük sem lesz már ugyanaz a rock világa. Csalódást okozott nekem az idei Metallica buli is. Mint anno í­rtam, nem zeneileg, mert az korrekt volt, hanem a körülmények és a gyatra hangzás miatt. Ugyanez mondható el a Maiden koncertről is: nagyon sajnálom, hogy a metal egyik legnagyobb együttesét csak a Szigetre éri meg elhozni, ahol sem a körülmények, sem a technika és sem a közönség sem megfelelő egy ilyen metal ünnepre. Nagyon vártam a Steve Winwood koncertet is, de kimaradtunk a jóból. Fájó, hogy egy világszerte ünnepelt zsenire nincs igény ebben az országban. Ami még bántó volt, főleg a hallójárataim számára, az a sok elpuskázott lehetőség, és elrontott korong, amitől többet vártam, kezdve az idei Malmsteen lemezzel. Az év kellemes meglepetése, kí­vánságok 2011-re Idei remek albumtermés, főleg a heavy szintéren. Hatalmas nevek látogatása az országban. Jövőre kí­vánságom eme dömping folytatódása, egészség és ingyen sör! Az év legjobb dalai Csak az í­ráskori hangulatom sorrendje, valószí­nűleg 20 perc múlva már változni fog: 1. Iron Maiden: Isle Of Avalon 2. Helloween: The Sage, The Fool, The Sinner 3. Joe Satriani: Wormhole Wizards 4. Accept: Shades Of Death 5. Danko Jones: Full Of Regret 6. Motörhead: Brotherhood of Man 7. Tank: Phoenix Rising 8. Iron Maiden: When The Wild Winds Blow 9. Volbeat: Heaven Nor Hell 10. BCC: One Last Soul