Első Hallásra (A hónap lemeze!): Október
írta Hard Rock Magazin | 2009.10.31.
Ezennel útjára indítjuk a Hard Rock Magazin új rovatát, amely a következőkben... ...minden hónap utolsó napján fog megjelenni. Nyilvánvaló, hogy oldalunk profiljából fakadóan és a cikk terjedelmét is figyelembe véve, nem fogunk minden egyes albumot értékelni, amelyik az adott hónapban megjelenik, sokkal inkább a számunkra és a magazin számára érdekes korongokat tesszük be a közös lejátszóba. Próbálunk a stílusok keretein belül színesen válogatni a hónap megjelenéseiből, így minden bizonnyal becsúszik olyan korong, vagy előadó, ami nem feltétlen kedvence szerkesztőségünk minden tagjának. Ezért előfordulhatnak szélsőséges pontozások bizonyos műveknél, de ez nem azt jelenti, hogy valaki ellenséges az előadóval szemben, pusztán nem feltétlen tartozik az adott stílus a kedvencei közé. A lemezkritika még mindig egy szubjektív műfaj, ami ebben a rovatban sem lesz másképp. Arra is lesz példa, hogy egy album a hónap végén jelenik meg, így nem lesz időnk értékelni az adott időszakban, de ha számunkra fontos, akkor áttoljuk a következő havi cikkbe. Így lesz például ebben a hónapban a Tankcsapda új albumával. No, ennyi bevezető után jöjjön az első lista: Kiss: Sonic Boom 
Garael: Pontszám: 6 Megjegyzés: Sajnos nálam hiányzik a rajongáshoz szükséges emocionális és nosztalgikus kapocs, így pusztán a "pőre" zenét hallom, mely ráadásul nem is az ízlésemnek megfelelő forrásból táplálkozik. Az átlagoshoz hozzáadott +1 pontom a tisztelet jele. Szakáts Tibor: Pontszám: 10 Megjegyzés: Bár az idő dönti el, de a Sonic Boom minden bizonnyal klasszikus Kiss album lesz. A többi a kritikámban. Brinyó: Pontszám: 8 Megjegyzés: Sosem voltam Kiss rajongó, de ez a korong most elsőre megfogott! Minden nóta kiváló, nem tudtak hibázni a nagy öregek! Pearl69: Pontszám: 8,5 Megjegyzés: Minden kétséget kizárólag nagyszerű, az ígéreteknek megfelelő anyag. A kérdés csak az, hogy milyen helyet foglal majd el a gigantikus KISS történelemben? A rajongók fogják eldönteni! Tomka: Pontszám: 8 Megjegyzés: Leszámítva a túlságosan modernre vett számokat, a régi klasszikusok mellé bátran odahelyezhető koronggal, és 100 % színtiszta rock 'n rollal rukkolt elő a Kiss, úgy, hogy még új kedvenc számok is születtek. Kotta: Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Tökös kis album, simán odailleszthető a klasszikusok mellé a sor végére. Modern hangzás, megszokott dallamok. JLT: Pontszám: 6 Megjegyzés: Mivel én az unmasked korszakot favorizálom ezért nem annyira jött be ez a lemez. De a Modern Day Delilah bekerült kedvenc Kiss nótáim közé. Mmarton88: Pontszám: 8 Megjegyzés: A nagy visszatérők egy ütős lemezt hoztak újfent össze. Noha érzésem szerint a Sonic Boom nem lesz akkora klasszikus, mint a Love Gun, vagy a Destroyer, erős nótákat sikerült összeválogatni, melyek bármely KISS rajongót elszórakoztathatják. Adamwarlock: Pontszám: 9 Megjegyzés: Nagy meglepetés! Nem hittem volna, hogy egy ennyire zseniális albummal lepnek meg minket a nagypapakorú istenségek. Már a megjelenésétől kezdve klasszikus. Mike: Pontszám: 7 Megjegyzés: A KISS mindig is a tökös-vagány attitűdről és az arénákat megrengető refrénekről szólt, és ez most sincsen másképp. Nem mai gyerekek ők, de még mindig nagyon tudják, hogyan kell megtölteni egy albumot 11 orbitális slágerrel! Jóllehet becsúszott egy-két szerényebb dal is, bő tíz év "lemeztelenség" után ez mégiscsak egy Nagy Durranás! Olyan szónikus. Átlag: 7.80WASP: Babylon
Garael: Pontszám: 7 Megjegyzés: Ahhoz képest, hogy az első számban szemtelenül lop magáról az "öreg", a végére azért a megszokott dallamokkal helyre billenti a megroggyant renomét. Ha a klasszikusokhoz nem is mérhető, ám mindenképpen élvezhető alkotás. Szakáts Tibor: Pontszám: 8 Megjegyzés: Blackie újra a régi. Nekem a Neon God-os elmélkedős W.A.S.P. soha nem jött be. Ez a lemez viszont odab... Csak a Burn feldolgozást nem értem a 4. helyen. Brinyó: Pontszám: - Megjegyzés: - Pearl69: Pontszám: 7 Megjegyzés: Na jó, lehet, hogy 7,5! Blackie nagyot alkotott, többet és jobbat, mint az utóbbi időben. Feltámadás? Úgy legyen! Tomka: Pontszám: 7 Megjegyzés: Blackie-nek van egy hatalmas előnye a folyamatos albumkiadások során, amelyek - szokás szerint - nem közelítik meg a nagy elődöket. Mégpedig az, hogy utánozhatatlan hangjával el tudja adni azt a lemezt is, amelyen két értelmetlen (értsd: az eredetihez pluszt nem adó) feldolgozás is helyet kapott, és a többi szám közül is csupán 2-3 van, amely elég kiemelkedő ahhoz, hogy esetleg bekerüljön a koncertprogramba. Ám láss csodát, valamiért mégis működik a dolog... Kotta: Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Az old school rajongókat nem fogja igazán meglepni ez az album, ami egyrészt jó, mert szállítják a megszokott minőséget, másrészt a feldolgozások és a korábbi témák újrahasznosítása némi ötlet-deficitre utal. A pesti koncertet azért most inkább kihagyom, nem bírnék egy újabb takaréklángos bulit elviselni, amilyen ez a lemez is. JLT: Pontszám: 7 Megjegyzés: Nem mondom, hogy ez a zenekar karrierjének csúcspontja, de ettől függetlenül erős anyag a Babylon, kifejezetten élveztem a hallgatását. Mmarton88: Pontszám: 8 Megjegyzés: Noha az együttesnek inkább a korai munkáit kedvelem, ez az album meglepően jóra sikeredett, remek számok kaptak itt helyet. Lawless-nek még mindig van a tarsolyában egy (most azért eléggé kis) adag, jóféle hard rock csemege, melyet nem szégyellt elővenni. Adamwarlock: Pontszám: 7 Megjegyzés: Mivel én írtam a kritikát, ezért tarom magam az ott szereplőkhöz. Vannak nagyon jó pillanatai a lemeznek, amik Blackie Lawless zsenijét dicsérik, de sajnos becsúszott pár hiba is (pl. túl rövid az album). Mike: Pontszám: 7 Megjegyzés: "Patkányarcú" Blackie az az ember, aki a nyolcvanas évek elején csinált egy szenzációs albumot, majd ugyanazt kiadja nagyjából kétévente, más számcímekkel és dalszöveggel, haha! Ettől függetlenül mi mindig bekajáljuk, mert ennek a fószernek a kisujjában van a nyers, kendőzetlen rock and roll. Ami pedig kellemetes dolog. Mindamellett némi újító szándék nem ártana... Nálam még mindig a már említett debüt és a The Headless Children a favorit, de a Babylon is több mint korrekt! Öreg Blackie nem vén Blackie. Átlag: 7.16Transatlantic: The Whirlwind
Garael: Pontszám: 5 Megjegyzés: Hiába, ez nekem sok, akkor inkább már Bartók Fából faragott kiráyfija. Szakáts Tibor: Pontszám: 9 Megjegyzés: Ha ezért kellett ennyit várni erre az albumra, akkor megérte! Brinyó: Pontszám: 9 Megjegyzés: Ez az album mindent tartalmaz, aminek ma egy progresszív rock korongon szerepelnie kell. A négy nagyágyú maradandót alkotott általa! Számomra az év egyik legjobb munkája! Pearl69: Pontszám: 8,5 Megjegyzés: Monumentalitása se riasszon el senkit, a tagok stílusait rendkívül jól ötvöző, minőségi anyag! Tomka: Pontszám: 8,5 Megjegyzés: Nehezebben emészthető album, mint elődei, talán még progresszívebb is, erősebb Morse és Stolte befolyás, ám továbbra is utánozhatatlan zenei univerzum. Unikum! Kotta: Pontszám: 8 Megjegyzés: Amikor megtudtam, hogy a legtutibb proggie zenekarok fontos egyéniségei jönnek össze egy projektben, nagyon magasra került a léc. Már elképzeltem, ahogy a Dream tökössége találkozik a The Flower Kings dallamosságával, és ahogy a tradicionális felfogás nekifeszül a neoprognak. A reveláció akkor elmaradt, elsősorban azért, mert Neal Morse egyénisége, zenei világa szerintem túlságosan előtérbe került. Szinte egy Spock's Beard kettőt hallottam, csak jobb dobossal és gyengébb gitárossal. Ettől persze a zene még nagyon oké, és most sem tudtak hibázni. JLT: Pontszám: - Megjegyzés: - Mmarton88: Pontszám: 7 Megjegyzés: Ez az a lemez, amiről egy hallgatás után nem nagyon lehet nyilatkozni. A progresszív metal zsenijei újból csillogtatják tudásukat. Viszont szerintem az eddigi lemezek színvonalát nem okvetlenül sikerült elérni, azokban valahogy fogósabb, erősebb melódiákat éreztem. Ennek ellenére rendkívül magával ragadó, és zseniális Portnoy-ék produkciója, le a kalappal! A prog. metal, illetve a technikus, instrumentális cuccok hívei odáig lesznek a korongért, meg vissza. Adamwarlock: Pontszám: 9 Megjegyzés: Egy kifejezetten kellemes albumot tett le elénk a Transatlantic legénysége. Nagyon dallamos, mély gitármuzsika, tipikusan olyan anyag, amit egyben kell hallgatni, mert így teljesen ki tudja kapcsolni az embert. Mike: Pontszám: 9 Megjegyzés: Ha ezek az arcok egyszer összeborulnak, abból csakis valami zseniális dolog sülhet ki! Az első két Transatlantic album a kortárs progresszív rock klasszikusává avanzsált az évek során, és gyanítom, hogy ez vár a "Forgószél"-re is: remekbeszabott, sokrétű és epikus muzsika ez, amelyhez leginkább egy füles, egy finom bor és egy csendes szoba illik - mert ebben el kell merülni, nem vitás! Első hallgatásra ez egy izmos kilences, de később bizony kikerekedhet! Átlag: 7.30Brainstorm: Memorial Roots
Garael: Pontszám: 6 Megjegyzés: Ez bizony most gyengébbre sikeredett, mint a megszokott agyvihar átlag, bár én a Symphorce-ot mindig is jobban szerettem, mint az anyabandát. Szakáts Tibor: Pontszám: 7 Megjegyzés: A Brainstorm csapata egy könnyen emészthető, tőlük még akár kommersznek is mondható albummal rukkolt elő. Nekem ez most jobban bejött. Brinyó: Pontszám: 7 Megjegyzés: A Brainstorm az a zenekar, akikre igazán soha nem figyelek oda, de amikor - mint pl. most is - akkor soha nem bánom nem. Az új korong is remek, kikapcsolódást elősegítő hallgatni valónak bizonyul. Pearl69: Pontszám: 6 Megjegyzés: Jó! Talán nagyon jó! Talán...! Tomka: Pontszám: 7 Megjegyzés: Azt hittem, a Brainstorm is abba a zenekar-típusba tartozik, amelyik nem tud hibázni. Ám első hallgatásra a Memorial Roots gyorsvonat módjára robog el a hallgató mellett (több hallgatással azért megteszi a szívességet, hogy némi időt eltöltsön a rajongók hallójárataiban). A számoknak nincs meg az a karakterük, ami egyéni ízzel felruházva őket, kiemelné a sorból őket, csupán jó témák vannak, amik nem állnak össze ütős egésszé - és ezúttal Andy sem viszi el a hátán a lemezt. (A kritika önmagukhoz viszonyítva érvényes, az egész színteret figyelembe véve még mindig nagyon jól teljesítenek.) Kotta: Pontszám: 7 Megjegyzés: A Brainstormtól - főleg a legutóbbi, három szólógitáros fellépés után - azt várom, hogy lecsavarja a fejemet. Ez a lemez pedig nem szól jól. Egy valamire való producer visszazavarta volna őket a stúdióba néhány szólót újravenni és a hangzással elbíbelődni. Kár, mert a számokban ott a potenciál és Andy B. Franck még mindig sirály énekes! JLT: Pontszám: - Megjegyzés: - Mmarton88: Pontszám: 6 Megjegyzés: A Brainstorm ezzel a lemezével nem tudott megfogni. Unalmas, szürke, egysíkú. Nem elég erősek, fülbemászóak ahhoz a dalok, hogy igazán tudjanak hatni. Sajnos olyan slágert sem találtam, mint az All Those Words, vagy a Highs Without Lows. Kár. Adamwarlock: Pontszám: 6 Megjegyzés: Az én ízlésemnek kicsit unalmas, de helyenként érdekes megoldásokat tartalmazó lemez. Értem is, értékelem is, de igazán nem fogom megszeretni. Mike: Pontszám: 8 Megjegyzés: Igen, ez most 8 pont, ám korántsem egy trehány produktummal van dolgunk, csupán itt-ott szürkébb témák is felütik fránya fejüket. Még ha nem is éri el az Ambiguity vagy a Soul Temptation zsenialitását, Andy B. Franckék ezúttal is megbízhatóan tálalják a germán power csemegét. Mi pedig fogyasszuk egészséggel! Soha rosszabbat! Átlag: 6.66Winger: Karma
Garael: Pontszám: 8 Megjegyzés: No, végre egy tökös album az utóbbi idők herélt nosztalgiázása után. Dallamok, vissza a gyökerekhez attitűd, ráadásul nem olyan öreges és lassú módon, mint ahogy Europe-ék tették. Szakáts Tibor: Pontszám: 8 Megjegyzés: Szinte hibátlan lemez. Nekem az előző album is tetszett, de ezzel a koronggal bebizonyították, nem hiába szavaztam nekik bizalmat. Micsoda koncert lesz... Brinyó: Pontszám: 8 Megjegyzés: Eddig is rajongtam Kip Winger munkáiért, ezután talán még jobban fogok. Rövid, velős, kompromisszumok nélküli kis darabok találhatóak ezen a lemezen. Dög és semmihez sem hasonlítható dallamok! Ez a Winger! Pearl69: Pontszám: 9 Megjegyzés: Csak idő kérdése..., viszont nem "közel hiba nélküli alkotás", ez bizony hibátlan! Tomka: Pontszám: 8 Megjegyzés: Eddig nem kezeltem le Wingerékkel, de ezután biztos utánanézek a munkásságuknak. Kotta: Pontszám: 8 Megjegyzés: Winger - Europe 5:0. Tudom, hogy nem fair, de ha párosával összehasonlítom azt az öt-öt lemezt, melyet '88-tól kezdődően 2009-ig a két zenekar megjelentetett, a Winger rendre lenyomja a svédeket. Ahogy most is. JLT: Pontszám: 9 Megjegyzés: Újabb remekmű Kip Wingeréktől. Ebben minden benne van, amiért szeretni lehet a zenekart. Hatalmas album! Mmarton88: Pontszám: 7 Megjegyzés: Noha leginkább a banda első két lemezét szeretem, érdekes módon a Karma is eléggé betalált nálam. Az utóbbi két korong bolyongása után visszatértek Kipék egy picit a direktebb, rock'n rollosabb vonalhoz, az album első fele igazi seggberúgós, dögös hard rock. Sajna a vége kicsit beszürkül. Noha a hangzás, valamint a dallamvilág úgy tűnik, hogy soha nem lesz már olyan, mint régen, ez akkor is egy erős album, kifejezetten tetszik. Adamwarlock: Pontszám: 8 Megjegyzés: Ezt tényleg csak egyszer hallgattam meg, úgyhogy csak felületes véleményt alakítottam ki róla. Így elsőre nekem kifejezetten tetszett, kap tőlem egy erős nyolcast, de a véleményem még változhat. Nagyon dögös anyag, remek hangzással. Mike: Pontszám: 8 Megjegyzés: Kip Winger nem is olyan régen egy szál akusztikus gitárral varázsolt el nagyjából százhúsz embert a Hajón, azonban főbandája élén újból elő kellett kapni a macsó rockerfigurát. És nincs is ezzel semmi baj! A Karma pedig egy jó kis vagány dalcsokor, tele mindenféle földi jóval: olykor Judas Priest-es metáltémák szaggatnak, olykor modern és súlyos hard rock gördül elő, és persze nem hiányoznak a bugyi-lefejtő vokálhegyek sem! December 9-én deszkákra bontják le a Hajót! Átlag: 8.10Lita Ford: Wicked Wonderland
Garael: Pontszám: 3 Megjegyzés: A retusált rock Barbi borító csak ront a tingli-tangli összképen: innen még Ken is menekülne, ha lenne hozzá elég kurázsija. Szakáts Tibor: Pontszám: 4 Megjegyzés: Húha, egykori metalkirálynőm nagyon messzire került régi önmagától. A híreket olvasva, mára jobb háziasszony lett, mint rockzenész. Brinyó: Pontszám: 2 Megjegyzés: A lemez hallgatása közben Makónak éreztem magam, aki még nagyítóval sem találja Jeruzsálem városát! Borzalmas hangzás, ügyetlen hangszerelés, elképesztően gyenge szerzemények. Elnézést a művésznő rajongóitól, de számomra ez nem zene! Pearl69: Pontszám: 6 Megjegyzés: Ötlettelennek semmiképp sem mondanám, mégis valami hiányérzetem van, de meg nem mondom, mi az?! Tomka: Pontszám: 2 Megjegyzés: Lita Ford művésznőnek eddig csupán a nevét ismertem - és azt kell mondjam új lemezének tükrében, hogy boldogabb voltam úgy. Mégis, milyen célközönségnek szánhatták ezt a "zenét"? Nem valószínű, hogy akár az MTV-függő fiataloknak is bejönne... Kotta: Pontszám: 2 Megjegyzés: Hú, ezzel meg mit kezdjek? Értékelhetetlen, értelmetlen, modernkedő massza. JLT: Pontszám: 3 Megjegyzés: Hű de rossz volt. A cd lejátszóm is elsírta magát hallgatása közben. Mmarton88: Pontszám: 3 Megjegyzés: Borzalmas. Commodore fanok előnyben. Adamwarlock: Pontszám: 4 Megjegyzés: Kifejezetten nem tetszett, unalmas, kiszámítható és teljesen felesleges anyag. Át kellett volna ezt jobban gondolni, mielőtt kiadják. Mike: Pontszám: 2 Megjegyzés: No, ez az a produkció, amivel vallatni lehet! Szegény Ford nagyasszony kizárólag a kellemével nem fogja eladni ezt a rettenetet, mivel túl az ötvenen egyre inkább a mai Mickey Rourke-ra hasonlít, az pedig nem nagy előny ez esetben. Mert hát a belbecs éppolyan, mint a külcsín: a rikító-nagyképű borító "Hollywood" felirata szépen rárímel a felszínes és jellegtelen számokra, hogy az éneknek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető rikácsolásról ne is beszéljünk! Csak a szebbik nemre való tekintettel nem adok rá zérót. Ebben a néniben és a "zenéjében" egyféle báj van csupán: a goodbye. Átlag: 3.10Dreamland: Exit 49
Garael: Pontszám: 5 Megjegyzés: Átlag europower, hiába, ez az év nem a speed-huszároké. Szakáts Tibor: 5 Megjegyzés: Nem rossz, de nem az én világom. Kicsit olyan, mint a popzenében a tuci-tuci... Brinyó: Pontszám: 7 Megjegyzés: Alaposan földbe döngölő, de mégis dallamos, korrektül elkészített anyag! Nekem egy picit túl sok a duplázó lábgépből, de azért jól elvoltam vele! Pearl69: Pontszám: 6,5 Megjegyzés: Kellemes meglepetés! Tomka: Pontszám: 7,5 Megjegyzés: A europower dinamizmusának és az AOR dallamvilágának kombinálása jó fogás, és ezúttal a dalszerzés is rendben van, Jake E és csapata egy minden percében élvezetes és nagyszerű refrénekkel megtűzdelt albummal rukkolt elő - feledtetve a korábbi lemezek szürkeségét. Kotta: Pontszám: 8 Megjegyzés: Pöpec, sallangmentes, dallamos, tökös. Power metal, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. JLT: Pontszám: 6 Megjegyzés: Egyszer meg lehet hallgatni, de ebben a mezőnyben ez egy teljesen átlagos anyag. Mmarton88: Pontszám: 8 Megjegyzés: Az év egyik legnagyobb meglepetését ez a fiatal csapot okozta számomra. Melodikus power metaljuk izgalmas, erős, megkapó. Nagyon kellemes és élvezetes lemez lett az Exit 49, rajta sok-sok nagy slágerrel. Csak így tovább! Adamwarlock: Pontszám: 4 Megjegyzés: Nagyon nehezen bírtam egyáltalán végighallgatni. Egy kaptafára menő, ezerszer lerágott, klisés számokat pakoltak fel a korongra. A hangzás is csapnivaló, kusza. Az egész lemez, hogy is mondjam... ,,zajos". Mike: Pontszám: 8 Megjegyzés: Első hallásra az Exit 49 talán semmivel nem több vagy jobb, mint az évek óta gomba módra szaporodó és bóvli slágerekkel fekvő-kelő euro-metal bandák, de ha az ember odafigyel, bizony jófajta refrénekre, ízes gitártémákra és őszinte örömzenére lelhet a Dreamland ez évi korongján. És mily meglepő: svédek a drágák. Átlag: 6.50Hobo: Circus Hungaricus
Garael: Pontszám: 9 Megjegyzés: Végre egy olyan HOBO szólólemez, ahol a zene nem a szükséges rossz a szövegek mellett, ráadásul ilyen macsósan "metal" környezetben még nem hallottam a vén mesemondót. Szakáts Tibor: Pontszám: 10 Megjegyzés: Hobonak az életében és a munkáságában is voltak nagy mérföldkövek. Szerintem a Circus Hungaricus is ezek közé tartozik. Brinyó: Pontszám: 10 Megjegyzés: A magyar rockzene egyik legkiválóbb albuma. Már most klasszikus! Az ilyen matériákért (is) érdemes élni!!! Pearl69: Pontszám: 10 Megjegyzés: Az idő sem választja el attól, hogy mestermű legyen! A hibátlan korrajz mellé modern hangzás, mégis klasszikus hangszerelés párosul, ez hívják úgy, hogy: "Nagy találkozás"! Tomka: Pontszám: 9 Megjegyzés: Fantasztikus! Frappáns, humoros, de kíméletlenül éles nyelvű szövegek, ízes, szórakoztató és változatos, akár stílusokon átívelő gitárjáték - Hobo talán legjobb szólólemeze. Kotta: Pontszám: 7 Megjegyzés: Nagy tisztelettel, ámde kellő távolságtartással viszonyulok Hobo munkásságához. Értem/érzem, hogy ez egy kiemelkedő lemez a maga stílusában, de még akkor sem az én világom, ha meglepően dögösre sikerült ezúttal (köszönhetően Madinak). JLT: Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Újra egy olyan anyag, amit nemcsak öröm volt hallgatni, hanem el is lehet gondolkodni a szövegekben hallottakon. Mmarton88: Pontszám: 8 Megjegyzés: Féltem ettől a lemeztől, nem szeretem az "okos" albumokat. Ráadásul Hobo sosem játszott komoly szerepet rockzene kedvelői pályafutásomban, ám a Circus Hungaricus mellettem sem tudott szó nélkül elmenni. A szövegek zseniálisak! A muzsika is az, ráadásul igen könnyen rögzülnek a dallamok a hallójáratokban. Az egyetlen bajom, hogy talán picit hosszú a lemez, a vége felé azért becsúszott már egy-két lassabb, és kevésbé erős dal, amelyeket le lehetett volna hagyni. Ennek ellenére ez egy kiemelkedően jó magyar album. Adamwarlock: Pontszám: 10 Megjegyzés: Nem hittem volna, hogy Hobo ennyire meg fog lepni! A 2009-es év vitathatatlan magyar befutója lesz, kétlem, hogy akadna hazai előadó, aki képes lenne akadályozni ebben. Szövegek, zene, hangzás...Földes László nem tudott elhibázni semmit, még a borítót sem. Mike: Pontszám: 5 Megjegyzés: Nem vagyok könnyű helyzetben, mivel 1. alig ismerem Hobo munkásságát, 2. sosem tudtam barátságot kötni a hangjával, ám mégiscsak egy hazai legendáról kell véleményt formálnom. Azt viszont nem vitatom, hogy mind a szövegek, mind a dalszerzés terén igényeset alkotott. Ettől függetlenül ilyen énekteljesítményt nem tudok díjazni, ezen okból a pontszámomról ordít a szubjektivitás. Átlag: 8.55Karthago: Időtörés
Garael: Pontszám: 8 Megjegyzés: Kritikámat olvashatják a kedves olvasók. Szakáts Tibor: Pontszám: 3 Megjegyzés: Bevallom többszöri nekifutás után sem tudtam végighallgatni. 2009-ben egy demót nem adnak le ilyen minőségben, és akkor a dalokról még nem is beszéltem. Brinyó: Pontszám: 5 Megjegyzés: Nagyon vártam, de most értetlenül állok előtte! Sem zeneileg, sem szövegileg nem tudott megfogni...Arról már nem is beszélve, hogy egy átlagos demó mennyivel jobban szól! Maradok az Ezredfordulónál... Pearl69: Pontszám: 6,5 Megjegyzés: Valóban jó anyag, a dalok megállják a helyüket, a hangzással azonban képtelen vagyok megbarátkozni (mintha a végső 'master' keverés elmaradt volna), bár ez koncepció volt! Tomka: Pontszám: 6,5 Megjegyzés: Megjegyzés: Mindenképpen felemás albumra sikeredett az új Karthago: rock slágerek és a skip gomb áldozatának tekinthető számok egyaránt helyet kaptak. Szerencsére az előbbiek vannak még így is túlsúlyban. Kotta: Pontszám: 6 Megjegyzés: Eddig sem szerettem különösebben ezt a zenekart, és ez most sem fog megváltozni. JLT: Pontszám: 4 Megjegyzés: Egy újabb olyan album, amivel nem tudok mit kezdeni. A muzsikusok nem felejtettek el zenélni, de ennél szerintem többet tudnak. Mmarton88: Pontszám: 7 Megjegyzés: Azért nem lett olyan rossz ez a lemez, mint sokan azt állítják. Valóban, elmarad a csapat klasszikus albumaitól, de akadnak itt is kellemes, szerethető tételek. Viszont a hangzás az megengedhetetlen egy ilyen patinás csapattól. Adamwarlock: Pontszám: 8 Megjegyzés: Igazán dögösre sikeredett az elefántbanda új korongja. Nem vagyok nagy rajongója a magyar nyelvű rock-zenének, mert néha nevetséges szövegek jönnek ki egyes alkotók kezei alól, de a Karthago új lemezén nem éreztem egyszer sem, hogy valami probléma lenne! Mike: Pontszám: 3 Megjegyzés: Lehet, hogy az Anyaföld összes zugából előmásznak majd a Karthago-rajongók, és rozsdás vasvillával fognak felkoncolni, de akkor is kimondom: ezt nem bírtam végighallgatni! Szentségtörés vagy sem, ezzel a nyugdíjas-zenével nem tudok mit kezdeni. Öreges, poros, unalmas, ráadásul a hangzás kábé olyan, mint egy Rakéta porszívó húsz év használat után. Hármas alá. Átlag: 5.00Copper Inc: Pulling The Trigger
Garael: Pontszám: 7.5 Megjegyzés: igazi igényes, amerikai típusú hard rock, mely az európai ízek elvárásainak is meg tud felelni. Én kajálom! Szakáts Tibor: Pontszám: 7 Megjegyzés: Ahogy egy rossz reklámszöveg mondta annak idején: "Nekem tetszik!" Brinyó: Pontszám: 6 Megjegyzés: Erre mondják, hogy tizenkettő egy tucat! Egészen jó kis hardrock muzsika, de bevallom, nálam a harmadik dalnál unalomba fulladt. Sajnos hiányzik belőle az a plusz, amitől ki tudna emelkedni az átlagból. Pearl69: Pontszám: 7 Megjegyzés: Amerika hollandus módra, hamisítatlan "road music"! Jó lesz...! Tomka: Pontszám: 6 Megjegyzés: Sajnos a holland srácoknak nem sok közük van a jó öreg D.C. Cooperhez - ők is azok táborát gyarapítják, akik - legalábbis honlapjuk tanúsága szerint - valami eredetit és újat akartak létrehozni, és beálltak a harmadvonalba. Van egy-két dögös rock daluk, de összességében felejthető alkotás. Kotta: Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Hibátlan hard rock lemez, ragadós dallamok... az év egyik kellemes meglepetése. Itt minden megvan, amit ettől a stílustól elvárhatsz. JLT: Pontszám: 7 Megjegyzés: Kellemes meglepetés! Mmarton88: Pontszám: 7 Megjegyzés: A Cooper Inc Puling The Triggerje becsületesen megállja a helyét a nívós hard rock lemezek közt. Egészen remek dallamérzékkel, valamint nótaírási készséggel áldotta meg őket a sors, bár lemezük nem kiemelkedő. Ennek ellenére kellemes perceket fognak okozni a stílus rajongóinak. Adamwarlock: Pontszám: 8.5 Megjegyzés: Szerintem 2009 egyik nagy meglepetése! Év végén bajban leszünk, mert az idei hard rock termés nagyon erősre sikeredett és ez a holland brigád is ott van az élbolyban. Csaknem hibátlan album. Mike: Pontszám: 6 Megjegyzés: Szeretem az AOR-t, a hard rockot meg ezek vadhajtásait, de ez most nem érintett meg. Tulajdonképpen minden a helyén van (korrekt ének, fülbemászó refrének), mégis átlagos és sablonos. Hol van a mágia? Ja, a W.E.T.-nél. Átlag: 6.95Danger Danger: Revolve
Garael: Pontszám: 6 Megjegyzés: Nekem ez túl lassú és öreges, ha már a régi nagyok, akkor mindenképpen a Winger. A próbálkozás viszont mindenképpen becsülésre méltó ebben a korban... Szakáts Tibor: Pontszám: 5 Megjegyzés: Százszor eljátszott rockklisék. Unalmas lemez! Brinyó: Pontszám: 5 Megjegyzés: Szinte ugyan azt éreztem, mint a Cooper Inc. esetében, csak hatványozottabban. Nem rossz, de nagyon átlagos. Alváshoz tökéletes, de kb. ennyi! Pearl69: Pontszám: 6,5 Megjegyzés: Nem a szívem csücske, de annyira fülbemászóak a dallamok, hogy csak szeretni lehet! Tomka: Pontszám: 7 Megjegyzés: Dinamikus, megadallamos rock zene, méltó a banda múltjához. Kotta: Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Volt ez már jobb is. JLT: Pontszám: 6 Megjegyzés: Erre szoktam mondani: Tökéletes háttérzene. Mmarton88: Pontszám: 7 Megjegyzés: Az új D2-től kicsit mást kaptam, mint amire számítottam, de még így is minőségi a produktum. A bohém hajbanda helyett egy érett hard rock csapat tért vissza. Adamwarlock: Pontszám: 7 Megjegyzés: Szerethető AOR-ros hard rock lemez. Kifejezetten decens számok, de nagy meglepetéseket ne nagyon várjunk. Párszor érdemes meghallgatni, főleg hard rock rajongóknak, mert okozni fog pár kellemes percet. Mike: Pontszám: 7 Megjegyzés: Az első szám (That's What I'm Talking About) sápatag refrénje után azt gondoltam, na, ez is csak egy tucat-kacat, ám a folytatás már meggyőzött: nincsenek nagy megfejtések, csak pudingkönnyű aréna-rock slágerek, amelyek a gyomrot sem ülik meg. Kellemes. Átlag: 6.30Ace Frehley: Anomaly
Garael: Pontszám: 6 Megjegyzés: Hasonló a megítélésem a Kisséhez, csak itt még az ének is hagy némi kívánni valót maga után. Szakáts Tibor: Pontszám: 7 Megjegyzés: Hogy ennyire közel látott napvilágot a két album, óhatatlan az összehasonlítás. Ace-nek nem sikerült olyan jól visszaadni régi önmagát, mint anyazenekarának. Brinyó: Pontszám: 7 Megjegyzés: Ace lemezéhez teljesen szűzen álltam, a művész úrról még csak Kisses munkássága kapcsán hallottam! Nagy várakozással álltam az albumhoz és nem csalódtam. Nem fogom nap, mint nap hallgatni, de remek rocklemezt kaptam. A Sweet feldolgozásért (Fox On The Run) pedig külön köszönet! Pearl69: Pontszám: 5 Megjegyzés: Mit is mondhatnék? Néhol jó, dögös, "teccik", néhol azonban "uncsi", akkor nem annyira! :o) Tomka: Pontszám: 6,5 Megjegyzés: A Kiss lemezzel ellentétben ezen nem található semmi modernkedés, csupán hagyományos, tipikusan amerikai ízű, tökös hard rock dalok. Ám az érdeklődés szintje egy idő után csappan, kevés az igazi húzónóta, és talán Ace hangja (és énektémái) sem olyan érdekfeszítőek egy egész lemezen keresztül... Kotta: Pontszám: 6.5 Megjegyzés: A '60-as, '70-es évek zenei világa elevenedik meg itt modern köntösben. Korrekt, de nem kiemelkedő alkotás. JLT: Pontszám: 6 Megjegyzés: Egyrészt jó látni és hallani, hogy egy rock legenda újra aktív. Másrészt viszont hallottam már ennél lényegesen jobb "visszatérést" is. Mmarton88: Pontszám: 7 Megjegyzés: Space Ace igyekezett megszorongatni a KISS-es társakat, s az igazság az, hogy sikerült is neki. Egyes dalok még erősebbek is lettek, mint a maszkos legendák új korongjának slágerei, ám akadnak itt jóval gyengébb szerzemények is. Főként az instrumentális nóták fárasztanak, viszont a Sweet feldolgozás tetszik. Sajnos nem csak a hangulat, de a minőség is változatosabb, mint a Sonic Boomnál. Adamwarlock: Pontszám: 6 Megjegyzés: Szerintem eléggé erőltetettre sikeredett ez a lemez. Sajnos úgy érzem, hogy épp a gitárjáték lett kissé izzadságszagú, ráadásul nekem a hangzás sem jött be... ez most nem sikerült, Ace! Mike: Pontszám: 5 Megjegyzés: Minden tiszteletem Mr. Frehley-é, de nekem ez most nem gyütt be. Noha dicséretes törekvés a hatvanas-hetvenes évek rockjának ilyetén modernizálása, az egész mégis lapos és ásításra ingerlő. Ráadásul emberünk énekhangja is pont olyan kopottas, mint a retro-évek farmernadrágjainak térde. Átlag:6.20 Rammstein: Liebe Ist Für Alle Da
Garael: Pontszám: 4 Megjegyzés: úgy látszik, már túl öreg vagyok ahhoz, hogy pár sunától nagy izgalmamban meg is süketüljek , ráadásul a német tudásom is megkopott ahhoz, hogy szociálisan érzékeny legyek a társadalomkritikára. Ha már német ipari metal, akkor még mindig a Die Krupps. Szakáts Tibor: Pontszám: 5 Megjegyzés: Bocsásson meg minden rajongó, de ez a nagy hűhó semmiért. Ekkora felhajtástól többet vártam. Brinyó: Pontszám: - Megjegyzés: - Pearl69: Pontszám: 4,5 Megjegyzés: Látvány (összhatás) hiányában, önmagában talán egyszer hallgatható végig, nekem ez sem sikerült! Részemről a negatívum leginkább az elcsépelt (néhol egyszerűen csak gyenge) dallamokban rejlik, bár a megszólalás pazar! Tomka: Pontszám: 7,5 Megjegyzés: Miért is kéne utálni őket? Mert sikeresek? Mert "kommersz" vagy egyszerű a zenéjük? Vagy, mert provokatív "lufi" az egész? Nem kell őket véresen komolyan venni... és akkor látszik, hogy újfent egy szórakoztató, kellemes kikapcsolódást nyújtó lemezt hoztak tető alá, még ha a Mutter vagy a Sehnsucht ütősségét már nem is sikerül produkálniuk. Kotta: Pontszám: 6 Megjegyzés: Frázispuffogtató sablonhuszárok. Ugyanezeket a riffeket, dallamokat hallani már a kezdő gothic-industrial bandák demóin is. Lehet, hogy az élő fellépéseik látványosak, de gyanítom, ha ezeket a nótákat angolul adná elő egy kisebb PR-ral megáldott zenekar, nemigen tűnnének ki a másodvonalból. A hatásvadászat csúcsa a diszkó-pussy, mélyenszántó, turista-németül megfogalmazott gondolataival (bratwurstomat a sauerkrautodba), hiába no, érccsék mán a népek mindenhun. Amilyen ütemben fogynak a jegyek a pesti bulira, Pataky Attilának is érdemes lenne megfontolni ezt a mucsai indusztriál vonalat... JLT: Pontszám: 8 Megjegyzés: Szeretem az olyan albumokat, amiktől megkapom azt, amit előzetesen elvártam tőle. Az új Rammstein pedig pontosan ilyen. Mmarton88: Pontszám: 5 Megjegyzés: 7-8 éve, kezdő rocker koromban hallgattam legutóbb Rammsteint, akkoriban a Mutter lemezük néhány tételét egész jónak tartottam. Azóta a csapattal a viszonyom, csak egyre mostohább lett, s az új lemez sem tudott elszórakoztatni. Akad egy-két egész jó szám, de sok olyan is van, amelyik valódi büntetés a hallójárataimnak. Adamwarlock: Pontszám:5 Megjegyzés: Nem vagyok Rammstein rajongó (szerintem sokan kezdik így a mondandójukat a lemez kapcsán), de az biztos, hogy remek slágereket köszönhetünk az olajos testű, fűrészelős zenét játszó német hordának. Ez az album viszont kifejezetten unalmas és színtelen, még Rammstein mércével is. Mike: Pontszám: 1,5 Megjegyzés: Nem szeretem a Rammsteint. És a német nyelvért sem rajongok. Így együtt pedig ez már túl sok a jóból. Miközben hallgatom, olyan érzésem van, mintha egy bolyhos takarót rágcsálnék - az meg nem valami kellemetes dolog ugyebár. És attól még nem lesznek szimpatikusabbak, hogy ők is punci-pártiak (lásd: Pussy című klip). Bocs. Átlag: 5.16Mike Tramp & The Rock 'n' Roll Circuz
Garael: Pontszám: 4 Értékelés: Lita Forddal együtt mehetnek a cirkuszba, hiába, az indiánok kedvenc metal bandája már csak a Manowar marad. Szakáts Tibor: Pontszám: 5 Megjegyzés: Ez az album verte ki a biztosítékot ebben a hónapban a hozzászólásoknál, és nálam is. Brinyó: Pontszám: - Megjegyzés: - Pearl69: Pontszám: 6 Megjegyzés: Nem vagyok a stílus híve (sőt), de úgy érzem, a rajongók tetszését elnyeri! Tomka: Pontszám: 7 Megjegyzés: Kellemes dallamos rock zene egy napos nyári délutánra - se több, se kevesebb, de ez önmagában már bőven elég. Kotta: Pontszám: 5 Megjegyzés: Nem az én zeném. A maga stílusában lehet, hogy korrekt, de nekem ez "langyos". JLT: Pontszám: 3 Megjegyzés: Fogalmam sincs kinek készült ez a lemez, de nem nekem az biztos. Hiába énekel jól Mike, ez nem menti meg a bukástól a lemezt. Mmarton88: Pontszám: 5 Megjegyzés: Az értékelés során próbáltam függetleníteni az előadótól, de ez a lemez, még így is gyenge. Az első percek, még akár szórakoztatóak is lehetnek, de unalmasok, laposak ezek a pop/rock dalok. Olyan, mintha egy nagyon gyenge Bryan Adams korong lenne. Adamwarlock: Pontszám: 5 Megjegyzés: A White Lion-hoz sokan méltatlannak tartják ezt a pop-os lemezt. A stílusváltás még önmagában nem lenne gond (bár az ennyire cukros limonádét én nem szeretem), de ennek a cirkusznak lefújta a ponyváját az átlagosság szele, és összedőltek a tartólécek. Kár érte. Mike: Pontszám: 7 Megjegyzés: Lehet mondani, hogy Tramp úr elment egy... (khm) roppant rádióbarát irányba, de letojom, mert ez a cucc nagyon hallgattatja magát! Az egész annyira egyszerű, mint egy marék rajzszög, mégis működik. Legalábbis nálam. Hasonló, akár egy kellemes nyárvégi heverészés a szabadságunk ideje alatt. Aztán nem kizárt, hogy a lemez második hallgatásakor lehull az édes cukormáz, és olyan lesz, mint a nyaralás utáni első munkahétfő: rosszízű. Átlag: 5.22Metalium: Grounded (Chapter Eight)
Garael: Pontszám: 7 Megjegyzés: Kritikámat olvashatták a kedves olvasók Szakáts Tibor: Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Vannak kimondottan jó pillanatok a lemezen. Nekem főleg akkor, amikor a tradicionális heavy metal érzést adják vissza. Brinyó: Pontszám: 7 Megjegyzés: Mivel totál nem az én stílusom, először megijedtem tőle, de aztán rájöttem, hogy olyan napokon, amikor azt szeretném, hogy feltörjön belőlem az "ős metál, fékevesztett állat", tökéletes! Pearl69: Pontszám: 6,5 Megjegyzés: Mintha minden egyes dalt hallottam volna már valahol, bár - ahogy barátom szokta mondani - "már mindent megírtak"! Tomka: Pontszám: 7 Megjegyzés: "We're heavy metal - if you don't like it: fuck you!" - tipikusan utálom vagy szeretem germán metal zene. Én spec. szeretem. Kellően kemény, és elegendő húzós riff van, hogy eladja a lemezt, izgalmasabb, mint közelmúltbeli elődei. Kotta: Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Nagyjából a második albumnál vesztettem el a fonalat és könyveltem el őket a középszer császárainak, akiknek minden lemeze tök egyforma, tisztességes iparos-munka. Ez itt viszont most tetszik. Így kéne szólnia a Brainstormnak is. JLT: Pontszám: 8 Megjegyzés: Végre egy amolyan vissza a gyökerekhez album a srácoktól. Régen várok erre és most megkaptam. Mmarton88: Pontszám: 7 Megjegyzés: A Metalium az elmúlt évek nem túl fényes szereplése után, most újfent az erősebb oldalát mutatja. Ennek ellenére, még bőven lenne itt mit csiszolni, de az europower rajongóinak lazán bejöhet a Grounded. Adamwarlock: Pontszám: 8 Megjegyzés: Igazi metálfejeknek való album! Minden megtalálható benne, amit a műfaj rajongói egyáltalán kereshetnek. Néha a szólókkal nem voltam megelégedve, de üsse kavics, ettől még villába ,,görbült" a markom minden hallgatásnál. Mike: Pontszám: 8 Megjegyzés: Annak idején a banda bemutatkozó albumát rendesen megforgattam a lejátszóban, balzsam volt lelkemnek az vadkan power metal. Azután valahogy elkerültük egymást, pedig ezek a derék német gyerekek nem kevés lemezt dobtak a piacra. Ahogy hallom, a recepten nem változtattak, keménykötésű dalok születtek ezúttal is, a duplázó veszetten pörög, minden nagyon heroikus és minden nagyon metál. Viszont a nyitó "We are Heavy Metal - If you don't like it - Fuck You!" sorért jobb helyeken kukoricára térdepelés jár. Átlag: 7.35Epica: Desing Your Universe
Garael: Pontszám: 6 Megjegyzés: a csajos-gótikus-szimfónikus bandák nálam a zenei paradoxont valósítják meg: zenei gyökereiknél fogva elméletileg szeretnem kellene őket, de nem megy. Hiába, a szomorú királylányokat már kisgyermekként is csak a mesékben szerettem, az amazonoktól meg még ma is félek... Szakáts Tibor: Pontszám: - Megjegyzés: Itt jött el a pont ebben a hónapban, amikor tartózkodnom kell... De nem, mégis egy megjegyzés; ha valaki nő létére ma a metal szintéren akar érvényesülni, mindenképpen Marton Éva babérjaira kell törnie? Brinyó: Pontszám: 6 Megjegyzés: Nem vagyok nagy ismerője a csapatnak, de ezek után lehet, hogy próbálkozom még muzsikájukkal. Nagy ívű szerzemények, gyönyörű női énekhang, de...könyörgöm, ne hörögjetek! Köszi! Pearl69: Pontszám: - Megjegyzés: - Tomka: Pontszám: 8 Megjegyzés: Amikor elindult a lemez, azt hittem, hogy véletlenül egy Rhapsody korongot raktam be a lejátszóba - ám a nyitástól eltekintve, elnyerte eredeti ízét a korong, aminek következtében a Rhapsody párhuzam azt jelzi, hogy az együttes elért nagyzenekari - epikus irányvonalának csúcsára, monumentális zenei produkciót téve le az asztalra. Gratula! Kotta: Pontszám: 7 Megjegyzés: A csajos, szimfonikus metal rajongói egész biztosan összecsinálják majd magukat a bombasztikus hangzástól, a riff-orgiától és a hatalmas kórusoktól, amit itt hallani. Nekem azért egy valami hiányzik egy kicsit: a fogós dalok. JLT: Pontszám: - Megjegyzés: - Mmarton88: Pontszám: 6 Megjegyzés: Alapvetően nem rossz, amit a hollandok művelnek, számomra mégsem elég meggyőző zenéjük. Még mindig. Szimfonikus, gótikus metaljuktól újfent el fognak olvadni rajongóik, a Tony Kakkos duett pedig még többet szerezhet nekik, ám engem nem tudnak lekötni, kevés az igazán fogós, emlékezetes téma, inkább csak idehányt ötletek kesze-kusza halmaza a Design Your Universe. Számomra a kevesebb több lenne. Adamwarlock: Pontszám: 6 Megjegyzés: Most, az a gond, hogy engem ezzel a fajta zenével ki lehet kergetni a világból, ráadásul az Epica munkásságát sem ismerem, mert pár hallgatás után ráébredtem, hogy más Univerzumban mozgunk a bandával. Így két hallgatás után (számomra ez igencsak megterhelő volt, csakis a honlap és olvasói iránti feltétlen hűségem motivált) adok rá egy hatost, mert szerintem, akihez ez a világ közel áll, annak tetszhet. Mike: Pontszám: 10 Megjegyzés: Az Epica friss alkotása számomra A Hónap Albuma. Punktum. És nem kizárt, hogy az év végi összesítésben is dobogós helyen szerepel majd. Régen találkoztam ennyire minőségi szimfonikus metal muzsikával; ezen a komplex, sűrű és hallatlanul hangulatos anyagon szinte tökéletesen működik minden. Csak azért "szinte", mert a kissé átlagos hörgés helyett szívesebben elhallgatnék egy erőteljes férfi éneket, úgy Jorn Lande-módra, ha már lúd, legyen kövér. És ezúton üzenem Lita Ford Úrhölgynek, hogy haladéktalanul vegyen énekleckét Simone-tól! Aki mindennek tetejébe fölöttébb elbűvölő! De hát nem így kerek az egész? Átlag: 7.00És akkor lássuk az összesítést! Külön öröm számunkra, hogy az első körben egy magyar album lehet a hónap lemeze a Hard Rock Magazinban. Gratulálunk! 1. Hobo: Circus Hungaricus (8.55)
2. Winger: Karma (8.10) 3. Kiss: Sonic Boom (7.80) 4. Metalium: Grounded (Chapter Eight) (7.35)
5. Transatlantic: The Whirlwind (7.30)
6. W.A.S.P.: Babylon (7.16)
7. Epica: Desing Your Universe (7.00)
8. Cooper Inc.: Pulling The Trigger (6.95)
9. Barinstorm: Memorial Roots (6.66)
10. Dreamland: Exit 49 (6.50)
11. Danger Danger: Revolve (6.30)
12. Ace Frehley: Anomaly (6.20)
13 Mike Tramp & The Rock 'n' Roll Circuz (5.22)
14. Rammstein: Liebe Ist Für Alle Da (5.16)
15. Karthago: Időtörés (5.00)
16. Lita Ford: Wicked Wonderland (3.10)
Legutóbbi hozzászólások