Bodor Máté, az Alestorm gitárosa szólóalbummal jelentkezett. A korábban a Wisdomban, a Leander Killsben, a Heaven Shall Burnben is megfordult zenész egy teljesen új oldaláról mutatkozott be. A lemez felvételében Schiszler Soma (az AWS basszusgitárosa) és Maczák Márk (a Leander Rising dobosa) segédkeztek, a lemez keverését és a produceri feladatokat is Soma látta el. A lemezen az említett zenekarok stílusjegyeiből nem lehet felfedezni szinte semmit, a Mátétól megszokott szélsebes tekerések sincsenek, egyedül a lemez zárótételének második felében van egy hatalmas hangszerpárbaj a gitár és a vendégként közreműködő Szebényi Dani billentyűs hangszere között. A dallamok kerültek előtérbe, amolyan utazós muzsika lett szinte az egész, amiből nálam kiemelkedik a világ leghíresebb kardszárnyú delfinjéről írt Keiko, de a többi dalban is vannak olyan részek, amelyek nagyon tetszenek. Az album valamennyi tételét Máté írta külső segítség és ötletgazda nélkül, így ez a lemez igen személyesre sikerült. A lemez mértani közepére illesztett The Forgotten Tales a lemez talán legkeményebb tétele, már-már thrashes riffel indít, ám ez ne rémítsen meg senkit, nem kell attól tartani, hogy az anyag elmegy ebbe az irányba, mert aztán szépen visszalágyul itt is a muzsika.
Nem vagyok egy instrumentálislemez-hallgató, mert szerintem azok a gitárosok, akik zenekarban zenélnek, nem mindig lépnek ki a komfortzónájukból (értsd: abból a stílusból, amit a bandájukban játszanak), csak talán jobban előtérbe kerül a saját hangszerük. De ennek a lemeznek az anyaga olyan messze van mindentől, amit eddig hallhattunk a gitárostól, mintha nem is ugyanaz az ember lenne. És ettől (is) lett hallgatható az anyag. Nincsenek öncélú virgák, agyoneffektezett gitárok, csak színtiszta muzsika.
A lemez írására tavaly tudott időt szakítani a pandémia alatt, egészen különleges módon követik egymást a dalok, amiről a gitáros mesélt is nekünk egy interjúban nemrégiben, van egyfajta folytonossága a lemeznek, még ha nem is konceptalbumnak készült. Számomra meglepetés volt ez az album, nem ilyesmit vártam tőle elsőre, de jó dolog, hogy megmutathatta, hogy ezek a finomabb dolgok is benne vannak a kezében.
Legutóbbi hozzászólások