Bodor Máté

Tegnap jelent meg Bodor Máté első szólóalbuma, az ’Oh Wow!’. A megjelenés után pár nappal az Alestorm legénysége angol turnéra indul, így még a turné előtt ültem le beszélgetni a gitárossal. Szó esett a lemez születésének körülményeiről, a munkafolyamatokról, egy állatfajjal történő harcról, mely megihlette, és az esetleges folytatásról is.

🎤 Korábban is terveztél instrumentális lemezt készíteni vagy ezt a Covid hozta magával?

🎸 Tervben volt, de sajnos noszogatni kellett magam ahhoz, hogy leüljek ezzel komolyabban foglalkozni. Mindig halogattam, de azért már négy-öt éve biztos a fejemben volt, hogy valamit kéne alkotni, viszont legtöbbször volt valami turné vagy lemezfelvétel, és így nem volt energiám ezzel foglalkozni. Most, hogy jött a koronavírus, illetve az Alestorm-lemezt felvettük 2020-ban, nem nagyon volt mit csinálnom. Elkezdtem írni pár dalt és egész jónak ígérkeztek! Úgy voltam vele, hogy ha összejönne 7-8 nóta vagy félórányi anyag, akkor az nagyjából pont elég lenne egy lemezhez. Az év végére le is zárult a dalszerzés része, havi egy dalt sikerült összeraknom, szép nyugisan. Amíg nem volt meg a teljes lemez demóban, addig nem nagyon informáltam erről senkit, utána kezdtem szólni a zenésztársaimnak, addig a pontig magam csináltam mindent. Szóval a kérdésedre a válasz, hogy tervben volt, de a Covid kellett hozzá, a járvány alatt kellett magam lefoglalni valamivel.

🎤 Szerinted más lett volna az anyag, ha konkrétan azzal a céllal ülsz le, hogy egy lemezt akarsz csinálni, mint így, hogy mindenféle kötelezettség nélkül készültek a dalok?

🎸 Szerintem segített, hogy nem volt kinek megfelelni, csak magamnak. Ez egy teljesen egyszemélyes kis örömprojekt. Ezért is nem akartam sok embert bevonni. Még az elején azon is gondolkodtam, hogy magánkiadásban jelentessem meg, de szerencsére a H-Music Hungary segített mindenben, amiért nagyon hálás vagyok nekik. A dalok sorrendjén sem variáltam, azok írási sorrendben maradtak és ahogy egy barátom megfogalmazta, ez így olyan, mintha egy személyes napló lenne. Ezáltal van a lemeznek egy természetes íve és hangulata is.

🎤 Azt mondod, a dalok teljes mértékben tükrözik az éppen aktuális hangulatodat. Tehát ha meghallgatjuk mondjuk a Keiko című számot, amit – tegyük fel – decemberben írtál, akkor tudjuk, milyen kedved volt abban az időszakban?

🎸 Abszolút!

🎤 Tehát nem volt olyan, hogy pár nap alatt megírtál 2-3 számot, majd 3 hónapig semmit?

🎸 Nem! Ezért is nem akartam variálni a dalok sorrendjén, pedig lehet, hogy a 4-es dal jobb kezdőnóta lett volna, mint amit beraktam elsőnek, de úgy már nem tűnt természetesnek. Nem azt mondom, hogy ez egy konceptalbum, mert alapból nem volt nagy koncepcióm. [nevet]

🎤 Ez eredeti koncepció volt, hogy nem változtatsz a sorrenden, vagy menet közben alakult ki?

🎸 Nem, ez idővel alakult így. Ahogy elkezdtem, az első három dal viszonylag hamar összejött. Az első dal írása közben már félig megvoltam a másodikkal, majd elkezdtek jönni az ötletek a következőre. A negyedik dal – ami az első klipes dal is lett – már nehezebben állt össze. Ott egy kicsit elkezdtem felhasználni régebbi ötleteket. Utána egy picit pihentettem a dolgot, eltelt egy-két hónap és megint jött egy ötlet. Ekkor kaptam el egy újabb kreatív hullámot, amivel télen be is fejeztem a lemezt. De ezek a dalok már másabb hangulatban íródtak.

🎤 Nem nyúltál vissza később egyetlen dalhoz sem?

🎸 Már nem. Talán csak olyan szempontból, hogy amikor már Somával (Schiszler Soma, az AWS zenekar basszusgitárosa) kezdtünk dolgozni, volt pár ötlete apróbb szerkezeti változtatásokra. És egy témát írtunk át közösen, a harmadik dalban. Viszont nagyon nagy szerepe volt a basszustémák végső formájának kialakításában. Persze adok más véleményére, de itt az volt a lényeg, hogy magamtól akartam a legtöbb részletet kitalálni, ha már szólólemez.

🎤 Elég sokféle stílusban játszó zenekarban fordultál meg, kezdve a folk metáltól a power metalig (Alestorm, Wisdom, Leander Kills, Paddy And The Rats, Heaven Shall Burn, All But One), átvettél ezekből a stílusokból valamit a szólólemezedre?

🎸 Szerintem nem vettem át semmit, és nem is akartam. Meg nem is úgy írok zenét, hogy most ebben a stílusban kéne egy dal, hanem azt írom, ami jön. Nehéz ezeket előre megtervezni, általában csak ötletelek, aztán elindulok abba az irányba, amit jónak érzek. Ha már volt egy jó dallam, akkor mindig adta magát egy hozzá illő hangulat. Talán csak a mélyre hangolt gitárokat vettem át. Az Alestormban alapból standard C-re hangolt gitárokon játszom, és ennél egyel lejjebb toltam a legmélyebb húrt. Az fel sem merült, hogy azért, mert az Alestormban játszom, legyen egy olyan stílusú dal is. Nem akartam senkit kiszolgálni.

🎤 Egyszeri hallgatás után nekem sem sikerült felfedeznem egyetlen olyan stílusjegyet sem, amit átemeltél volna azokból a zenekarokból, ahol játszol.

🎸 Szerintem pont ez a jó benne, mert eddig mindig, ahol játszottam, vagy abban a stílusban kellett dalt írni, vagy csak turnékon kellett szerepelni. Persze az is hatalmas dolog, nagyon szeretem csinálni, de volt egy csomó olyan témám, amit nem lehetett berakni egyik projektbe sem. Így legalább nem volt semmilyen megkötés és kompromisszum. Azt meg semmiképpen sem szerettem volna, hogy írok egy folkos dalt, csak azért, hogy tetsszen az Alestorm-rajongóknak. Amúgy is egy nagyon pici réteg hallgatja ezt a stílust – mármint az instrumentális gitárlemezt –, ha azért írnék szólólemezt, hogy sokan hallgassák, akkor valami egész más stílust kellene csinálnom. [nevet] Teljesen tisztában vagyok ennek a műfajnak a korlátaival, bár az első klipet viszonylag sokan megnézték, nekem már az is nagy öröm, hogy jók a visszajelzések. Akik hallgatják, talán rájönnek, hogy nem csak annyit tudok, hogy az Alestormban játszom, hanem van egy komplett saját világom is. Ami lehet, hogy teljesen más lenne, ha mondjuk egy év múlva kezdem el írni az anyagot, de ez majd a következőre kiderül. [nevet] A pandémia alatt nem volt könnyű inspirálódni.

🎤 Akartam is kérdezni, honnan szedtél inspirációt, ha egész évben szinte be voltál zárva a négy fal közé és nem történt semmi?

🎸 Jó kérdés. Legtöbbször csak leülök és elkezdek játszogatni, és ha van egy jó ötlet, azt azonnal fölveszem. Viszont ha nem jön semmi, akkor ülhetek ott akár órákat… Ilyenkor hagyom inkább az egészet, majd legközelebb!

🎤 Meg van említve valamilyen módon a lemezen az elmúlt másfél év?

🎸 Nem! Nem akartam, hogy ez ilyenről szóljon. Tehát direktben nincs köze hozzá. Az egyetlen dolog, amit nekem a koronavírus-járvány hozott, az a sok szabadidő volt, a betegséget magát szerencsére megúsztam. Szóval ez nem egy depresszív lemez, sőt, nem is tudok olyan dolgokat írni. Nyilván az embernek megvannak az aggodalmai, a szorongásai, de ha hallgatom az anyagot, akkor feltölt az egész. Ez egy pozitív anyag, amit szerintem vezetés közben jó hallgatni. Nem túl hosszú, nagyjából fél óra az egész, és reggeli munkába menet ajánlom mindenkinek! [nevet] Nem akartam túljátszani sem, az egyensúly megtalálása volt a lényeg.

Bodor Máté

🎤 A számcímeket nézve mindegyik angol nyelvű, egyetlen magyar cím van…

🎸 Igen, a Szúnyog. [nevet] Azt már nyáron írtam, június körül. Az ablakomra szerelhető szúnyoghálót kívülről nem tudtam rendesen felrakni, így mindig volt egy kis lyuk, ahol bejöttek a szúnyogok. Az agyamra mentek és annyira megutáltam őket, hogy akartam írni egy olyan dalt, ami ezt a harcomat demonstrálni tudja. Ez egy véget nem érő folyamatnak tűnt, úgyhogy dalba foglaltam a létezésüket. [nevet]

🎤 Mikor volt az első pont, amikor azt gondoltad, hogy ebből tényleg lemez lesz?

🎸 Tavaly nyáron, a Szúnyog dal környékén, mert akkor már volt három dal, és elgondolkodtam, hogy ebből már akár egy EP is lehetne, de úgy döntöttem, hogy akkor már ne álljon meg itt a dolog. Csináltam tovább és az év végére már látszott, hogy összejön egy nagylemezre való dal. Kezdett kialakulni, hogy kikkel csináljam, hogy mikor jöjjön ki, voltak már konkrétumok. De maga a végleges munka csak idén tavasszal kezdődött el.

🎤 Kész dalokkal vonultál stúdióba, vagy ott is alakultak még?

🎸 A szerkezet megvolt és április környékén beszéltem Márkkal (Maczák Márk, a Leander Rising és az Amigod dobosa) a dobok miatt. Ő magára formálta a dobtémákat – az én ötleteimből kiindulva –, de már ott sem volt nagyon szerkezeti változtatás, inkább csak apróságok.

🎤 A sajtóanyag szerint hárman vettétek fel a lemezt. Mi alapján választottad ki a másik két embert?

🎸 Schiszler Soma, az AWS basszusgitárosa egy elképesztő producer és gitáros. Többször összeültünk, hogy mi legyen a végleges megoldás mindenre, aztán végül tavaly novemberben dőlt el, hogy csináljuk együtt az egészet, a basszusgitározást és a produceri feladatokat is magára vállalta. Maczák Márknál se volt nagy variálás, egyből bevállalta a dolgot és áprilisban el is kezdtünk dolgozni a dobokon. Igazából 3-4 nap alatt össze is raktuk a lemez dob részét. Nyáron már Somával kezdtük el a végleges gitárokat felvenni. A felvételek legnagyobb része Soma házi stúdiójában zajlott, illetve nálam. Klasszikus értelemben vett dobfelvétel nem volt, hiszen szoftveresen oldottuk meg Márknál.

🎤 Ezek szerint nincs is „rendes” dob a lemezen?

🎸 Nincsen, plug-inekkel dolgoztunk az egyszerűség kedvéért. Amikor megvoltak a végleges dobok, felvettük a végleges gitárokat, majd ezután jöttek a basszusgitárok, miközben én otthon vettem fel a szólókat. Így egyszerre dolgoztunk a dolgainkon külön-külön, majd augusztus végére, szeptember elejére lett meg minden. Ezután már „csak” az utómunka maradt.

🎤 Ha jól hallottam, a lemezen van billentyű is!

🎸 Igen, azokat is megcsináltam előre, csak nem voltak rendes hangszereim meg hangszíneim, így azt egy angol barátomnak, Nova Rahmannak küldtem el, aki kikevert nekem pár használható soundot. Nagyrészt ezeket használtuk fel.

🎤 Nem gondolkodtál el azon, hogy egy billentyűs havert bevegyél a projektbe?

🎸 Szebényi Dani szerepel az utolsó dalban, a nagy részét ő csinálta. Egy szólóra kértem fel, de aztán igazából elküldött egy teljes dalt, amiben minden benne volt már, úgyhogy a végén van egy gyorsabb közös szóló, melyet így együtt játszunk. Nem feltétlenül akartam billentyűst, inkább csak billentyűeffekteket, meg ilyen kiegészítő dolgokat. Sokszor csak annyi van, hogy a fő dallamot a refrénben duplázza egy extra hangszín. Nem akartam prominens billentyűst, inkább csak az érzet hiányzott, hogy néhány rész picit kiemelkedjen a többiből.

🎤 Az alestormos srácoknak mutattad már a kész anyagot? Mit szóltak hozzá?

🎸 Persze, meghallgatták, tetszett nekik. Igazából Elliottal [Elliot Vernon billentyűs] voltam kapcsolatban többet, mert az egyik dalhoz csinált egy kis videót. Gareth, a basszusgitáros srác pedig pont itt volt Pesten, amikor vettem föl a szólókat, neki mutattam meg, és neki is tetszett. Igazából nem volt ájulás, mindenki azt csinál, amit akar, de azért belehallgattak.

🎤 Elliot úgy szerepel a sajtóanyagban, hogy a digi CD kiadvánnyal dolgozott. Ez mit takar?

🎸 Ő rakta össze nekem. A grafikát a dobosunk barátnője, Aleksandra Klepacka készítette, ő egy profi lengyel grafikus, és szerettem volna vele dolgozni a borítón. Elliot rakta rá a végén a feliratokat, a lemezcímet, a belső szövegeket és a dallistát. Ő hozta össze, hogy teljesen nyomdakész legyen, utána Nagy-Kovács Dorina véglegesített mindent.

🎤 Akkor ezt az albumot tekinthetjük egy baráti projektnek?

🎸 Abszolút! Csak és kizárólag annak. Mindenki, akinek köze van hozzá, nagyon bennfentes. Az első klipen Lerch Peti (Carbon Head Production), gyerekkori legjobb barátom dolgozott. Közös kis álmunk volt, hogy ha az első lemezt összehozzuk, annak a vizuálját ő szeretné csinálni. Ezért is jó, hogy mindenki nagyon bennfentes volt az elejétől kezdve, mert így nem tűnt munkának az egész. Én alapból nem nagyon szeretem a lemezfelvételeket, mert ez egy eléggé seggelős meló, százszor felveszed ugyanazt és egyik se jó, vagy már az első is az volt, csak már nem tud az ember dönteni, de megkönnyítette a folyamatokat, hogy barátokkal dolgozhattam, jó hangulatban.

🎤 Ezek szerint más volt ez, mint amikor egy zenekar minden tagja bedobja az ötletét a közösbe, hiszen ezt teljesen saját kútfőből, a saját magad döntéseivel, a saját szád ízére formálva készítetted.

🎸 Főleg a legelején volt stresszes, amikor a legelső dalt elkezdtem, hogy na, most ez az első hang a lemezen. Most ez jó? Ez lesz az első hang, amit a hallgató hall és ez örökre ott marad. Nyilván nem vagyok egy szívsebész, és nem hinném, hogy sok múlik ezen, de azért mégis, én hallom, hogy ez nem olyan, amilyennek lennie kéne. Somával is az volt a jó, hogy sokszor jelezte, hogy vegyünk újra valamit, mert nem tuti. Nagyon sokat számít egy külső fül a felvételi folyamatokban. Másrészt sokszor látta rajtam, ha picit bizonytalanabb vagyok az eredményt illetően, ilyenkor inkább azt mondta, hogy csináljuk újra.

🎤 Melyik dallal szenvedtél meg a legjobban?

🎸 Az utolsóval, az már néha kicsit szenvedős volt. Egy része megvolt és nem tudtam folytatni. Azt utálom legjobban, amikor megvan egy-két perc, van egy jó verze, egy refrén, meg egy szólórész, de még mindig nincs átkötés, nincsenek kiállások, nincs meg a vége. Szekciók vannak, de azt valahogy össze kéne rakni… Február körül fejeztem be, átjött Lerch Peti, neki megmutattam a 6 és fél dalt egyben, folyamatában. Ő mondta, hogy nagyon dallamos és dúdolható, de hiányol belőle egy igazi Bodor Máté-s tekerős részt. Olyan üres, hogy nincs benne egy olyan rész, amiben megmutathatom, hogy igazából mit tudok. Végül is így jött az, hogy az utolsó dal vége egy ilyen teljes őrület lett. Írtam Szebényi Daninak, akivel fiatalabb korunkban nagyon szerettük ezeket a gyors power metalos témákat, hogy akkor legyen a vége egy ilyen ikerszólós agymenés. Egyébként gondolkoztam, hogy egy vendégszólóra felkérek valakit, de őszintén megmondom, hogy nem akartam végtelen e-mailekbe belemenni és kergetni valami híres zenészt. Szerintem ezek a vendégszereplések nagyrészt túl vannak hype-olva. Azért mert valaki eljátszana egy szólót a lemezen, maximum 2-3 emberrel többen rendelnék meg. Mivel nekem ez amúgy sem a pénzről szól, nem volt annyira fontos ez a „vendég” dolog. Nekem az is nagy öröm, hogy van egy ilyen kis projektem, amit ki tudunk adni.

🎤 A borítón is fánkok vannak, illetve az első szám is fánkos nóta. Ennyire szereted?

🎸 Szeretem nagyon! [nevet] Nem minden nap, de azért hetente egyszer-kétszer eszem fánkot. Amikor kérdezte a grafikus, hogy mi legyen a koncepció – ami persze előzőleg nem volt –, akkor írtam neki, hogy legyen egy álomvilág, ahol állok a gitárral, de csak piciben, inkább csak árnyékszerűen és a távolban legyenek olyan dolgok, amiket szeretek. Így kerültek kosárlabdafák, repülő delfinek és fánkok a borítóra. A grafikai folyamatok is nagyon gyorsan lezajlottak, kb. egy hónap alatt megvolt minden az alapkoncepciótól a véglegesig. Teljesen megbíztam benne, az elején még küldtem neki pár borítót meg festményt referencia gyanánt, és ő ezekből rakta össze a terveket. Igazából nem variáltam sokat, egyből volt olyan, amibe beleszerettem.

🎤 Az első klipen a borítóhoz öltöztél? Színpompás tréningfelső, citromsárga delfines zokni.

🎸 Igen, próbáltam valamennyire visszaadni a hangulatot. [nevet]

🎤 Ennyire színes a teljes anyag, mint a borító és az elkészült promófotók vagy az első videó?

🎸 Ez egy jó kérdés… Nem! [nevet] Igazából annyi történt, hogy a klipforgatásra szerettünk volna kicsit érdekesebben öltözni. Nem akartunk még egy feketébe öltözött csapat lenni, aki metált játszik. A Kopaszi-gátnál forgattunk, a megújult Dürer Kert dunaparti szakaszán. A klipforgatási napon is végig csak a hülyülés ment, ennek is inkább az volt a célja, hogy kicsit együtt legyen a társaság. Peti mellett Nagy Viktor segített még a forgatási munkálatokban.

🎤 Az elmúlt hetekben jelent meg Gus G és Andrey Smirnov instrumentális szólólemeze is. Nem tartasz attól, hogy túl sok gitárosnak jelenik meg egyszerre ilyen anyaga?

🎸 Nyilván nem vagyunk konkurenciája egymásnak. Talán még az is lehet, hogy emiatt lesz egy kis felívelő ága ennek a műfajnak. Gondoltam, hogy 2020-ban mindenki nekiáll szólólemezt készíteni, mert most sokan ráérnek és ezek a tavaly elkészült lemezek mind 2021-ben jönnek ki. Nincs semmi olyan nyomás rajtam, hogy ennek most bárkinél jobban kellene teljesítenie.

🎤 Hallva mindhárom lemezt, a tiéd áll legtávolabb az anyazenekar stílusától.

🎸 Szerintem ezzel a lemezzel sikerült bebizonyítanom, hogy nemcsak azt és úgy tudom csinálni, ahol aktuálisan játszom. A gitározás is egy annyira szerteágazó műfaj, nagyon sok minden belefér. Kicsit az is benne volt, hogy vannak a workshopjaim, amiket az Ibaneznek csinálok, és akkor jól fog majd jönni, ha tudok saját instrumentális dalokat is játszani, mert ezekre nagyon sok gitáros jön, akik meg arra kíváncsiak. Persze szoktam játszani Alestorm-, All But One-, meg Leander-dalokat is a repertoárból, de most bele tudom vinni a sajátjaimat is, és ez ad egy kis extra ízt az egésznek. Nemcsak azokról tudok ezentúl beszélni amiket ott játszom, mert nyilván nagyrészt más emberek dalait játszom, ami persze nem baj, de ez így már más szegmense az egésznek.

🎤 Nekem első hallásra a Keiko a kedvencem, ami a klipes nótával együtt talán a két legkeményebb nóta a lemezen. Mi döntött a klipes nóta kiválasztásánál?

🎸 Szerintem is az egy ilyen velős, keményebb dal. Azt akartam, hogy elsőre az ilyen metálosabbak kerüljenek ki, hogy ne legyen akkora elidegenedés. Az első klipes dal az pont ilyen keményen indul, metálosabb riffel, ami utána nyilván ellágyul, de szerintem ez jó volt indításnak, és azután a Keiko jó folytatás. Egy picit monumentálisabbnak, magasztosabbnak hat, de ott is van azért gyorsabb téma meg darálás is.

🎤 Tervezed bemutatni a lemezt valamilyen módon élőben?

🎸 Akartam volna, de a koronavírus miatt nehéz megszervezni. A turné előtt szerettem volna a megjelenés napján esetleg egy workshopot. Zenekari megmozdulás nem lesz, szóval mindenképpen egy ilyen gitáros est lesz, akár Ibanez szervezésben, akár sajátban, de egyszer valamit összehozunk. Az angol turné előtt nem mertem bevállalni semmit a vírus miatt, mert nem akarok két nappal a turné előtt akár 100 ember közé menni és emiatt kockáztatni az utazásomat. Ha lesz, akkor szerintem inkább februárban. Januárban van más dolgom, de ez még egyelőre nem publikus. (nevet)

🎤 És akkor térjünk rá arra, amit az elején már pedzegettél: miért ez a lemez címe?

🎸 ‘Oh Wow!’, ez adott volt. Abszolút! Végül is én találtam ki, hozzám köthető a zenekarban. Bár ez nyilván nem igaz, ez most olyan, mintha azt mondanám, hogy én találtam ki azt, hogy „hűha”. Mindenesetre egy 2016-os amerikai turnén valamiért mindenre ezt mondtam, és egy idő után a merchesünk és hangtechnikusunk is elkezdte egymást közt mondogatni, aztán valahogy átragadt mindenkire. [nevet] Ezután elkezdtük az Instagramra és a Facebookra is posztolni, majd a rajongótáborunk is elkezdte ezt egyre többet használni. Onnantól már önálló életet élt a kifejezés, mostanra jelen van pólókon, színpadképen, tetoválásokon stb. Mikor elkezdtem jobban haladni a lemezzel, konkrétan tudtam, hogy ez lesz majd a címe.

Bodor Máté

🎤 Bevallom őszintén, nem tudnék találóbb nevet kitalálni a lemeznek, mert van benne delfines vonal a Keikóval, van magyaros a Szúnyoggal, van fánkos dal, tehát elég hektikus az anyag.

🎸 Igazából passzolt ahhoz a koncepcióhoz, hogy állok ott egy kis emberkeként és nézem a kedvenc dolgaim. Ez teljesen Oh Wow!” [nevet] Szerintem ez így kerek, nem is gondolkodtam nagyon máson. Úgy voltam vele, hogy legyen ez, mert adja magát, meg ez én vagyok. Ha most gondolkoznom kéne a következő lemezcímen, akkor már nem lenne ilyen egyszerű.

🎤 Kedvet kaptál hozzá?

🎸 Abszolút! Ezt most már fogom csinálni még egy darabig szerintem.

🎤 Eleve koncepcióval vágnál bele, vagy úgy, mint most?

🎸 Most már kicsit másképp csinálnám, hiszen nyilván nagyon sokat tanultam ebből a folyamatból. Megpróbálom majd hamarabb bevonni a többieket is a kezdeti stádiumban, mert most már megvan, hogy kikkel dolgozom.

🎤 Tehát győztes csapaton ne változtass?

🎸 Pontosan! Megvan az az 5-6 ember, akivel benne vagyok és ezt így folytatjuk tovább. Mondtam is már Somának, hogy akkor jövőre belekezdünk a következőbe. [nevet]

🎤 Ennyire rákattantál?

🎸 Szerintem igen! Lehet, hogy egy kicsit biztonsági játékosra vettem a dolgot, nem tudtam, hogy mit várnak az emberek. Nagyrészt jók a visszajelzések és ennek nagyon örülök. Ezen felbuzdulva úgy gondolom, hogy jövő tavasszal elkezdem írni a folytatást. Terveim szerint úgy 2023 vége felé várható a megjelenés.

🎤 Olyan lett ez az anyag, amilyet eredetileg elképzeltél, vagy nem volt semmi elképzelésed és ahhoz képest tetszik?

🎸 Szerintem elkaptam a hangulatot, amit szerettem volna. Ezt nyugodt szívvel tudom megmutatni bárkinek, hogy ez én vagyok. De nem tudom, a következő milyen lesz, ennek ez a varázsa.

🎤 Van-e kedvenced a lemezen?

🎸 A kettest nagyon szeretem [Icing a dal címe]. Az a baj, hogy még mindig nem szoktam meg a címeket, hanem kettes, egyes, ötös. [nevet] Szerintem a kettes egy jól elkapott dal lett. Úgy érzem, egységes lemez lett, egytől hétig szívesen megmutatom bárkinek. Nagyon jó lett a keverése is, Somában nagyon bíztam és nem hiába.
A megjelenés napján még itthon vagyok, de utána három nappal már Angliában kellene lennem. Teljesen úgy állok hozzá, hogy amikor megjelenik, ezt utána kicsit le is zárom és szabadon engedem, mint a ’Szabadítsátok ki Willyt’-ben a bálnát. [nevet]

🎤 Köszönjük! Sok sikert a lemezhez és jó, biztonságos turnét az Alestorm legénységével!

Szöveg: Savafan
Képek: Bodor Máté és az Alestorm Facebook-oldalai

Megosztás