A Foreigner alapítója mára az egyetlen maradt, aki eredeti tagként lép színpadra a zenekarban. Bár nem mindig.
Az 1945. december 27-én született Michael Leslie Jones a Nero & the Gladiators gitárosaként kezdte zenei pályafutását 18 évesen, majd Angliából Franciaországba költözött, ahol sessionzenészként dolgozott Sylvie Vartan és Johnny Hallyday („a francia Elvis”) mellett. Angliába visszatérve az akkor újjáalakított Spooky Tooth tagja lett, velük elkészítette az 1973-as ‘Witness’ című lemezt. Később játszott Leslie West, Peter Frampton és George Harrison mellett is, mielőtt 1976-ban a King Crimson multiinstrumentalistájával, Ian McDonalddel és a fiatal Black Sheep-énekessel, Lou Gramm-mel megalakította a Foreignert. A zenekart három angol és három amerikai alkotta, azért választották ezt a nevet, mert akárhol léptek fel, valaki mindig „külföldi” volt közülük.
A Foreigner producere, legfőbb zeneszerzője, legnagyobb slágereinek szerzője is volt amellett, hogy a zenekarban gitározott, énekelt és időnként billentyűzött is. Az egyetlen olyan ember, aki a csapat valamennyi lemezén szerepelt. A nyolcvanas évek végén, az I Want to Know What Love Is ballada sikerét Jones megpróbálta szólóban is kamatoztatni, ekkor jelent meg máig egyetlen, a nevét viselő szólólemeze. A neves közreműködők hada ellenére az album visszhang nélkül maradt, rá kellett jönnie, hogy az ő igazi közege a Foreigner. Ebben az időszakban több más előadó lemezén is producerkedett, többek között a Van Halen ‘5150’ lemezén, mely az első volt az új énekessel, Sammy Hagarrel. Jones segített átalakítani a hangzásukat valamivel érettebbé, és az album nagy sikert ért el (ami ritka a népszerű énekesét új arccal helyettesíteni kényszerülő bandáknál), köszönhetően az olyan kislemezeknek, mint a Dreams, a Best of Both Worlds vagy a Why Can’t This Be Love.
A 2000-es években teljesen újjászervezte együttesét Kelly Hansen énekessel az élen, ám mindössze egyetlen új stúdiólemezt adtak ki 2009-ben, azóta a világot járják „best of” műsorukkal. A csapatba új gitárost is szerződtetett maga mellé Bruce Watson (ex-Rod Stewart) személyében, aki 2011-es bypass-műtétje után átvette helyét a csapatban. Azóta – bár együtt turnézik a zenekarral – színpadra csak akkor lép, ha fizikailag megfelelő formában érzi magát. Kicsit hasonló a szituáció, mint Glenn Tipton (Judas Priest) esetében, ahol a rajongóknak egyfajta bónusz, ha a gitárost is láthatják a világot jelentő deszkákon.
Mick Jones ma hetvenöt éves, és kívánjuk neki, hogy még sokáig tartsa bizonytalanságban közönségét a színfalak mögül!
Legutóbbi hozzászólások