Taentrum: Let's go in the hell
írta garael | 2006.03.17.
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Feketeöves dallampárti révén (bocs, ezt a jelzős szerkezetet másvalaki találta ki, de attól vonatkoztassunk el) nemigen csípem a modern metalt: hiányolom belőle azokat a melodiákat, melyek a kemény riffek mellett kiteljesítik a zene élvezetét számomra. Ezért is nyúltam félve a kecskeméti Taentrum zenekar megkapott demojához, mely modern metal címkével érkezett hozzám. Mindezek ellenre szabaddá eresztettem magamban a lokálpatriotizmus szellemét (életem első nyolc évét Kecskeméten töltöttem, Lenin lakótelep, orosz laktanyával szemközt) , majd lejjebb vettem magamban a dallam-potmétert, és rányomtam a kezdő-számra.Nos, némiképp kellemesen kellett csalódnom: a banda, ha nem is egy AOR rock érzékenységű zeneadalogó, ám zenéjében van egyfajta délies fülledtség, ami számomra igen kedves, adagolják azt blues-os akusztikával, vagy akár ilyen kőbaltás elektronikával, ahogy a banda teszi. Különösen jól sikerült a feelinget eltalálni a "Ha vége", illetve az "Out Of My Mind"-ban, a "Revenge" viszont nekem már túl kiabálósra és monotonra sikeredett. A lemez legerősebb pontjait a lassan húzó riffek jelentik, melyek finoman begyorsított doom ütemeknek is beillenének, némi pszichedeliával fűszerezve. Amin némileg javítani kell, az a 'hunglish' kiejtés, valamint ajánlatos nagyon figyelni arra, hogy a riffközpontú zenék gyakran unalmasakká tudnak válni, amennyiben nem eléggé '"megszerkesztettek' a dalok.Gondolok itt a különböző tempóváltások fontosságára, a dinamika váltakozására, az elszállósabb és keményebb részekkel való játszadozás szükségességére.
Legutóbbi hozzászólások