Metallica: Lars levele Diohoz
írta MMarton88 | 2010.05.19.
Az elmúlt napokban szinte nem volt olyan perc, hogy valamelyik rockzenész... ... ne tett volna közzé az interneten valamilyen személyes megemlékezést Ronnie James Dioról. A Nirvana zenészeitől a Smashing Pumpkins muzsikusain át, a Slipknot, az Immortal, a Dimmu Borgir, a Stratovarius, az Arch Enemy, a Guns'N'Roses, vagy az Iron Maiden tagjai mind-mind kifejezték részvétüket. A Metallica dobosa Lars Ulrich alig pár órával a tragédia után rögtön közzé tett az interneten egy nagyon személyes, és megható nyilvános levelet: Kedves Ronnie, Épphogy lejöttem a színpadról Zágrábban, amikor a szomorú hír fogadott, hogy már nem lehetsz közöttünk. Még mindig sokkol a tragédia, de szeretném, hogy tudd, te voltál az egyik legfontosabb ember, aki miatt elkezdtem zenélni. Mikor először láttalak az Elf tagja voltál, és a Deep Purple előzenekaraként léptetek fel 1975-ben. Azonnal elvarázsolt a hangod, illetve az abban rejlő erő, a színpadi jelenléted, a magabiztosságod. Arra, a könnyedségre gondolok, ahogy tudtál a színpadon viselkedni 6000 dán rocker előtt, akik közt ott volt egy 11 éves csillogó szemű fiúcska is, aki korábban egyáltalán nem ismerte az Elfet. Egy évvel később hallottam, hogy a kedvenc gitárosommal csináltok egy zenekart, és már a puszta hír hallatán Dánia első számú Rainbow rajongója lett belőlem! 1976 őszén, mikor először jöttetek Koppenhágába természetesen az első sorból tomboltam végig a bulit. Néhányszor bele néztél a szemembe, és én úgy éreztem, mintha én lennék a világ legfontosabb embere. Hallottam, hogy a buli utáni napot is a városban fogjátok tölteni, én pedig valósággal kizarándokoltam a Plaza Hotel elé, hátha sikerül egy közös képet csinálni, szerezni egy autógrammot, vagy simán csak tudok veled egy picit találkozni... Pár órával később meg is érkeztetek, és roppant kedves, figyelmes voltál. Sikerült fotózkodni, kaptam aláírást, és még pár percet csevegni is tudtunk. Úgy éreztem, hogy a világ tetején állok, készen álltam bármire, hihetetlen inspirációt jelentettek a későbbiekben is ezek a percek. A Rainbow később is jött többször Koppenhágába, mindig lerepítettétek a koponyámat. Három éven át a Rainbow volt az abszolút kedvenc bandám! Később, az évek során, vagy fél tucatszor találkoztunk még, de te mindig olyan kedves, és aranyos voltál, mint 1976-ban a hotel előtt. Mikor 2007-ben Ausztriában előttünk játszott a Heaven and Hell, gyakorlatilag újra azzá a kisfiúvá változtam, akivel találkoztál, és akit inspiráltál 31 évvel korábban. Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, hogy egy színpadon játszhatok veled, és a többi legendás Heaven and Hell muzsikussal. Pár hete, mikor meghallottam, hogy nem fogsz tudni velünk jönni a nyári Sonisphere fesztiválokra, fel akartalak hívni, hogy tudd, gondolok rád, és várom, hogy felépülj. De végül mégsem tettem, arra gondoltam, hogy a gyógyulásod közepette az hiányzik neked a legkevésbé, hogy egy dán rajongód zaklasson telefonon. Bárcsak mégis felhívtalak volna! Nagyon hiányozni fogsz nekünk, mindig eszünkbe fogsz jutni a turnén. Annyira remek dolognak tűnt, hogy a "big four" bulikra te is velünk jössz, hisz nélküled nagy valószínűséggel ez a négy csapat nem is létezne. Az alatt a két hét alatt biztos vagyok benne, hogy mindannyian rólad fogunk beszélgetni, rád fogunk emlékezni, a te történeteidet fogjuk felidézni, azt, hogy milyen jó, hogy ismerhettünk, és, hogy mennyire boldoggá tetted az életünket. Ronnie a hangod lenyűgözött, és erőt adott nekem, a zenéd inspirált és hatással volt rám, a kedvességed megérintett, és irányt mutatott nekem. Köszönöm. Sok szeretettel, Lars
Legutóbbi hozzászólások