A néhai Eddie Van Halen fia, Wolfgang, aki a Van Halen basszusgitárosa volt a zenekar utolsó éveiben, dalban emlékezett meg gitárzseni apjáról. A Distance klipje ma jelent meg.
Wolfgang Van Halen apjának ajánlotta debütáló szóló szerzeményét, aki a múlt hónapban költözött el az örök vadászmezőkre. A közönség számára még nem ismert szerzeményről így mesélt Wolfie: „Distance a dal címe, mely az első szólóalbumomra íródott, aminek megjelenését aztán elhalasztottuk. Apám folyamatosan küzdött betegségeivel, én pedig sokszor elképzeltem az életem nélküle, és azt is, mennyire hiányozna. Mivel ez a dal nagyon személyes, mindenki hozzákapcsolthatja a saját életében elszenvedett nagy veszteséghez. Sose gondoltam, hogy a Distance lesz az első dal, amit a közönség hallani fog tőlem, ugyanakkor sokszor eszembe jut az is, mi lenne, ha apa itt lenne, és együtt ünnepelnénk a dal megjelenését, mert ez neki szól.”
Wolfgang már 2015-ben elkezdett az albumon dolgozni, 2018-ban bejelentette, hogy elkészült a mű, ez év elején szerződést írt alá az Explorer1 Music Grouppal a megjelenésre.
Tök jó kis dal. Nem zseniális, de nagyon szép. Valószínűleg muszáj is volt Wolfie-nak kiadnia magából … Ügyes gyerek, na – valami szorult bele a papa tehetségéből. Ha jól tudom, pl. az összes hangszeren ő játszik, és még jó hangja is van. Aranyos a videó is … a végén Eddie hangja a telefonban azért nagyon szíven üti az embert. Szarabb hely a világ nélküle.
Imádtam a VH-t így nehéz elfogulatlannak lenni. Mindenesetre nagyon drukkolok a srácnak, leginkább önös érdekből.
Szerintem nagyon rendben van ez a szerzemény.
Én is csak drukkolok a srácnak, építő módon dolgozza fel a megtörtént eseményt.
A dátumok alapján a VH időszakok jutottak eszembe, hogy röpül az idő.
Szóval Wolfgang, én is szorítok érted, sok sikert Neked.
Elöljáfóban: nekem is tetszik alapvetően a dal.
Azért hozzátennék néhány megjegyzést:
– Az elején lévő dob hangzása annyira gagyi, mintha a garázsban rögzítették volna játék-dobon.
– A gitárszólót jobb lett volna teljesen kihagyni. (Már csak az apja iránti kegyeletsértés miatt is) Tényleg csak erre az egy-ujjas technikára futotta?
– Nem kért a nagybátyjától pár tanácsot, hogy lehetne feldobni az ütemet?
– Összességében túl egyszerű. Nem egy VH bonyolultság az egyszer biztos. Csak egy könnyed átlagos dalocska.
Bocs a pozitívum kimaradt:
– Ha tényleg a srác hangja amit hallunk, akkor az nagyon ott van! Jó a hangfekvése, kellően érces, megvan a hangterjedelme is, és cseppet sem hamis.
Verdikt: Szerezzen zenét, énekelje is el, a többire szerződtessen zenészeket!
Igazad van a dobhangzással kapcsolatban, sőt talán abban is, hogy a dal egyszerű, de ez szerintem szándékos. Egy megemlékezéshez nem is illene más, főként, ha az EVH-ről, mint apáról (nem pedig mint gitáros legendáról) és a sok közös emlékről szól … Nekem így tetszik, jobban átjön a mondanivalója, mint megvariált ritmusokkal és technikás szólókkal “fűszerezve”. Wolfie valószínűleg tud olyat is, ha akar: pl. az Eruption tappinges részét apja eredeti Frankenstrat-ján … https://www.youtube.com/watch?v=cmz5hA2eNR8