A húszéves jubileumát ünneplő The Trousers legújabb albuma novemberben jelent meg, a négytagú garázsrock együttesnek a ’Necessary Evil’ a hetedig nagylemeze. Ha csak kiejtjük hangosan, jól meghúzva az „evil” szó elejét, máris egy kis sötét huncutság járja át a lelkünket.
A zenekar Magyarországon mondhatni hiánypótló stílusú zenével örvendezteti meg a közönségét évről-évre: kicsit indie, kicsit „AC/DC-s”, kicsit hard rock, na meg klasszikus rock ’n’ roll-hangzású a 60-as, 70-es évekből. Ez a kombináció zseniális, lazaságot, rekedtes-füstös érzésű amerikai bárokat vizualizál az emberfia (vagy lánya) elé. Mivel a banda angolul ad elő, szinte az egész világ vevő rájuk, többször szerepeltek európai (dán, belga, szlovák, cseh, német vagy éppenséggel osztrák) fesztiválok fellépőjeként is.
A Trousers eddig megjelent albumai és EP-i mind pozitív kritikát kaptak, és egytől egyig szokatlan címmel rendelkeznek: ’Dive Insane’ (2007), ’Planetary Process’ (2008), ’Soul Machine’ (2010), ’Freakbeat’ (2013), ’Mother Of Illusion’ (2015), ’Invisible Darkness’ (2018), ’Animal Gun’ (2022). Nem fordítom le, mindenki tegye hozzá a saját gondolatvilága egy darabkáját (aki érti, érti).
Az idei ’Necessary Evil’ lemez borítóján a csapat egy romosnak tűnő épület omladozó ablaka előtt jelenik meg, ezzel összhangban áll a CD-re nyomott kép, együtt sötét, laza, és egyben letisztult hatást keltenek.
A csomagolásnál még érdekesebb, amit rejt. Az albumon tíz dal kapott helyet, mind más-más arcát mutatja a zenekarnak, mégis, ahogy végighallgattam, egy szó visszhangzott bennem újra meg újra: reszelős. Sok szinonimája van a kifejezésnek: rekedt, érdes, karcos, durva, kaparós, fátyolos, szemcsés, nyers, kemény.
Az első szám az All Through The Night, tipikus buliindító, méltó az első helyhez. Kőváry Zoltán és Locke Péter remek gitáralapja betonbiztos albumot prognosztizál, kicsit bele is feledkeztem, annyira magával ragadott. A Restless In Peace – a címet olvasva először a Rasmus: Rest In Peaces száma ugrott be, de természetesen köze nincs a két dalnak egymáshoz – visszafogottabb, vagány, „Harley-s” tempójú. Az első katarzisszerű élményt a Second Hand Suicide hozta, ami karcos riffel indít, szinte látom a húrokat lefogó zenészt, majd ahogy lassan bekapcsolódik a többi hangszer és elindul a fekete, csillogó gőzmozdony, ami visz minket a vad, ködös tájon át a végtelenbe, a Laura Palmer pedig nem más, mint a vonatjegy, amin látható a VÉGállomás.
Meglepő (de talán mégsem), ahogy a dalok megszívják magukat egyfajta különlegesen szürreális töltettel, amit David Lynchnél is megszokhattunk (a vonat, Laura Palmer, a vég, a sötét és hűvös, a fekete és fehér, az ellentétek közti taszítás-vonzás örök törvénye – mint szimbólum – bevillan a zenét hallgatva.
A Condemned To Be Free kissé elcsendesülő, megnyugvást sugalló művészi líra, melyet a címadó Necessary Evil követ. Azonnal felkaptam a fejem a női vokált hallva, az előző dalból így lehet profi módon „kimászni”, kibillenteni a hallgatót. Miről szól a dal? Egy „szükséges gonoszról”? Újra érzem az ambivalenciát, a nő-férfi ellentét taszítását-vonzását.
A Face From The Sunnak a gitár és a dob egysége olyan lendületet kölcsönöz, ami nem hagy nyugton ülni a következő Fall From The Painig, ami a szájharmonikának köszönhetően különleges bluesy hatással örvendezteti meg füleinket. Az On The River Againben a gitárriffek olyannyira fogósak, hogy ki gondolná: ez az utolsó előtti dal! Az albumot a Drive Me To The Stars zárja le. Akusztikus gitárral nyit a nóta, majd bekapcsolódik a kórus után lassanként minden zenész. Meglepő fordulatként 3:01-nél mintegy segélykiáltásként begyorsul a tempó, aztán hirtelen vége szakad az egésznek.
Jó hír a folytatásban reménykedőknek – azoknak meg különösen, akik lemaradtak a november 15-i lemezbemutató show-ról –, hogy a The Trousers december 27-én a elhozza az új dalokat a Robotba, a koncertre a belépés díjtalan! A zenekar vendége a cseh punk-rocker Degradace és az óbudai rock ‘n’ roller HallucinatorZ, további információ az esemény Facebook-oldalán.
Szerző: Balya Boglárka
Pontszám: 7,5
Megjelenés: 2025
Kiadó: Music Fashion
Stílus: garázsrock
Származás: Magyarország
Hivatalos hazai forgalmazónál kapható fizikai formátum: CD, amely pillanatnyilag a thetrousersbandofficial@gmail.com mailcímen rendelhető, remélhetőleg hamarosan felkerül a kiadó webshopjába.
Zenészek:
Kőváry Zoltán – ének, gitár, szájharmonika
Gulyás “Samu” Antal – dob
Locke Péter – gitár
Lázár András – basszusgitár
Közreműködők:
Derecskei Zsolt – billentyűs hangszerek
Csányi Rita – vokál
Dalcímek:
01. All Through The Night
02. Restless In Peace
03. Second Hand Suicide
04. Laura Palmer
05. Condemned To Be Free
06. Necessary Evil
07. Face From The Sun
08. Fall From The Pain
09. On The River Again
10. Drive Me To The Stars
Legutóbbi hozzászólások