Máris elkészült a Frontiers Music által csak januárra ígért első kislemezdal Ronnie Atkins új szólóalbumáról, a ‘One Shot’-ról. A lemez március 12-én jelenik meg.
„Őszintén szólva, eredetileg nem állt szándékomban szólólemezt készíteni, azonban különböző okokból, különösen a saját egészségi állapotom miatt végül úgy döntöttem, hogy belevágok – mondta Atkins. – 2020 húsvétja körül, csak néhány héttel azután, hogy azt mondták nekem, hogy látszólag minden rendben van az egészségemmel, sajnos 4. stádiumú rákot diagnosztizáltak nálam és azt mondták, ez gyógyíthatatlan, ami kétségbeejtő hír volt számomra. Mondanom sem kell, hogy ez teljesen megváltoztatta a játékszabályokat, és egy időre bepánikoltam! De miután lenyugodtam, rájöttem, hogy kétféle út áll előttem: behúzódhatok egy sarokba és sajnáltathatom magam, vagy felszívom magam, megpróbálok tovább élni és azt csinálni, amiben a legjobb vagyok. A családom és az igaz barátaim nagyszerű támogatásával az utóbbit választottam.”
Ronnie Atkins következő lépése az volt, hogy kapcsolatba lépett Chris Laney producerrel (aki a Pretty Maidsben is zenésztársa volt), hogy elkezdje az ötleteit dalokká összerakni. Chris felügyelte a produkciót, Jacob Hansen végezte a keverést, az albumon pedig olyan zenészek jelentek meg Laney mellett, mint Allan Sørensen, Morten Sandager, Pontus Egberg, Anders Ringman, Pontus Norgren, Kee Marcello, Oliver Hartmann, John Berg, Linnea Vikström Egg és Björn Strid.
„Nem tudtam saját magam felvenni, mert egy old school fazon vagyok és teljesen hülye az informatikához, a Pro Toolshoz, stb. Ráakaszkodtam az én mindig tettrekész Chris Laney barátomra, aki zenésztársam a Pretty Maidsben is, és ő szó szerint felvidított és meggyőzött arról, hogy vele folytassam. Tehát úgy döntöttem, hogy elkezdem, gyakorlatilag felvettem az összes ötletemet zongorával, gitárral a mellotron kattogására, hogy tartsam az ütemet. Ezután elküldtem ezeket Chrisnek, aki Stockholmban végezte el a hangszerelést, majd visszaküldte a demókat nekem. Akkor először az éneket vettem fel, ami teljesen ellentétes azzal, amit normálisan tennél, de az egészségi állapotom bizonytalansága miatt szerettem volna letudni ezt. Utána megcsináltuk a számok alapjait, a dobokat, gitárokat, billentyűs hangszereket, háttérvokálokat, stb. Furcsa volt – legalábbis számomra –, de működött. És így, bár lassan haladtunk a nyár folyamán, de végül összeállt egy albummá a 12 új dal – magyarázta Atkins. – Nem tudtam volna megvalósítani ezt a projektet Chris lelkesedése nélkül, aki állandó társam volt ebben az első pillanattól kezdve. Ráadásul nagy örömömre olyan nagyszerű zenészekkel és énekesekkel dolgozhattam együtt, mint Pontus Norgren, Kee Marcello, Oliver Hartmann, Pontus Egberg, Linnea Vickström Egg, Björn Strid, és végül, de nem utolsósorban Pretty Maids-beli zenésztársaimmal, Allan Sørensennel és Morten Sandagerrel.”
„Mindent figyelembe véve ennek az albumnak a készítése rendhagyó folyamat volt. Zeneileg többféle irányba is elmehettünk volna. Mindig az a kérdés, hogy mit szeretnél. A jó dal az jó dal, szóval igazából csak a csomagolás kérdéses. De úgy döntöttem, hogy az engem 40 éve követő rajongóim számára vonzóvá kell tennem, szóval ez alapvetően egy dallamos rock album, amelyben van azért egy heavy csavar. Szövegek szempontjából is más megközelítésű a lemez. Úgy éreztem, nehéz lenne szexről, drogokról, rock and rollról írnom ebben a helyzetben, amibe belekerültem, úgyhogy azt hiszem, egy kicsit személyesebbre és időnként talán melankolikusabbra sikeredtek a dalok. De mindenképp az én gondolataimat tükrözik abban a pillanatban, amikor megszülettek” – fejezte be Atkins.
Bár a ‘One Shot’ létrejötte az említett okokból keserédes, mindazonáltal egy újabb csodálatos, dallamos hard rock ajándék a műfaj egyik mesterétől.
‘One Shot’ dallista:
01. Real
02. Scorpio
03. One Shot
04. Subjugated
05. Frequency Of Love
06. Before The Rise Of An Empire
07. Miles Away
08. Picture Yourself
09. I Prophesize
10. One By One
11. When Dreams Are Not Enough
A készítők:
Ronnie Atkins – ének
Chris Laney – ritmusgitár, billentyűs hangszerek, vokál
Allan Sørensen – dobok
Morten Sandager – billentyűs hangszerek
Pontus Egberg – basszusgitár
Anders Ringman – akusztikus gitár
Pontus Norgren, Kee Marcello, Oliver Hartmann, John Berg, Chris Laney – gitárszólók
Chris Laney, Linnea Vikström Egg, Oliver Hartmann, Björn Strid – háttérvokál
Épp tegnap este láttam, hallhattam.
A Családnak meséltem az illető személy helyzetéről,
és arról, hogy mindennek ellenére alkot. Köszönet érte………………
Nehezen találom a szavakat.
A Pretty Maids végig kísérte az életem. Fantasztikus albumaik sokszor átsegítettek a nehéz napokon. Ott voltam a Future World turné felejthetetlen koncertjén a Pecsa szabadtéren tinédzserként. És most nem hiszem el, hogy vége…
Pedig valószínűleg ez Ronnie utolsó ajándéka nekünk.
Köszönök mindent…
Az egyik leghitelesebb frontember jelenleg. Amikor az Avantasia bulin a színpadra lépett, hiába voltak ott nagyon jó énekesek, csak öt lehetett nézni. Annyira karizmatikus pali.
Rohadt az élet 🙁
Szemét az élet!
Ott voltam nemrég a bulin a Barbában, szenzációsan jó volt, csak rövid, ugyanis akármeddig elhallgattam volna.
Ez a nóta is kifejezetten jó, megvan benne minden ami miatt a Maidset megszerettem és nagyon sok fiatal bandából hiányzik, akik ezt az old schoolos műfajt szeretnék továbbvinni. Ez pedig a hangulat…sajnos most egy kicsit keserédesen és szomorkásan, de ott van a dalban gazdagon.