A tizenhétszeres Grammy-díjas Gordon Matthew Thomas Sumner, ismertebb nevén Sting, június 18-án egy különleges, két óra hosszú estével örvendeztette meg magyar rajongóit az MVM Dome-ban. A 74 éves művész a Sting 3.0 világkörüli turné keretei között látogatott el hazánkba, és mi imádjuk, hogy párévente újra és újra viszontláthatjuk őt. A Police frontembere a zenekar dalaival, illetve saját szerzeményeivel állt színpadra egy közel kétórás, felejthetetlen este erejéig.
Sting a rajongók legnagyobb meglepetésére és örömére, a tervezettnél 6 perccel korábban lépett színpadra. Amikor 20.54-kor elcsendesült a háttérzene és kigyúltak a kék fények, mindenki érezte, hogy eljött a pillanat. Fizikailag és hangilag is érezhetően jobb állapotban volt, mint a legutóbbi, 2024-es budapesti koncertjén. Két zenésztársa kísérte őt a háttérben, Chris Maas, a Mumford & Sons korábbi dobosa, valamint Dominic Miller, akivel Sting már a 90-es évek óta aktívan tevékenykedik együtt. Ez a fajta minimalista felállás amúgy nagyon közel áll a Police korai hangzásvilágához: kevesebb hangszer, több improvizáció és jóval nyersebb megszólalás, mint a korábbi, nagyzenekaros vagy többfős Sting-turnékon.
A klasszikus Message In A Bottle-al kezdtek, ami a zenekar 1977-es megalakulása után csupán 2 évvel jött ki. A második szám az I Wrote Your Name (Upon My Heart) volt, ami az egyetlen „újabb” dal volt a setlistről, ami az elmúlt években jelent meg. Ezután felváltva következtek vegyesen Police-, illetve Sting-szerzemények.
Színpadi jelenlétének a különlegessége, hogy nem kézi, hanem fejre szerelt, vezeték nélküli mikrofonba énekel a basszusgitározás mellett, így zavartalanul tud mozogni fellépés közben. Az énekes nem a szavak embere, ő mindent, amit elmondana, azt a zenéjén keresztül teszi meg, de számomra sokkal izgalmasabbá tette volna az a koncertet, ha egy kicsit többször szólalt volna meg és intézett volna a közönség fele egy-két mondatot. Azt persze megemlítette, hogy nagyon örül annak, hogy újra visszatérhetett a gyönyörű fővárosunkba.
A közönséget többször sikerült megénekeltetnie a dalok közben, akik sokszor ritmusra is tapsoltak, a számokat pedig Dominic Miller különleges, művészi gitárszólói színesítették. Sting csaknem az egész koncertet végigállta, csak pár szám alatt foglalt helyet székén, ellentétben legutóbbi budapesti koncertjével, ahol inkább többet ült, mint volt talpon. Azt pedig, hogy melyik dalok voltak közönségkedvencek, nagyon könnyen érzékelni lehetett a hallgatóság hangerejéből és lelkesedéséből. Amikor például felcsendült a klasszikus Shape Of My Heart, a több ezer ember egyszerre sikoltott fel, de ugyanez a reakció nem történt meg kevésbé ismert Sting-szerzeményeknél.
Az összes dal közül talán az Every Breath You Take volt az, ami a legnagyobbat ütött, hiszen az elmúlt években a közösségi médiaplatformokon robbanásszerűen megnőtt a népszerűsége, így a fiatalabbik generáció is jól megismerte. Miután a három zenész befejezte előadását és levonult a színpadról, mind az ülő, mind az álló szektorból már jelentős mennyiségű ember kezdett irányt venni a kijáratok felé, amikor egyszer csak Sting újra megjelent és egy kétdalos ráadást hozott nekünk. A Roxanne előtt keresztet vetett az énekes, majd egy hatalmas bulit csaptak a zenészeivel. Utolsóként pedig megcsillogtatta akusztikusgitár-tudását, hiszen egy lassú, érzelmes búcsút vett tőlünk a Fragile című slágerével. A kétórás este feledhetetlen volt a rajongók számára, hiszen Sting mindenét odaadta nekünk. Mi pedig alig várjuk, hogy a bevett szokás szerint, pár év múlva újra színpadon láthassuk őt Budapesten.
Szöveg: Dézsi Bettina
Fotók: Török Hajni
Köszönet a Live Nation Magyarországnak!
Legutóbbi hozzászólások